Bódis József oktatásért felelős államtitkár nyilatkozott a Pesti Srácoknak a kormány új idegen nyelvi stratégiájáról. Az államtitkár elmondta: 140 ezer diák 90 milliárd forint értékben tanulhat külföldön évente hamarosan. Rekordösszeget költenek tehát a fiatalok külföldi nyelvtanulására. A programok mellett azonban jó pedagógusokra is szükség van, ezért nem elég az eddigi béremelés, hanem a pedagógus életpálya-modell továbbfejlesztésén is dolgoznak – mondta Bódis József.
Kezdjük rögtön egy friss élménnyel. A minap Tordai Bence kérdőre vonta a parlament folyosóján, hogy nem szólt hozzá, amikor a Corvinus átalakításáról vitáztak a képviselők. Mi volt ennek az oka?
A Corvinus Egyetem fenntartói jogai egy kormánydöntéssel októberben átkerültek az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, azóta az intézménnyel kapcsolatos minden előterjesztés az ITM-hez kötődik. Annak tehát, hogy nem szóltam hozzá a kérdéshez a Parlamentben, ilyen egyszerű, adminisztratív oka volt. Szeretném azt is megjegyezni, hogy azzal ellentétben, amit egyes sajtóorgánumok írtak, természetesen a kérdés tárgyalásának nagy része alatt jelen voltam, máskülönben nem is tudtak volna kérdéseket feltenni nekem a Parlament folyosóján.
Mint egykori egyetemi rektornak, bizonyára van személyes véleménye az ügyben. Mit gondol, az alapítványi működés segíthet a magyar egyetemek fejlesztésében?
A válasz erre a kérdésre meglehetősen összetett. Két éve – még a rektori konferencia elnökeként – éppen a Corvinuson tartottam egy előadást egy tudományos rendezvényen a felsőoktatással kapcsolatos problémák lehetséges megoldásáról. Az egyetemek költségvetési intézményként működnek a hazai felsőoktatási rendszerben, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Előnyt jelent, hogy van ugyan egy biztonság a források tekintetében, viszont vannak olyan kötöttségek, amelyek miatt szenvednek az intézmények, mert nem tudnak rugalmasan reagálni. Itt elsősorban a közbeszerzésekre gondolok. Régóta benne van az egyetemi közgondolkodásban a kérdés, miként lehetne változtatni ezen a helyzeten. Az egyik lehetséges út a Corvinus útja, ahol egy alapítvány lesz a fenntartó, és remélhetőleg rugalmasabban fognak tudni reagálni az aktuális kihívásokra. A kormány célja, hogy a Corvinus 2030-ra bekerüljön Európa 100 legjobb egyeteme közé, ezért alakítja át a fenntartását, finanszírozását; az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz. A kormány az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja az alapítvány az egyetemet.
Térjünk át egy Önhöz tartozó témára. A minisztérium új idegen nyelvi stratégián dolgozik. Ennek első eleme a miniszterelnök évértékelőjén bejelentett két-két hetes külföldi nyelvtanfolyamok állami támogatása, amire a középiskola 9. és 11. osztályát követően kerülhet sor. Miért van szükség új stratégiára? Honnan jött az ötlet ehhez a jelentős ráfordítást igénylő lépéshez?
Ma Magyarországon jóllehet, a korábbi évtizedekhez képest sokat javult a lakosság általános idegennyelv-tudása – a legutóbbi felmérés szerint 45 százalék körül van –, ez még mindig kevés ahhoz képest, amit mindenki elvár, és kevés a környező országokhoz képest is. Ha megnézzük, mennyi órát fordítunk a köznevelésben idegennyelv-tanításra, akkor nem állunk rosszul, hiszen több, mint 900 nyelvórájuk van a diákoknak. A végeredmény viszont nem annyira jó. Ennek sokkal összetettebb oka van, mint amit néhány mondatban el lehetne mondani, de az okok között úgy tűnik, komoly szerepet játszik a tanulói motiváció. A diákok nem mindig látják, mire tudják használni a jövőben az elsajátított idegen nyelvet. Pedig az informatika eszközein keresztül a legtöbb diák már benne él ebben a világban, hiszen a legtöbb információ ezen a területen angolul jut el hozzájuk. Ezt a szókincset amúgy pillanatok alatt meg is tanulják a fiatalok. De ettől még nem biztos, hogy mindenki átérzi, mennyire lesz szüksége később az idegennyelv-tudásra egy adott szakmában. Amikor összeállítottuk az idegen nyelvi stratégiát, igyekeztünk összetett módon közelíteni a problémához. Fontos szerepet kap a motiváció, valamint az, hogy a diák ne csak tanulja a nyelvet, hanem meg is merjen szólalni az adott nyelven. Azzal, hogy a kormány ilyen szintű vállalást tett, kifejezte az igényét, hogy lépni szeretne ezen a téren. Bízunk benne, hogy ez lesz a helyes megoldás, de további lépések is lesznek. Ide tartozik például a rendelkezésre álló órák jobb kihasználása vagy más módszertanok alkalmazása is, és mindebben a szakemberek észrevételei kulcsfontosságúak.
