„Jól beazonosíthatóan látszik az Európai Parlamentben, hogy kik azok a képviselők, akik erőteljesen napirenden tartják Ukrajna kérdését, az ő érveik szerint a kisebbségi problémák nem fontosak, csak a geostratégiai célok” – jelentette ki portálunknak adott interjújában Bocskor Andrea, aki a héten nyílt levélben reagált Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti politikus azon kijelentéseire, hogy a kárpátaljai magyarok jól élnek, a lehető legszélesebb jogokat élvezik Ukrajnában, és csak eszközök a magyar kormány kezében. A magyar EP-képviselő szerint azért számít a magyar álláspont képviselete az EP-ben, hiszen arra attól függetlenül odafigyelnek, hogy „jelenleg a logikai érveket sutba dobva az egész nyugati politika beállt egy zárt szobában kialakított álláspont mögé”. Mint kiemelte: „szerintem megint az lesz, ami eddig a migrációtól kezdve nagyon sok témában volt, hogy majd évek múlva fogják belátni, hogy Magyarországnak volt igaza”.
Nyílt levélben reagált nemrégiben Bocskor Andrea EP-képviselő Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti politikus azon kijelentéseire, amelyek szerint a kárpátaljai magyarok „nagyon jól élnek” Ukrajnában, és mindent „megtehetnek magyarul”. A német politikus egy, a magyar–ukrán viszonyt boncolgató cikkben fejtette ki nézeteit, többek közt úgy fogalmazva:
ha megnézzük, milyen jogokkal rendelkeznek a magyarok a régióban, aligha találunk más kisebbséget, amelynek több joga lenne.
A Clara Lipkowski, a T-Online német mobilszolgáltató szerkesztője által jegyzett cikk azt igyekszik bebizonyítani, hogy a magyar kisebbségpolitika pusztán egy eszköz, a kisebbségek pedig ürügyül szolgálnak Orbán Viktor Ukrajna-ellenes politikája igazolására, és szó sincs erőszakos ukránosításról Ukrajnában. A szerző egyebek mellett arról ír: Orbán Viktor rideg politikai számításból húzza elő a kisebbségi kártyát, amellyel meg akarja torpedózni Ukrajna uniós csatlakozását, Cramon-Taubadel szerint viszont
Orbán azért bújik a kárpátaljai magyarság háta mögé, mivel meg akarja kapni a befagyasztott uniós pénzeket. Azaz próbálja sarokba szorítani az EU-t.
A kijelentésekre reagálva Bocskor Andrea összegyűjtötte mindazokat a jogszűkítéseket, amelyeket Ukrajna az elmúlt években a kisebbségek ellen bevezetett, és azokat a magyarellenes támadásokat, amiket a kárpátaljai magyar közösség elszenvedett. Nyílt levelében felháborítónak nevezve, hogy a német zöldpárti politikus
a kárpátaljai magyarok kérdését az EU Magyarországgal fennálló vitáinak további szítására használja fel, összemosva a kisebbségi jogok korlátozását egy politikai nézőpontok ütköztetéséből származó vitával. Ez nem csak a tárgyilagosságtól áll messze, de etikátlan és teljesen mértékben fals is.
Politikai akarat nincs a viszály rendezésére
Portálunk a nyílt levél utóélete kapcsán kereste meg Bocskor Andreát, elöljáróban felvetve: nemcsak önmagában Viola von Cramon-Taubadel kijelentéseivel van probléma, hanem azzal, hogy a T-Online egy egyoldalú, lejárató cikket közölt. Bocskor Andrea úgy reagált: a cikk nem is igen rejti véka alá, hogy teljes mértékben az ukrán álláspontot szemlélteti, hiszen másik „szakértő” megszólalója egy ukrán újságíró, aki jelenleg a pozsonyi Globsec munkatársa. Mint kiemelte,
a cikkben a kárpátaljai magyarok helyzetének kérdését erősen manipulatív módon helyezték olyan kontextusba, hogy ők csak ürügyként szolgálnak a magyar célok megvalósításához, ez pedig egyértelműen az az ukrán álláspont, amelyet régóta megpróbálnak elhitetni a világgal.
Felvetésünkre, hogy ezzel a cikk csak továbbgörgeti azt a problémát, amelyet azonnal fel lehetne oldani, ha a kárpátaljai magyarok visszakapnák korábbi jogaikat, a magyar EP-képviselő felidézte: ez egy nagyon régi folyamat, hiszen amióta 2017-ben az ukrán oktatási törvény megjelent, Magyarország és a kárpátaljai magyar közösség is nagyon egyértelműen kommunikálja azt, hogy a korábban gyakorolt kisebbségi jogokat vissza szeretné kapni. Azóta folyamatosan lejárató médiakampány folyik nemcsak Ukrajnán belül, de a nemzetközi színtéren is a kárpátaljai magyarság ellen, amelyet többek közt azzal vádolnak, hogy nem beszélnek ukránul, a gyerekek nem tanulják meg az államnyelvet, ezért az ukrán oktatási törvény csak jót tesz az ott élő magyaroknak, hiszen így tudnak legkönnyebben integrálódni a társadalomba.
Én 2017-től hallgatom a fals érveket, amelyeket a nyugat egy az egyben el is fogadott, el is hitt az ukránoknak. Ha valaki esetleg megkérdőjelezi ennek a célnak a valóságtartalmát, akkor jön az az érv, hogy ez nem is a magyarok ellen irányul, hanem csak az orosz kisebbség és a keleti területek miatt alkották. Persze rögtön adódik a kérdés, hogy akkor miért nem kimondottan rájuk szabták a törvényt, vagy miért nem tettek kivételt az európai uniós nyelvekkel és kisebbségekkel
– fejtette ki Bocskor Andrea, kiemelve: ha lenne politikai szándék, hogy feloldják a konfliktust, akkor az ukránok egy tollvonással visszaállítanák a régi kisebbségi jogokat, és megszűnne a vita.
Ezek szerint nincs meg a megfelelő politikai akarat erre az ukrán fél részéről
– jelentette ki az EP-képviselő.
Ugyanakkor megjegyezte: némileg árnyalhatja a képet, hogy az európai uniós tagság reményében ukrán részről most úgy tűnik, rákényszerülnek a változtatásra, így készül egy újabb módosító törvény, amely néhány kérdésben visszakozna abból a jogsértő helyzetből, amelyet Ukrajna a 2017-es oktatási, a 2019-es nyelv-, valamint a 2022-es média- és kisebbségi törvényekkel kreált. Bocskor Andrea szerint itt is jellemző, hogy a törvényjavaslat elkészítésébe nem vonták be a kisebbségeket, azokat csak utólag tájékoztatták, így kérdéses, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezetei által írásban benyújtott javaslatok bele kerülnek-e egyáltalán az elfogadásra váró törvénybe. Úgy vélte, előremutató, hogy az ukrán fél hajlandó a változtatásra, de hogy érdemes-e örülnünk, ezt majd csak a parlamenti vita és szavazás után lehet majd eldönteni.
Nem tudni, mi a német zöldpárti képviselő „feladata”
Bocskort Andreát a cikkre visszatérve arról is kérdeztük, miért nem szólalt meg abban egyetlen kárpátaljai magyar szakértő sem, illetve láthatóan Viola von Cramon-Taubadel sem törekedett a magyar álláspont megismerésére. A magyar EP-képviselő elmondta: a német zöldpárti politikus gyakran látogat Ukrajnába, és évek óta foglalkozik Ukrajnával, de láthatóan nem kereste a kapcsolatot a kárpátaljai magyarokkal.
Nyilvánvaló, hogy csak az ukrán álláspontot ismételgeti, ugyanazt szajkózza, amit az ukrán állami média
– hangsúlyozta Bocskor Andrea. Mint megjegyezte,
nem tudhatom, hogy mi az ő feladata, de az látszik, hogy egyoldalúan tájékozódik, és egyoldalú információkat továbbít. Nyilvánvalóan az ukrán álláspont szócsöve az Európai Parlamentben, és megvan annak a direkt politikai szándéka, hogy ő ezt így tálalja.
