Bevándorlás: készülnek a kérdőívek

 

A kormányszóvivő elmondta, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala,a közlönykiadó és a Magyar Posta együtt hivatott arra, hogy a több mint nyolcmillió küldeményt eljuttassa a választókhoz. Kovács Zoltán egyértelművé tette, hogy nem klasszikus közvélemény-kutatásról van szó, hanem egy politikai kérdőívről, amely a kormány elgondolásait, felvetéseit tartalmazza, és amelyekre a választók közvetlenül válaszolhatnak igennel vagy nemmel.

 

A tájékoztatón Pósán László fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt években nagymértékben megnőtt az illegális migráció Európában. Magyarországon ez hússzoros növekedést jelent az utóbbi két, két és fél évben. Míg 2012-ben 2500 illegális migráns érkezett hazánkba, tavaly ez a szám már 39 ezerre emelkedett. Pósán szerint a jelenség már sok embert közvetlenül érint, főként azokon a településeken, ahol befogadó állomások működnek. A politikus hangsúlyozta, a nemzeti konzultációval mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy elmondja véleményét az illegális migrációról. Ennek ismeretében tud majd a kormány és az Országgyűlés konkrét operatív lépéseket tenni.

 

Az eseményen megjelent Barabás Richárd, a PM szóvivője, aki a tájékoztatót megzavarva egy gumicsontot szeretett volna átadni Kovács Zoltánnak, sikertelenül. Barabás „drágának, ostobának, bunkónak” nevezte a szerinte gumicsontként bedobott nemzeti konzultációt.

 

A Tárki 1992 óta végzett kutatásának legfrissebb adatai szerint a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. A mostani adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták – olvasható a felmérésben.

 

Az Európai Unió határain kívülre kell helyezni a migrációs probléma megoldását Pintér Sándor szerint. A belügyminiszter ezt a Salzburg Fórum Sankt Pöltenben rendezett miniszteri értekezletén nyilatkozta a távirati irodának. Hozzátette: a magyar és az osztrák álláspont ugyanaz ebben a kérdésben.

 

Idén már 40 ezer menekült kért letelepedési kérelmet – tájékoztatott a Magyar Honvédség által szervezett „Mediterrán térség: múlt, jelen, jövő” című konferencián a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dokumentációs Központjának vezetője. Crisán Andrea emlékeztetett, tavaly az uniós országokban 663 ezren adtak be kérelmet. Első volt a sorban Szíria, második a Nyugat -Balkán, majd Eritrea, Afganisztán, Pakisztán és Irak. A szakember szerint a legtöbben az egészségügyi ellátó rendszer, a juttatások és támogatások, a legális és illegális munkalehetőségek miatt választanak új országot. Hazájukat a legtöbben a politikai és etnikai üldöztetés, a munkanélküliség miatt hagyják el, de a rabszolgamunka, a klímaváltozás, a túlnépesedés és az éhínség is olyan tényező, amiért útra kelnek az emberek.

 

“Mindaddig van időnk felkészülni a terrorveszélyre, ameddig az első cselekmény nem történik meg, de addig feltehetően már csak néhány évünk van hátra” – nyilatkozta lapunknak Kiss Álmos Péter, a Magyar Honvédség szakértője. Kifejtette azt is, hogy a hírszerzésre sok feladat vár, mert az iszlám fenyegetettség valós. Szerinte a balkáni országok muszlim fiataljaira van jelentős hatással az Iszlám Állam és a vahabizmus, amely az iszlám világuralmát hirdeti, valamint államok, határok és törvények fölé helyezi magát. Minden más szerintük Allah akarata ellen való. Jelenleg 500 önkéntes szolgál a Balkánon az Iszlám Állam kötelékében. A szakértő szerint a határ közelsége miatt gyorsan megérkezhetnek hazánkba a menekültekkel együtt.

 

Forrás: Napi Gazdaság Online