Mik a pontos paraméterei a programnak, hány tanulót érint, menyibe fog kerülni évente?
Ha minden tanuló részt vesz a programban, akkor 140 ezer diákkal kell számolnunk, és 90 milliárd forintba kerül majd a program évente. Nem vagyok benne biztos, hogy minden tanuló igénybe veszi majd a programot, de mi úgy kalkuláltunk, hogy mindenkinek adva legyen a lehetőség, amit a 2020/21-es tanévtől tervezzük elindítani.
Miért ezt a korosztály választották? A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyelvtanulásban az első néhány év a legfontosabb. Nem veszett fejsze nyele a gimnazistákat külföldre küldeni néhány hétre?
Egy korábbi felmérésünk eredménye az volt, hogy ebben a korosztályban lenne érdemes lépni, ráadásul a még fiatalabbakat nem lehet külföldre küldeni. A részletek kidolgozásában pedig nagyon komolyan kívánunk támaszkodni a szakemberek véleményére, hiszen mindannyian érdekeltek vagyunk a program sikerében.
Akkor lehet, hogy a 90 milliárdos keretből másra is fordítanak majd a külföldi nyelvtanfolyamokon kívül?
A program összetett, lesz egy továbbképzési része is, de az egy külön támogatásból valósul meg. Az egy tanulóra eső támogatás több százezer forint, hiszen gondoljunk bele, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam ideje alatt az utazás, a szállás és az ellátás költségeit is ki kell fizetni. Ez tehát egy nagyon komoly segítség lesz a családoknak, a szülőknek és a diákoknak.
A program hatalmas szervezést igényel majd. Kire hárul ez a munka? Elvárható az iskoláktól, hogy meg tudják szervezni ezeket az utazásokat?
Ez valóban komoly feladatot ró az intézményekre, de megkapják a támogatást, amivel sikerrel járhatnak. Azért gondoljuk ezt, mert ma is számos olyan intézmény van, amely támogatás nélkül is él a csereprogramok és az intézmények közötti kapcsolatteremtés lehetőségével. Az iskoláknak tehát nemcsak a nyelvtanításban, hanem a szervezésben is nagyon komoly tapasztalataik vannak, amiket hasznosítani szeretnénk. A program sikeréhez tehát nem egy új rendszert akarunk kiépíteni, hanem használnánk a már meglévő tapasztalatokat. Ahol még semmilyen struktúra nincs kiépítve, ott nyilván segítünk, ebben a nemzetközi mobilitás terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Tempus Közalapítványra hárul majd sok feladat. A részleteken most dolgozunk.
Akkor a minisztérium csupán finanszírozója lesz a programnak?
Finanszírozója, koordinálója, bizonyos esetekben a program végrehajtója is lesz a Tempus Közalapítvány bevonásával. Ezáltal az esetleges egyenetlenségeket is szeretnénk kiküszöbölni.
A pedagóguspályán évtizedekig hatalmas kontraszelekció volt a tanárok alacsony anyagi megbecsültsége miatt. Mi a helyzet most? Aki kiemelkedően beszél nyelveket, az értékes személy a munkaerőpiacon. Hogyan lehet rávenni a legjobbakat, hogy iskolai nyelvtanárnak menjenek, amikor a tanárgyakornokok bére még mindig igen alacsony? Terveznek emelni a pályakezdők bérén?
Az elmúlt éveket az életpályamodell és az azzal kapcsolatos bérmozgások határozták meg. Nagy átlagban 50 százalékos béremelés volt az életpályamodellnek köszönhetően. Természetesen az a cél, hogy tovább is lépjünk majd, ezért a nyelvtanárok külföldi továbbképzésének támogatását is tervezzük. A pedagógusminősítéssel kapcsolatban is érkeztek nagyon megfontolandó javaslatok, úgyhogy most dolgozunk az életpályamodell továbbfejlesztésén és olyan tartalommal való megtöltésén, ami a minősítési rendszerrel kapcsolatos javaslatokat és a bérügyeket is tudja kezelni. Ki kell mondani, hogy a köznevelés fejlesztésének a kulcsa a jó programokon túl az anyagilag is megbecsült pedagógus. Ha ezt a helyén tudjuk kezelni, akkor minden más is könnyebben működik majd.
Milyen egyéb elemei lehetnek a jövőben az idegen nyelvi stratégiának?
Folyamatban van az idegennyelv-oktatás módszertani átgondolása. Ez kifejezetten szakmai kérdés, nyilván nem az államtitkárság fogja megmondani, miként kell idegen nyelvet oktatni. Az iskolai keretek mellett a motiváció valódi felkeltése az igazán fontos. Pusztán érdekes módszerekkel azonban nem lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Csak hogy egy példát említsék: dalszövegekből is lehet, szeretnek a diákok nyelvet tanulni. De ez önmagában persze kevés. Ezekre a motivációs módszerekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Hogy ezt hogyan lehet megoldani, még ki kell találni, ami további egyeztetéseket igényel.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS