Azbej Tristan: A nyugati világ és a nagy emberi jogvédő szervezetek éppen egy 300 milliós közösséggel nem foglalkoznak

Libanon kulcsország, a kereszténység utolsó erős bástyája a Közel-Keleten, ahol akár csak egy kolostor felújítása is reményt adhat arra, hogy van remény a túlélés és a megélhetés tragikus nehézségeit leküzdve a szülőföldön keresztényként jövőt tervezni – többek között erről beszélt portálunknak adott interjújában Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője libanoni utazásának tapasztalatai nyomán beszélt arról, hogy a fiatalok egy része számára csak a kivándorlás jelenti a jövőt, ugyanakkor egy magyar segítséggel újjáépülő templom és oktatási intézmény példája is bizonyítja: a Hungary Helps program, a helybe vitt segítség magyar modellje igenis működőképes, hiszen egyes közösségeknek az egész életét és a jövőképét megváltoztatja és jobbra fordítja.

Libanon sok szempontból kulcsország – fogalmazott portálunk érdeklődésére Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője, kifejtve: Európa és Magyarország biztonsági, stratégiai érdeke az állam stabilitása, másrészt Libanon a kereszténység utolsó erős bástyája a Közel-Keleten.

Ha a libanoni keresztények elvándorolnak, akkor gyakorlatilag megszűnik az érdemi jelenlét a kereszténység bölcsőjében

– jelentette ki. Az államtitkár hozzátette: a magyar delegáció látogatásának célja éppen az volt, hogy felmérje a magyar támogatás eredményeit, másrészt azt, hogy Magyarország milyen módon tud hozzájárulni a továbbiakban is Libanon állam megmaradásához, amely több súlyos válsággal is küszködik.

Szimbolikus értékű egy kolostor felújítása is

Az államtitkár kitért arra, hogy a delegáció két oktatási helyszínre is ellátogatott, ahol több fontos tapasztalatot szerezhettek. Kifejtette, az egyik iskolában egy közel végzős osztály számolt be arról, mit terveznek az iskola elhagyása után.

Arra számítottam, hogy szakmákat fognak sorolni, hogy ki készül jogásznak, orvosnak, tanárnak. Ehelyett a diákok országokat mondtak, hogy hova szeretnének kerülni Libanonból

– idézte fel Azbej Tristan, hozzátéve: ezek a diákok a lehetőségekhez, az élhető jövőképhez kötötték helybenmaradásukat. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a másik látogatás során egy olyan szakképző központot tekintettek meg, amely magyar támogatással hátrányos helyzetű keresztény közösségek fiataljainak képzését végzi. Az épület korábban is kolostorként és iskolaként funkcionált, de az elmúlt száz évben mindenfajta funkció nélkül omladozott, elhagyatottá vált.

A környékbeliek úgy tekintettek a kolostor sorsára, mint a sajátjukra, miszerint a keresztény jelenlétnek nincs jövője Libanonban. Most viszont, hogy magyar segítséggel újjáépült, úgy érzik, van remény a túlélés és a megélhetés tragikus nehézségeit leküzdeni, és a jövőjük a szülőföldjükhöz köti őket

– fogalmazott Azbej Tristan, hozzátéve: az itt tanuló diákok arról számoltak be, úgy érzik, hogy nincsenek magukra hagyva, hiszen egy másik ország is foglalkozik a sorsukkal, ami fontos lelki tényező a számukra. Az államtitkár hansgúlyozta: ez is bizonyítja, hogy a Hungary Helps program, a helybe vitt segítség magyar modellje igenis működőképes,

hiszen egyes közösségeknek az egész életét és a jövőképét megváltoztatja és jobbra fordítja.

Ismerjék el a keresztényüldözés tényét!

Azbej Tristan arról is szólt, hogy az elmúlt héten a magyar delegáció Strasbourgba is ellátogatott. Mint kifejtette, az Európa Tanácsban Magyarország látja el a soros elnöki tisztet, és miután az üldözött keresztények megsegítése, a vallásszabadság védelme és a helybeli támogatás Magyarország politikájának része, ez vált az egyik fő prioritássá az elnökség alatt is. Ennek eredményeként az államtitkárság Strasbourgban workshopot tartott a vallásközi párbeszéd, illetve a vallásszabadság védelme és a keresztényüldözés elleni fellépéssel kapcsolatban. Az államtitkár megjegyezte:

az Európa Tanács képviselői részéről, akikkel külön is tárgyaltunk, azt tapasztaltuk, hogy információhiány van a keresztényüldözés léptékével és mértékével kapcsolatban. A visszajelzések alapvetően pozitívak voltak, a képviselők örömmel fogadták a tájékoztatást.

Azbej Tristan elmondta: az Európa Tanácsban emellett bemutatták a Kereszt-tűzben című vándorkiállítást is, amelynek legfontosabb üzenete, hogy a keresztényüldözés jelenségét ne lehessen többé letagadni vagy figyelmen kívül hagyni. Az államtitkár hangsúlyozta: különben sem teljesen precedens nélkül való, hogy ilyennel kérdésekkel foglalkozzon az Európa Tanács, hiszen a keresztényüldözés megítélésében mérföldkőnek számít a Tanács 2011-ben elfogadott ajánlása, amelyben elismerte a közel-keleti keresztényeket ért atrocitásokat és üldöztetést. Az államtitkár hangsúlyozta: az államtitkárság legfontosabb missziója, hogy a keresztényüldözés tényét ne csak a Közel-Kelet, hanem az egész világ tekintetében ismerje el Európa és a nemzetközi közvélemény, hiszen

erkölcsi vétek, hogy a nyugati világ és a nagy emberi jogvédő szervezetek éppen egy 300 milliós közösséggel ne foglalkozzanak.

Vezetőkép: MTI/Szigetváry Zsolt