Nem az ügyész, hanem a bírósági tanács tagjaként eljáró jegyzőkönyvvezető készítette a Budaházy-per tárgyalási jegyzőkönyvét – derül ki a Fővárosi Törvényszék válaszából, amelyet a PestiSrácok.hu megkeresésére küldött. Arra viszont nem adtak magyarázatot, hogy akkor mégis mit keresett az eljáró ügyész neve az egyik bírósági irat szerzői között.
A rejtélyes esetről a terrorcselekmény miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Budaházy György számolt be múlt pénteki sajtótájékoztatóján, amelyről portálunk is hírt adott. Eszerint a bíróság által május 11-én a vádlottaknak digitális formában kiadott egyik tárgyalási jegyzőkönyv szerzője nem a bíró, hanem az ügyész, Prancz Balázs. Hogy egy bírósági jegyzőkönyv szerzője miként lehet a vádhatóság képviselője, nem tudni; mindenesetre a történet kínos találgatásokra, összeesküvés-elméletekre adhat alapot. A PestiSrácok.hu megkeresésére a Fővárosi Törvényszék hétfőn azt válaszolta:
A tárgyalási jegyzőkönyvet hangfelvétel alapján a tanács tagjaként eljáró jegyzőkönyvvezető készítette el. A közhiteles jegyzőkönyvnek nem az a szerzője, aki informatikailag a jegyzőkönyv fájl adatlapjában szerepel. Közhiteles jegyzőkönyvnek pedig nem a digitális példány, hanem az minősül, amit a jegyzőkönyvvezető és a tanács elnöke aláírásával ellátva az iratokhoz csatol.
A törvényszék megjegyezte: ha a jegyzőkönyv kijavítására vagy kiegészítésére érkezne kérelem, akkor a hanganyag visszahallgatásával ellenőrizhető, hogy jól rögzítették-e a tárgyalási jegyzőkönyvet. Ám ilyen megkeresés ebben az ügyben nem érkezett – tették hozzá.
Az ominózus bírósági jegyzőkönyv, amelynek szerzőjeként Prancz Balázs ügyész neve olvasható; Forrás: budahazy.org
Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője portálunknak úgy nyilatkozott: „ügyészek nem írnak bírósági jegyzőkönyveket, ez a bíróság feladata”. Hozzátette: még meg sem kapták a szóban forgó szövegfájlt, így a Budaházy György által a sajtótájékoztatón elmondottak valóságtartalmát nem ismerhetik. Hozzátette: intézkedtek a cikkünkben említett jegyzőkönyv beszerzéséért. A helyettes szóvivő azt is megemlítette: az írásba foglalt elsőfokú ítélet sem jutott el hozzájuk, pedig a tavaly augusztus 30-án kihirdetett verdikt megszövegezésére a büntetőeljárási törvény szerint 60 napja volt a törvényszéknek.
Hol az elsőfokú ítélet?
Bár a Fővárosi Törvényszék múlt csütörtöki közleményében azt állította, hogy a Budaházy-ügy írásba foglalt elsőfokú ítéletét már kézbesítette valamennyi vádlottnak és védőiknek, értesülésünk szerint a vádlottak egy része még mindig nem kapta azt meg. Pedig a tavaly augusztusban szóban kihirdetett verdikt írásba foglalására a törvény szerint hatvan napja lett volna Kenéz Andreának. Ő azonban többszörösen túllépte ezt az időkeretet. A késedelem miatt a büntető kollégiumot korábban vezető Mikó Gergely visszavonta Kenéz munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, és más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben, ám ez sem használt. Mint arról februárban a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt, Kenéz végül benyújtotta lemondását. Információink szerint a lemondás hátterében az állt, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a Budaházyékra kiszabott brutálisan szigorú ítélet (összesen 125 évnyi fegyházbüntetés) miatt kapott. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán akkor azt közölték, Kenéz Andrea 2017. január 31-én írásban, indoklás nélkül nyújtotta be lemondását, amelyet továbbítottak az Országos Bírósági Hivatalnak. Bár a bíró kérelmére a három hónapos lemondási időre vagy annak egy részére mentesíthetik őt a munkavégzési kötelezettség alól, ilyen kérelemmel Kenéz Andrea nem élt. Így a szolgálati jogviszonya április 30-ig fennállt.
Az ítélet írásba foglalását firtató újabb megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék hétfőn azt válaszolta:
Az iratok felterjesztésre történő ügyviteli előkészítésével egyidejűleg az ítélet kiadmányait a múlt héten kinyomtatták és összefűzték. Ezután a törvényszék intézkedett az eljárási szereplők, köztük a Központi Nyomozó Főügyészség részére történő egyidejű postai kézbesítéséről. Az iratokat 2017. május 11. napján a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek átadták.
Budaházy György a tavaly augusztusi ítélethirdetéskor; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Magyarok Nyilai
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet az MSZP-SZDSZ kormányzása idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Így meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor televíziós műsorvezető megverése is. Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, ahonnan két év múlva házi őrizetbe helyezték, majd lakhelyelhagyási tilalmat kapott. A Fővárosi Törvényszék Kenéz Andrea vezette tanácsa tavaly augusztusban Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, illetve felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházbüntetést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az összesen 17 vádlottból a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személyt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel (összesen 125 évnyi fegyházzal) sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Vezető képünkön Kenéz Andrea bírónő, aki a Budaházy-ügy vádlottjait összesen 125 év fegyházra ítélte; Forrás: Youtube.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS