Pesti Srácok

Békés Márton: Manapság Magyarország mutatja az utat másoknak

Békés Márton: Manapság Magyarország mutatja az utat másoknak

Minden politikai csoport valamilyen végső kérdésre keresi a választ. A nemzetiek stratégiai kérdése nem más, mint hogy mi a magyar? Nem az, hogy ki a magyar, hanem az, hogy mi teszi a magyart, azaz mitől magyar a magyar? – teszi fel a kérdéseket alapos elemzésében Békés Márton, történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a Látószög blogon közzétett elemzésében.

Békés szerint a magyar nyelv, a magyar észjárás és a centrális földrajzi elhelyezkedésünk nagyon egyediek magyarságunk meghatározásában, de elemzésében kitér arra is, mit is jelent valójában a nemzeti összetartozás. A kutatási igazgató elemzésében rámutat: szerinte a hétköznapi tapasztalat sekély horizontján stand up comedy-ktől kezdve hűtőmágnes-bölcsességeken át a szuvenírboltokban árusított, Magyarországról szóló használati utasításokig bezárólag el lehet olvasni sokhelyütt, hogy ki a magyar. Hozzáteszi: a nálunk járó külföldiek számos furcsaságot tulajdonítanak nekünk.

– írja. Békés Márton kiemeli: a magyar nyelv valóban semmihez sem hasonlítható. Kosztolányi azt írta, hogy az, hogy anyanyelvén beszél, ír és gondolkodik, élete „legnagyobb eseménye”. Balázs Géza nyelvészprofesszor szerint anyanyelv az, amelyet először tanulunk meg, amelynek elsajátítása spontán és ösztönös, a gondolkodásunk, kultúránk és társas kapcsolataink alapjául szolgál, én- és öntudatunk meghatározó tényezője. Békés szerint a magyar észjárás nagyon egyedi, hiszen geopolitikai, történelmi és kulturális helyzetünkből fakad, hogy évszázadokon keresztül elsősorban a fejünket kellett használnunk, hiszen nagyobbrészt senki másra nem számíthattunk, csak saját magunkra.

PestiSracok facebook image

Békés Márton arról is értekezik, hogy a magyarság kezdettől fogva Kelet és Nyugat, az északi kontinentális síkság és a mediterrán térség között él.

– hangsúlyozza. Az elemzés második felében a szerző azt boncolgatja: mi is a nemzeti összetartozás?

– írja. Az igazgató szerint a Trianon óta eltelt száz évben számos módon megfogalmazták ennek mibenlétét. Joó Tibor szerint „a nemzet hivatásközösség”. Karácsony Sándor úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzetbe mindenki beletartozik, aki „megosztja velünk a magyar sorsközösséget”.

– írja. Hozzáteszi:

Véleménye szerint ugyanis a nemzeti minimum hazug és hajlékony, aminek a megállapítása után mindenki arra megy, amerre akar – a nemzeti maximum viszont olyasmi, amiben mindenkinek meg kell egyeznie a közösségként való túlélés érdekében.

A rendszerváltoztatás abban nem hozott változást, hogy Magyarország ma is egy nemzetközi birodalom gyarmatosító törekvéseivel harcol. A II. világháború végétől 1989-ig ez egy látható, mondhatni, kézzelfogható imperialista nagyhatalom volt, a szomszédos Szovjetunió, az elmúlt harminc évben viszont egy majdhogynem láthatatlan, hibrid gyarmatosítási kísérlettel vagyunk kénytelenek dacolni. Mindez egy nagyobb folyamat, vagyis a globalizáció része – fejti ki véleményét a Látószög Blogon megjelent elemzésében Békés Márton. Végül arra is kitér:

Úgy fogalmaz: a magyarság első ezer éve a nemzetként való kialakulásunkról szólt. Az elmúlt száz év pedig arról, hogy túléljünk és megmaradjunk.

– zárja az elemzését Békés Márton.

Forrás: Látószög Blog; Kiemelt kép: atv.hu

Ajánljuk még