Boros Imre közgazdász szerint elsősorban az energetikai és a bankszektor, valamint a kiskereskedelmi ágazat szereplői tesznek szert extraprofitra. A közgazdász annak kapcsán nyilatkozott a Mediaworks Hírcentrumának, hogy a kormány szerdai döntése szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent cikk szerint Boros Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi turbulens helyzet, amikor az egészségesnél magasabb az infláció, mindig a nagy tőkestruktúráknak kedvez.
Ezek fölözik le az inflációs hasznot: a munkajövedelmek kárára, a profitjövedelmek hasznára válhat a helyzet
– mondta a közgazdász. Elsőként két olyan ágazatot említett, ahol a jelenlegi gazdasági környezet komoly profitot eredményez: ez az energia- és a bankszektor. Utóbbi kapcsán Boros Imre hozzátette, hogy miközben a hitelek kamatai gyorsan növekednek, a betéti kamatok továbbra is alacsonyak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az extraprofitra kivetett adót mint gazdaságpolitikai eszközt már kipróbálta a kormányzat 2010-ben, és az intézkedés hatékonynak bizonyult. Ekkor a balliberális hangadók arról beszéltek, hogy az intézkedés hatására kivonulnak innen a multik, ám a történet vége nem ez lett, hanem az, hogy kiderült: lehet velük normális megállapodást kötni.
Ha több a pénz, többet kellene a közösbe is beadni
– mondta közérthetően megfogalmazva Boros az extraprofitot sújtó adó mögött meghúzódó elvről. További ilyen, extrahaszonnal rendelkező szektor a kiskereskedelem, amelynek jelentős része ma is külföldi kézben van. A Mediaworks Hírcentrumának azon kérdésére, hogy kivethetnek-e extraprofitadót azon cégekre is, amelyekben az állam is tulajdonos, Boros Imre határozott igennel felelt. Példaként pedig a Molt és az OTP-t hozta fel.
Egyiket sem kell dédelgetni, ez a két magyar multi jelentős forrása lehet a többlet-adóbevételnek
– mondta a szakértő.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS