Balkáni tempó: a román államfő tesz a jogszabályokra, nem válaszol a székelyek kegyelmi kérvényére

Hiába fordultak kegyelmi kérvénnyel a román államfőhöz a kommunista típusú koncepciós perben elítélt székely fiatalok ügyében, Klaus Johannis – országa törvényeire, a jogállamiságra és az elemi tisztességre fittyet hányva – nem is méltatta válaszra a beadványt… Nevezhető-e civilizált országnak az olyan, ahol a bíróságok nyilvánvalóan koncepciós, magyarellenes ítéleteket hoznak, és az államfő is magasról tesz a törvényességre? Nem, nem nevezhető. Az ilyen egy gyűlölködő latorállam, amely nemcsak megszállás, hanem állandó terror alatt tartja az erdélyi őshonos magyarságot – azzal az alig titkolt céllal, hogy elüldözze őket szülőföldjükről.

Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke még ősszel írt beadványt a román államfőnek, azt kérve, elemezze újra a székely terrorperben öt-öt év szabadságvesztésre ítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét, és részesítse őket elnöki kegyelemben. A petíciót a Román Szenátus október 9-én iktatta, s a balkáni ország törvényei szerint Klaus Johannisnak 45 napon belül válaszolnia kellett volna a beadványra. Ám ő ezt nem tette meg – adta hírül a Székelyhon.ro.

• Fejér László Ödön és Lomnici Zoltán közleményükben kiemelték: a román államelnök lépése udvariatlan, elfogadhatatlan és jogsértő. A jogsértő eljárással Johannis a szenátust is megsértette. Az, hogy Románia első embere semmibe veszi a törvényeket, jól mutatja, mit jelent számára a jogállam. Ám ez egyben üzenet az őshonos magyar kisebbségnek is: nem fontos számára azok képviselete – fogalmaztak közleményükben a kezdeményezők.

A szenátor a Székelyhon.ro-nak elmondta, újabb levélben kér magyarázatot az államfőtől a válasz elmulasztásáért, egyúttal személyes kihallgatást is kér, bár az előzmények ismeretében ezek kimenetele is kétséges.

Szőcs Zoltán (balra) és Beke István Kézdivásárhelyen (Fotó: Székelyföld.ma)

Kommunista időket idéző koncepciós per

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökét, illetve erdélyi szervezetének vezetőjét tavaly júliusban ítélte jogerősen öt esztendő letöltendő börtönbüntetésre a román legfelsőbb bíróság úgymond terrorista cselekmény előkészületéért. A vád az volt ellenük, hogy egy petárdákból készített „bombát” akartak robbantani Kézdivásárhelyen a 2015. december 1-jei oláh nemzeti ünnep katonai parádéján. (December elsején, Erdély „Regáthoz” csatlakozásának önkényes kikiáltásának évfordulóján ugyanis a román megszálló erők szükségét érzik, hogy a színmagyar székely településeken provokatív díszszemlékkel hergeljék az őshonos magyarságot. Ha valami – hát ez tényleg terrorizmus.) A magyarellenes kirakatperben a szakértők is megállapították, hogy a fiatalok petárdái kukába rejtve alkalmatlanok lettek volna személyi sérülés vagy anyagi kár okozására. 

A vád és az ítélet szemérmetlen hazugságaival korábban már többször is foglalkoztunk (például ITT vagy ITT). Az ügyészség és a bíróság teljesen abszurd módon „riadalomkeltésre alkalmas, csak tűzszerészek által kezelhető petárdákat” emlegetett, miközben a valóságban Beke mindössze szabálytalanul tárolt a lakásán petárdákat és játéküzletekben is hozzáférhető, gyerekjátékhoz való pukkanó tölteteket. A román titkosszolgálat kőkemény provokációja sejlik föl a háttérben a pukkancsok beszerzése kapcsán. Ugyanis Beke István még 2014 októberében rendelte meg az az évi szilveszteri bulira és gyermeke születésnapi partijára a petárdákat, amelyek többszöri levélváltás után sem érkeztek meg. Végül a kézbesítésről való lemondás ellenére, bő egy év késéssel mégiscsak megérkezett a küldemény, ráadásul több, mint amennyit rendelt. Merő véletlenségből éppen 2015 november végén kapta kézhez Beke, azaz néhány nappal a letartóztatása előtt.

Cél: a magyarság megfélemlítése

Első fokon a bukaresti táblabíróság még a vádak egy része alól felmentette a vádlottakat, és csupán a pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért szabott ki rájuk annyi szabadságvesztést, amennyit előzetes letartóztatásban már letöltöttek. Bár egy civilizált államban az is teljesen nonszensz, hogy petárdák birtoklásáért börtönbüntetésre ítéljenek valakit, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésekor legalább nem kellett volna börtönbe vonulniuk Bekééknek. Ám a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) természetesen súlyosbításért fellebbezett…

• A jogtiprások pedig másodfokon tovább fokozódtak. Az ügyészség a 2018. július 4-én hozott fellebbviteli ítélet előtt, de már a perbeszédeket követően, teljesen jogellenesen megváltoztatta a vádat közösség elleni merényletre tett kísérletről terrorista cselekedetre. A hirtelen változtatásra nem tudott felkészülni a védelem, főleg, hogy a bíróság arról sem a vádlottakat, sem ügyvédeiket nem értesítette. A védőbeszédek így csak a pirotechnikai eszközzel visszaélés vádjára korlátozódtak, amely alól fel is mentették a két férfit, csakhogy egyúttal jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélték őket terrorizmusért. Olyan vádpontok alapján, amelyek ellen lehetőséget sem kaptak a védekezésre.

A két fiatalembert még az ítélethirdetés napján őrizetbe vették, és bebörtönözték, noha a verdikt írásban még el sem készült. A székelyek meghurcolása ellen többször tüntettek Erdélyben, és felmérések szerint még a románok többsége sem adott hitelt a terrorvádnak. A Bekééknek jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak korábban úgy nyilatkozott: ez az ítélet nyilvánvaló és súlyos jogtiprások halmaza, egy magyarellenes jusztizmord [súlyos bírói tévedés], amelynek célja az erdélyi magyarság megfélemlítése, autonómiatörekvéseinek elfojtása. 

2019. június 6.: román csőcselék betör az úzvölgyi magyar katonai temetőbe, ahol számos sírt meggyaláznak. (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Nem Európa

A román állam – ahelyett, hogy örülne, amiért a Nyugat kegyéből olyan területeket tarthat ideiglenesen megszállva, amelyekhez sem történelmi, sem erkölcsi jogalapja nincs – nap mint nap megalázza, szemen köpi az őshonos magyarságot. Alig titkolt céljuk: az uralmuk alá került magyarok elüldözése, eltüntetése.

• Büntetik a magyar és székely zászló használatát;
• bírságolnak a magyar himnusz énekléséért, a magyar nyelv használatáért;
• tiltják a magyar nyelvű misézést;
• magyarok százait kivégeztető román tömeggyilkosnak állítanak emlékművet kincses Kolozsváron;
• a csendőrség és a titkosszolgálat szervezésében megszentségtelenítenek egy magyar katonai temetőt, majd a román huligánok helyett a megvert magyarokat bírságolják meg;
• másodszor is ellopják a magyaroktól és a magyar egyházaktól az egyszer már ellopott ingatlanokat, javakat;
• minden évben katonai parádéval hergelik a székelyföldi magyarokat az Erdély önkényes elcsatolását kimondó gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján;
• ellehetetlenítik a magyar nyelvű oktatást;
• akinek pedig mindez nem tetszik (Beke István, Szőcs Zoltán), azt koncepciós perben elítélik, börtönbe vetik…

Minden napra jut legalább egy ilyen eset. Ki kell mondani: a Nyugat jóvoltából magyar területekkel fölhizlalt Románia az elmúlt száz évben bebizonyította, kulturálisan és erkölcsileg is méltatlan Erdély és a Partium birtoklásához. Ami pedig nem megy, azt kár erőltetni. Amit a mindenkori román államhatalom művel, az se nem európai, se nem civilizált viselkedés. Románia egy agresszív, a kisebbségeit szisztematikusan terrorizáló, kleptomán latorállam.