Botkáék pénzelték a Szeviép-vezéreket felmentő bírónő családi cégét

Helyreigazítás

A 2019. december 16. napján „Botkáék pénzelték a Szeviép-vezéreket felmentő bírónő családi cégét” címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a bírónő családi cégének éves bevétele korábban soha nem volt annyi, mint amit egy év alatt Botkáéktól kaptak a másodfokú Szeviép-per előtt. Továbbá, valótlanul állítottuk, hogy a bírónő és párja kevesebb, mint fél év alatt keresett annyit az önkormányzati munkákkal, mint máskor a piaci munkákkal egy teljes év alatt. Ezzel szemben az a valóság, hogy az ÉPTÁRKER Kft. a konzorcium szerződés alapján a vállalkozói díj 11,26 %-ára jogosult, ami mindösszesen 59.962.860 Ft.

Lehet, hogy nem is véletlen a Szeviép-ügyben másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék felmentő ítélete, ami – nyugodtan mondhatjuk – egy országot háborított fel. Senki sem érti, hogy mégis mi történhetett, amikor egy évvel ezelőtt, a Szegedi Járásbíróság tanácsa még egyértelműen bizonyítottnak látta a volt Szeviép-vezérek bűnösségét, és komoly, több éves letöltendő börtönbüntetéseket szabott ki a három Szeviép-vezérre, összesen 16 évet. Ezután jött a másodfokú tanács és azzal a magyarázattal állt elő, hogy nem lett analizálva a csődeljárása előtt saját érdekeltségű cégeibe 1,5 milliárd forintot kilapátoló cég teljes könyvelése, így a bíróság egyszerűen kijelentette: nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy a csődbűncselekményt minden kétséget kizáróan megállapítsa. A három dúsgazdag üzletember nevet a markába. A baloldal, pláne a szegedi hangosan ünnepel. A Botka László vezette szegedi önkormányzat hivatalos városi honlapján videóval megspékelt, hosszú, saját beszámoló áll a felmentő ítéletről. Nem meglepő a látványos megkönnyebbülés, hiszen a baloldali kormányok és Botkáék tömték tele közpénzzel az építőipari vállalkozást, többek közt önkormányzati cégeken keresztül. Mint megtudtuk, nemcsak őket. A PestiSrácok.hu ugyanis olyan egészen elképesztő összefüggéseket talált a Szegedi Törvényszék és a szegedi városvezetés között, ami a bírói függetlenséget és igazságszolgáltatást új megvilágításba helyezi. Cikksorozatban fogjuk bemutatni, hogy a büntetőper elindításától a másodfokú ítéletig olyan durva összeférhetetlenségek állnak fenn, amelyek alapján ezek a bírók, de talán még a Szegedi Törvényszék sem tárgyalhatta volna az ügyet.

A Szeviép és a szocik, illetve azon belül is Botka László vezette önkormányzat kapcsolatát talán már nem kell magyaráznunk. Korábban részletesen bemutattuk, hogy a 2010-es kormányváltás előtt állami megrendelésekből, majd utána már csak önkormányzatoktól – kiemelten a szegeditől, illetve a város cégeitől – mintegy 34 milliárd forinttal gazdagodott a cég. Csak szegedi projektekből mintegy 21 milliárd forint landolt a Szeviép-kasszában. Ennek töredéke az a 6 és fél milliárd forint, ami köddé vált, csakhogy a számok mögött több száz család egzisztenciája, élete van a mérleg másik serpenyőjében.

A  vádlottak és az őket mentegetők hol recesszióra, hol késve fizetett állami megrendelésekre hivatkoznak. Még a másodfokon eljáró tanácsvezető bírónő is osztotta az érvelést – ami viszont teljesen abszurd.

Hogy lecsupaszítsuk az ügyet a szikár tényekre, az egyik oldalon ott állt több száz kifizetetlen kisvállalkozó, akiktől az anyagot elhozták, akikkel a munkát megcsináltatták, aztán amikor jött a számla, nem fizették ki őket, mondván, nincs miből, válság van, nem fizetett az államkincstár. A másik kezükkel ugyanakkor ezek a cégvezetők szórták a pénzt, az állítólag nem létezőt. Az még csak hagyján, hogy konkrétan dőzsöltek, de kölcsönözgettek. (Hogy leegyszerűsítsük, ez olyan, mint ha építtetnék magamnak egy házat, vennék hozzá téglát, cserepet, de egyiket se fizetném ki, mondván, becsődöltem, de közben milliókat, milliárdokat osztogatnék szét, persze csak kölcsön.) Tegyük hozzá azt is, hogy a vádiratban szereplő cégek, klubok, ahol a tagi kölcsönök landoltak, mind a Szeviép, illetve Szeviép-vezérek érdekeltségében álltak.

Milyen teljes könyvelés kell ahhoz, hogy bizonyítsa: ez az, aminek látszik? Pedig a Szegedi Törvényszék bírói tanácsa által hiányolt bizonyítékok forintosíthatók azok alapján, amiket az ügyben oknyomozva találtunk. Ehhez először is nézzük meg, kik voltak a Szeviép-vezéreket másodfokon felmentő bírói tanács tagjai.

Milliárdos projektbe vették be Botkáék az egyik bírónő építőipari cégét?

Dr. Nóvé Ágnes a háromfős törvényszéki bírói tanács egyik tagja. Eszünkbe nem jutott volna, hogy a fiatal bírónő éppen az építőiparban vállalkozik.

A becses bírói tanács, a szélen pirossal bekarikázva Nóvé Ágnes. A fotó egy Szeged város honlapján található bírósági tudósításból származik

Miután a Nóvé Ágnes név nem mondható igazán tucatnévnek, és végigböngészve személyi adatokat, születési dátumot, Facebookon fellelhető fotókat, az egyezés nem igazán hagyott bennünk kérdőjelet, hogy Dr. Nóvé Ágnes és férje ketten tulajdonosai az ÉPTÁRKER Kft.-nek.

A közösségi oldalon egy szegedi Nóvé Ágnest találtunk, munkahelyeként a Szegedi Járásbíróság van feltüntetve, születési dátuma egyezik az Optenben cégtulajdonosként személyi adatokkal szereplő Nóvé Ágnes születési adataival. A külső alapján is maximális a hasonlóság. Ha ez nem lenne elég, ismerősei között megtaláltuk K. Zsoltot is, akinél munkahelyként fel is van tüntetve az ominózus cég, megosztásai között pedig ott szerepelnek az általunk bemutatott városi projektek. Közös fotóik alapján az is egyértelmű, hogy egy párról van szó.

Azért megkérdeztük a Szegedi Törvényszéket, hogy büntetőbírójuk azonos-e azzal a dr. Nóvé Ágnessel, aki az ÉPTÁRKER Kft. tulajdonosa.

Az még önmagában nem jelentene összeférhetetlenséget, hogy a Szeviép-ügyben eljáró egyik bíró is az építőiparban utazik, az viszont már nagyon is az, ha cége attól a szegedi önkormányzattól kapott komoly megbízást, amelynek a vádlottak kvázi a házi beszállítói. Márpedig ha hihetünk a közbeszerzési értesítőnek, pontosan ez történt. Méghozzá akkor, amikor a Szeviép-per első fokon zajlott. Az már csak nüansznyi részlet, hogy Nóvé 2017-ben a Szegedi Járásbíróság büntető csoportvezetője volt, de a szegedi nagy szerződések azután jöttek, hogy átkerült a törvényszékre. Átnézve a közbeszerzési értesítőt, három szegedi, városi megbízást is találtunk.

750 milliós munka

Tavaly októberben kezdődött az eddigi talán legnagyobb zöld projekt Szegeden, zömében TÁMOP-forrásból. A Belső-Tarján fejlesztésére, zöld területek rehabilitálására, parkosításra, játszóterek, közterületek felújítására 990 millió forint uniós forrást nyert el Szeged városa. Az összesen 1 milliárdot meghaladó projekt kivitelezésére 4 ajánlattevő közül választották ki a Alapközmű Kft. és az ÉPTÁRKER Kft. cégekből álló konzorciumot.

A szeged.hu-n elérhető táblázat szerint a két céggel 2018 szeptemberében, 180 munkanapos határidővel szerződtek le összesen 748 millió 137 ezer 910 forint értékben. A dokumentációk, tudósítások szerint november 30-án már át is adták a beruházást.

Szeged város honlapján a bizonyíték

A Zöld város projektről született írások, cikkek azért is jönnek jól, mert a fotók is segítettek az egyértelmű beazonosításban. A Facebookon több képet is találtunk a bírónő párjáról, a közös cég ügyvezetőjéről, K. Zsoltról. Az építőipari cégnek egyébként ketten tulajdonosai. A munkaterület átadásán készült egyik fotón felismertük a férfit, Botka László társaságában.

Munkaterület-átadás. Fotó: szeged.hu

További 50 millió turisztikai iroda kialakítására

A több, mint százmilliós Zöld város projektmunka mellett két kisebb megrendelés is becsúszott. A szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. 2018 áprilisában bruttó 51 millió 115 ezer 963 forintért szerződött le az ÉPTÁRKER Kft.-vel, hogy a cég a Szegedi Turisztikai Nonprofit Zrt. részére irodát alakítson ki a Széchenyi tér 12. szám alatti épületben.

Szintén egy gyorsan fizető munkáról van szó. A szerződésbe 60 napos határidőt írtak. A szerződés szerint az összeget két részletben fizették ki, 50 százalékos készültségnél, valamint átadáskor.

Bruttó 51 milliós meló

A kapcsolattartó az ügyvezető, K. Zsolt, Nóvé Ágnes bírónő párja volt.

Még egy kis apró

2018 októberére datálható a harmadik városi ÉPTÁRKER-szerződés. A megállapodást a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata jegyzi az ÉPTÁRKER ügyvezetőjével. A kiadott munka a Béke-telepi óvoda tetőcseréje volt, amelyre munkadíjként 2 millió 630 ezer 188 forintot határoztak meg.

A munkát 2018 október 11-én adták át, a határidő október 31-e volt.

A PestiSrácok.hu utánanézett és kiderült: a bírónő családi cégének éves bevétele korábban soha nem volt annyi, mint amit egy év alatt Botkáéktól kaptak a másodfokú Szeviép-per előtt.

Megkerestük az Optenben az ÉPTÁRKER Kft-t. Arra is kíváncsiak voltunk a személyi adatokon, tulajdonosokon túl, hogy egy ekkora értékű megbízás mennyire kimagasló. Ugyan az idei pénzügyi adatok a rendszerben még nem láthatóak, de az Opten szerint egy kisebb vállalkozásról van szó, amelynek korábban az éves bevétele maximum 300 millió forint volt.

A Zöld Szeged projektre a két cég durván 750 milliót kapott, így a turisztikai irodával és az óvodai munkával a bírónő családi cégének bevételei jócskán megugrották a korábbi évek teljesítményeit, ráadásul három rövid határidejű munkáról van szó, egy 180, egy 60 és egy 30 naposról, tehát a bírónő és párja kevesebb, mint fél év alatt keresett annyit az önkormányzati munkákkal, mint máskor piaci munkákkal egy teljes év alatt.

K. Zsolt a Facebookon is büszkélkedett a nagy munkával

Az utóbbi időszakban a legjobb évük a 2018-as esztendő volt, amelyben már a két kisebb városi munka is benne van: ekkor 391 millió 553 ezer forint volt a cég teljes évi árbevétele. Adózás után ebből mindösszesen 18 millió 761 ezer forint maradt a 14 főt foglalkoztató vállalkozásnál, miközben 2017-ben például alig több, mint kétmillió.

Nóvé bírónő párjának a nevén egyébként az ÉPTÁRKER Kft.-n kívül további négy céget is találtunk az adatbázisban. Egyet kényszertöröltek, három felszámolás alatt áll. Két cég esetében jelentős adótartozás után indult végrehajtás, majd felszámolás. Egy cég esetében a NAV törvényességi felügyeleti eljárást indított, ugyanis sem a cég székhelyét, sem pedig tisztségviselőit nem találták sehol.

Nem mondhatni, hogy az üzleti életben a szegedi munkák előtt a Nóvé-Kárpáti házaspár kaszált volna. Igaz, hogy a bírói fizetés Magyarországon a top 10-ben szerepel – nagyjából 500 ezer forint körül van –, azért igencsak szép eredmény egy fiatal házaspárnak ennyiből egy ilyen, alább látható pompás otthont teremteni Szeged Rózsadombján. A házat a cégadatokban fellelhető cím alapján találtuk meg.

Ha bárkiben felmerülne, milyen szerencsések ezek a Szeviép-vezérek, hogy pont egy ilyen bírót fogtak ki, akkor ez az érzés csak tovább erősödik majd a következő cikkünk után, amelyben további érdekes összefüggéseket mutatunk a Szeviép-ügy, a Szegedi Törvényszék és a szegedi szoci városvezetés között, majd riportsorozatunk harmadik részében megmutatjuk, kik és hogyan szignálják ki az ügyeket a Szegedi Törvényszéken.

A Czeglédy-ügy is Nóvé Ágnes bírónőhöz kerül?

Apropó, ügyek kiosztása. Emlékeznek még, hogy a 6 milliárdos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba mekkora hisztit csapott, hogy a szegedi bíróságok nem tárgyalhatják az ügyét, mert mindenki érintett az előzetes tárgyalásaiban, és így a törvény szerint vádemelést követően nem járhatnak el azok, akik az ügy korábbi szakaszában már részt vettek, döntést hoztak? Mindezt ki más írta volna meg, mint a HVG, azon belül is Czeglédy kedvenc újságírója, hogy elfogultság, illetve egyéb okok miatt visszaléptek a bírók. Összesen négy bíróval lehetett számolni az elnök korábbi tájékoztatása szerint, maradt tehát kettő. A HVG és a Czeglédyhez köthető nyugat.hu nevezi meg a két bírót. Mindketten fellebbviteli ügyeket tárgyalnak. Egyikük nem más, mint Nóvé Ágnes.

Czeglédy Csaba, akit társaival bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolnak, méghozzá 6 milliárd forint értékben. Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán

Megkerestük a Szegedi Törvényszéket és az OBH-t

A PestiSrácok.hu írásban kereste meg a Szegedi Törvényszéket és megkérdeztük, bírójuk, Dr. Nóvé Ágnes bírónő azonos-e azzal a szegedi illetőségű Dr. Nóvé Ágnessel, aki az ÉPTÁRKER Kft. tulajdonosa. Ha igen, a bírónő, amikor kiosztották neki a Szeviép-ügyet, jelentette-e, hogy férjével közös építőipari cége 2018-2019-ben három munkát is kapott attól a szegedi önkormányzattól, amelynek a Szeviép rendszeres beszállítója volt, és amely önkormányzat vezetői személyes kapcsolatot ápolnak a kiemelt ügy vádlottjaival? Kinek a döntése volt és mi alapján szignálták ki Nóvé Ágnesre a Szeviép-ügyet?

Írtunk az Országos Bírói Hivatal új elnökének is. Felsorolva az általunk fellelt összefüggéseket, azt kérdeztük, álláspontja szerint elfogadható-e, hogy a Kovalcsik Éva–Nóvé Ágnes bírói páros tárgyalta a Szeviép-ügyet, és ilyen összefüggések után elfogadható-e független bírói döntésnek egy másodfokú felmentő ítélet egy olyan első fokú ítélet után, ahol a három vádlottra még összesen 16 év börtönbüntetést róttak ki.

Folytatjuk!

Vezető kép: Nóvé Ágnes bírónő és férje/párja. Fotó: Facebook.com