Pesti Srácok

Bérrendezést és védőfelszerelést követel az orvosi kamara gyurcsányista vezetése

Bérrendezést és védőfelszerelést követel az orvosi kamara gyurcsányista vezetése

A koronavírus elleni védekezés nagy terhet ró az orvostársadalomra, és még komolyabb veszélyekkel fenyeget – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján. A kamara a kormány fokozott erőfeszítését kérte az egészségügyi dolgozók fertőzésvédelmét biztosító eszközeinek beszerzése érdekében, továbbá felhívta a figyelmet az orvosok lassan elviselhetetlen túlterheltségére és az ellátórendszer teljesítőképességére. A bökkenő csak az, hogy a MOK nemrégiben megválasztott vezetése egyértelműen a DK-hoz húz, élén Kincses Gyulával, az egykori „vizitdíj-államtitkárral”.

Kincses Gyula közölte: nem lehet az amúgy is eladósodott intézményekre terhelni a járvány többletköltségeit; a kormányzatnak biztosítania kell, illetve át kell vállalnia az ellátás finanszírozását. Egy esetleges járvány várhatóan a sürgősségi területeken fog különösen lecsapódni, mivel óriási az orvos- és a nővérhiány a külföld elszívó ereje miatt, és ez különleges gondot okozhat fokozott terhelésnél – tudatta. Mint elhangzott, az eddig túlmunkával csúcsra járatott, tartalékok nélküli egészségügyi ellátórendszer a teljesítőképessége határához érhet. Arra kérte a kormányt, hogy a dolgozók pályán tartása érdekében fogadja el a MOK által javasolt bértáblát. Hozzátette: a koronavírus miatt a kamara nem fogja „élesíteni” az önkéntes túlmunka felmondását, amelyet a bértárgyalások sikertelenségének esetére kilátásba helyezett. Kincses Gyula szerint most a biztonság, a járvány elhárítása a lényeg, összefogásra van szükség, mindenkinek tennie kell a dolgát.

Lénárd Rita, a MOK alelnöke elmondta, hogy a járványveszély frontvonalában dolgozó háziorvosok a legveszélyeztetettebbek, ezért sürgősen szükségük lenne a megfelelő védőfelszerelésre, a hozzájuk eljuttatott sebészi maszkok ugyanis nem alkalmasak erre. Arról is szólt, hogy az orvosi eszközhiány nem magyar sajátosság: az egész világon jellemző, mert a gyártókapacitások nem ilyen mértékű igényre készültek fel. Debrecenben, ahol a börtönben a rabok varrják a maszkokat, az alapanyag beszerzése is gondot okoz, mert az alapanyag Kínából jön. Az alelnök az eszközök beszerzése ügyében jobb szervezést kért, továbbá alaposabb lakossági tájékoztatást arról, miként csökkenthető a fertőzési kockázat. Ezek közé tartozna az orvos–beteg találkozások ritkítása, e-recept felírásának lehetősége és a lakosság felhívása arra, hogy senki ne menjen sehová feleslegesen. Fontos annak betartása is, hogy a koronavírus-gyanús páciensek ne menjenek be a rendelőkbe, ahol találkozhatnak a többi pácienssel. Svéd Tamás, a MOK titkára arról beszélt, hogy az orvosi maszkokat koncentráltabban kellene eljuttatni a „frontra”.

Fontos téma volt az orvosok túlterheltsége és az ez elleni várható fellépésük. Álmos Péter, a MOK alelnöke három kritikus pontot említett, amelyek összeadódva azt eredményezik, hogy az orvostanhallgatók csaknem harmada tervezi az elvándorlást, holott 95 százalékuk idehaza szeretne érvényesülni. A probléma három gócpontja eszerint a szerkezeti problémák, a bérezési hiányosságok és a hálapénz. Kiemelte, hogy az orvosok rengeteg túlórát és önkéntes túlórát vállalnak, alig látják a családjukat, és rendkívül magas a körükben a rákos megbetegedések aránya. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy az ügyeleti rendszer jelenleg az önkéntesen vállalt többletmunkára épül. Az Álmos Péter szavai szerint kormányokon átívelő problémákra egy jóval magasabb fizetéseket biztosító, de a nyugat-európai szinttől még mindig elmaradó bértáblát javasol a MOK, amellyel – meglátásuk szerint – egy éven belül kivezethető lenne a hálapénz, itthontarthatóak lennének az orvosok és akár hazahozhatóak az elvándoroltak. Ez a bértábla 2400 forintos órabért javasol a kezdő orvosoknak és 4100 forintosat a szakorvosoknak. Bármilyen nyomásgyakorló lépést azonban a járványveszély elhárítása után terveznek.

PestiSracok facebook image

Kincses Gyula újságírói kérdésre elmondta, hogy a háziorvosokra telepített első védelmi vonal a járvány előtti időszakban működőképes, és Magyarországon jelenleg nincs járvány, hiszen a 13 fertőzött még messze nem számít annak. Ha azonban kitörne, akkor teljesen más protokoll lépne érvénybe.

EMMI: A MOK veszélyhelyzetben zsarol és valótlanságokat állít

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan cáfolja a Magyar Orvosi Kamara vezetőinek mai sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Jelenleg minden kórházban bőségesen rendelkezésre állnak a megfelelő védőeszközök az orvosok, a nővérek és szakdolgozók számára. A mentők védőruhában szállítják be mindazokat, akiknél csak felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja. A kórházakban védőruhás orvosok vizsgálják az embereket. Túl azon, hogy jelenleg valamennyi kórház kellő mennyiségű védőfelszereléssel rendelkezik, további hatvanezer olyan speciális maszk van, amelyek a legnagyobb biztonságot garantálják azoknak az egészségügyi dolgozóknak is, akik naponta szoros kapcsolatba kerülnek az új koronavírussal fertőzött betegekkel, illetve azokkal, akiknél felmerülhet a fertőzés gyanúja.

A háziorvosok esetében az NNK új eljárásrendje biztosítja, hogy minimálisra csökkenjen a találkozás azokkal, akiknél egyáltalán felmerülhet a koronavírus-fertőzés gyanúja. A MOK vezetésében ülő orvosoknak tudniuk kell – ha nem tudják, az nagy baj, ha tudják és mégis az ellenkezőjét állítják, akkor az már minősíthetetlen –, hogy a háziorvosoknak maguknak kötelességük biztosítani a működésükhöz szükséges feltételeket. Ők felelősek a saját és a betegeik biztonságáért is. Ha kell, az állam természetesen, kisegíti őket, most például védőmaszkokkal.

Nem igaz az sem, hogy nem megfelelő a lakosság tájékoztatása. Az Operatív Törzs naponta tart tájékoztatót, tucatszor hallhatók-láthatók a megelőzést szolgáló rádióhirdetések és tévés kisfilmek, a kormány a hivatalos oldalán, a zöldszámokon és e-maileken keresztül állandó kapcsolatot tart a lakosokkal.

reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma az egykori vizitdíj-államtitkár járványügyi aggályaira.

Vezető kép: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.