Bocskor Andrea hozzátette: őt személy szerint még sosem kérdezte a nyugati mainstream sajtó arról, hogy mi a valós helyzet Ukrajnában, holott logikus és legfőképpen etikus lett volna, ha a T-Online szerkesztője egy témában írt cikkben mindkét felet megszólaltatja, ütközteti az álláspontokat,
de ezek szerint neki sem ez volt a szándéka.
Beszédes a hallgatás
A nyílt levél kapcsán Bocskor Andrea elmondta: arra számított, hogy arra legalább valamiféle reakció érkezni fog, de nem így történt.
Nyilván nem pozitív reakcióra számítottam, hogy a német EP-képviselő utóbb beismeri a tévedését, és megígéri, hogy legközelebb nem nyilatkozik badarságokat, de ez a nagy hallgatás azért meglepő, mivel nemcsak a képviselő asszony, hanem több mint hétszáz másik képviselő is megkapta a levelet
– fogalmazott, megjegyezve: a kisebbségi témákra általában nem nagyon szoktak reagálni a képviselők,
mert nagyon erős az a politikai nyomás, hogy aki a kisebbségek mellett beszél, és az ukránokkal szemben bármiféle kritikát megfogalmaz, az az ördög ügyvédje és az orosz álláspontot képviseli.
Utólag úgyis nekünk lesz igazunk
Kitért arra: nemcsak a nyugati politikusok, de legfőképp Ukrajna feledkezett meg arról, milyen erős volt Magyarország részéről a támogatás Ukrajna irányába akár már 1991-től kezdve, amikor hazánk elismerte a függetlenségüket. Mint kiemelte, 2014-től magyar EP-képviselőként személyesen is részt vett abban a munkában, amely kezdve az ukrán vízummentességtől a társulási egyezményen át a szabadkereskedelmi egyezményig mind azt bizonyítja, hogy Magyarország volt az egyik leghangosabb szószólója és képviselője Ukrajna Európához való közeledésének; ezért is volt durva arculcsapás a 2017-es oktatási törvény nyelvi rendelkezése és az utána következő jogszűkítő törvények. Ugyanakkor Bocskor Andrea szerint továbbra is számít a magyar álláspont képviselete, hiszen arra attól függetlenül odafigyelnek, hogy „jelenleg a logikai érveket sutba dobva az egész nyugati politika beállt egy zárt szobában kialakított álláspont mögé”.
Szerintem megint az lesz, ami eddig a migrációtól kezdve nagyon sok témában volt, hogy majd évek múlva fogják belátni, hogy Magyarországnak volt igaza
– hangsúlyozta Bocskor Andrea. Hozzátette: a harcnak még ilyen körülmények közt is van értelme, hiszen ha a kárpátaljai magyarság és a magyar kormány nem küzdene,
már réges-rég elsöpörtek volna bennünket, hogy még a tárgyalóasztal közelébe se kerülhetnénk.
A kisebbségi kérdés nem fontos, csak a geopolitikai célok
Végezetül az EP-képviselő arról beszélt: jól beazonosíthatóan látszik az Európai Parlamentben, hogy kik azok a képviselők, akik erőteljesen napirenden tartják Ukrajna kérdését. Hozzátette: majdnem mindegyik frakcióból van egy-két hangadó képviselő, aki nagyon intenzíven képviseli azt az álláspontot, hogy Ukrajnát minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba.
Ha visszagondolok az elmúlt évekre, ezekkel a képviselőkkel sokszor ütközött a véleményünk, és mindig azt kaptam érveimre válaszul, hogy a kisebbségi kérdés az nem fontos, csak a geostratégiai célok a fontosak. Már 2017 óta folyamatosan azt hangsúlyozzák, a kisebbségi kérdéssel csak felkavarjuk az állóvizet
– fogalmazott.
Vezetőkép: Bocskor László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS