Pesti Srácok

Brit gyarmatosítás, Banglades és a természeti csoda a sivatag kellős közepén – Miért robbant ki a kasmíri háború?

Brit gyarmatosítás, Banglades és a természeti csoda a sivatag kellős közepén – Miért robbant ki a kasmíri háború?

Habár a szerda hajnalban kirobbant indiai–pakisztáni háború időzítése sokakban meglepetést okozott, valójában a két ország „közös” történelmét ismerve nem csoda, hogy kitört a konfliktus. A XIX. századi mogul és afgán uralmak, illetve a szikhek megjelenése éppúgy szította a tüzet, mint a brit gyarmatosítás és Banglades kiválása, de legfőképp az iszlám hit terjesztésének igénye és Modi lépése. A háború legfőbb célpontja, Kasmír ráadásul három hatalom kereszttüzében van, természeti kincsekben gazdag, turisztikai, gazdasági, stratégiai és katonai jelentőséggel bír.

Ha nem is óránként érkezik újabb és újabb hír az India és Pakisztán között kitört háborúról, két nap alatt egyre komolyabb harci cselekmények látnak napvilágot. Ám míg bizonyos értelemben az ukrajnai háború, illetve a gázai eszkaláció is a szemünk előtt zajlik, ezzel szemben a kasmíri konfliktus valami nagyon távoli harcnak tűnik első pillantásra, ami legfeljebb csak hab az amúgy is háborgó világ tortáján. Pedig ezt nagyon is komolyan kell venni.

De lássuk, hogy mi folyik egyáltalán a kasmíri térségben, és mi előzte meg a problémákat!

Indiai állam, muszlimokkal

PestiSracok facebook image

A harc elsősorban India legészakibb állama, Dzsammu és Kasmír területi hovatartozása miatt folyik.

Bár a területi vita 1947 óta fennáll, akkor éleződött ki igazán Új-Delhi és Iszlámábád között, amikor 2019. október 31-én Narendra Modi indiai miniszterelnök úgynevezett szövetségi területté nyilvánította a térséget, gyakorlatilag megfosztva azt az autonómiájától.

A régió különleges státuszát ideiglenesnek szánták az ott uralkodó "háborús körülmények miatt", és deklarálták, hogy a szövetségi igazgatású területnek a lehető leghamarabb vissza kell térnie a szövetségi állami státuszhoz (ami adja egyben az autonómiához szükséges önrendelkezési jogokat).

Csakhogy ehhez papíron kizárólag Kasmírnak van joga dönteni, viszont Modi eltörölte alkotmányát, és két külön szövetségi kerületre – Ladakra, valamint Dzsammu és Kasmírra – osztotta fel. Így kiderült, nagy eséllyel nem csak ideiglenesen vették el Dzsammu és Kasmír autonómiáját.

És mitől különleges ez a terület? Két dologban is. Először is Dzsammu és Kasmír az egyetlen olyan indiai szövetségi terület, ahol a többség muzulmán vallású.

Másodszor pedig nem egy, hanem három hatalom igazgatása alatt áll: India és Pakisztán mellett Kína is jogot formálhat bizonyos területek ellenőrzésére.

Az atlasz.hu megjegyzi, Peking az 1962-ben kirobbant kínai–indiai háború megnyerése után elfoglalta a szövetségi terület északkeleti részeit, nevezetesen Akszáj Csin és Shaksgam Valley tartományokat, valamint Arunácsal Pradest is, kihasználva, hogy nem írták alá az 1914-es Simla-egyezményben foglalt ratifikációt, amely elismerte volna India fennhatóságát.

Ugyan az India és Kína közötti határvitákat nem oldotta meg, de csillapította, hogy India de facto tiszteletben tartja az 1962 után kialakult kínai ellenőrzési jogokat, még ha nem is ismeri el területileg magát a kínai fennhatóságot a vidék fölött.

Ez – ha nem is tartós békét, de – átmeneti megoldást eredményez a mai napig a két ország között.

Kasmír geopolitikai elhelyezkedése. Fotó: Veectezy

De mi a helyzet Kasmírral?

Kasmír nyugati részét, pontosabban annak helyzetét a történelme bonyolítja.

A Kasmíri Fejedelemség a mogul és afgán uralmak után 1819-ben került a szikhek kezébe, akik frissen alapított államukat némileg szekulárisan, némileg a hinduizmusnak kedvezve rendezték be.

Mivel a két muszlim rendszer sikeresen terjesztette az iszlám hitet a térségben, így a szikhek ténykedése a lakosság jelentős részét sértette vallásában. Igaz, így is sikerült a hinduizmust bizonyos területeken meghonosítani uralmuk alatt annak ellenére is, hogy a térség rövidesen brit gyarmati státuszba került.

Egy évszázaddal később, a brit kivonuláskor a nagyobbrészt muszlim, negyedrészt hindu lakosú fejedelemség, immár Dzsammu és Kasmír néven maga dönthetett, hogy Pakisztánhoz, vagy Indiához csatlakozik, de 1947-ben a függetlenség mellett tették le voksukat.

Ám a frissen alapított India és Pakisztán mégis kísérletet tett politikai úton megszerezni a fejedelemséget.

Mindkét fél talált magának prominens szövetségest Kasmíron belül, aminek következtében politikai patthelyzet, majd háború keletkezett 1947 és 1949 között.

Akárcsak India, Pakisztán is egész Kasmírt követelte magának, sőt, mindketten még most is fenntartják ugyanezt az igényt.

Mint említettük, India valamelyest – részben és ideiglenesen – rendezte viszonyát Kínával, Pakisztán viszont már 1963-ban megállapodott a határviszonyáról a pekingi hatalommal.

A gyors megegyezés miatt Pakisztán és Kína is egy erősödő gazdasági együttműködést remélt, ám a rendre felmerülő infrastrukturális fejlesztéseket India folyamatosan gátolja arra hivatkozva, hogy azok sértik a meglévő területeit és geopolitikai érdekeit.

És akkor nem beszéltünk még egy nagyon fontos háborúról, amely a 2019-es indiai lépés előtt is komoly elhidegülést eredményezett Új-Delhi és Iszlámábád között.

1971-ben kirobbant az indo-pakisztáni háború az addig pakisztáni befolyás alatt álló Banglades felszabadításáért. A harcok bangladesi részről sikert arattak, majd 1972-ben Banglades és Pakisztán aláírta a Simlai Megállapodást, amelyben deklarálták, hogy vitáikat békés úton, kétoldalú tárgyalásokkal próbálják rendezni, és tiszteletben tartják a Kasmírban kijelölt Line of Control-t.

Ahogyan a Danube Institute blogja rámutat, ez a vonal nem számít hivatalos nemzetközi határnak, de a gyakorlatban elválasztja egymástól az indiai és a pakisztáni ellenőrzés alatt álló területeket. A megállapodás ugyanakkor nem oldotta meg Kasmír végleges hovatartozását, csak ideiglenesen befagyasztotta a helyzetet.

A jelenlegi szituációt tovább súlyosbítja, hogy Pakisztán hivatalosan is kilépett a Simlai Megállapodásból, ezzel megszüntetve azt az egyik utolsó jogi keretet, amely eddig – ha korlátozottan is – visszatartotta a feleket a nyílt katonai összecsapástól.

A Line of Control így ma egyre inkább frontvonal, mintsem a békés egymás mellett élés határa, ami az eszkaláció veszélyét minden eddiginél magasabbra emeli.

A Kasmír turizmusának főbb pontjai balról jobbra és fentről lefelé: a Hunder-sivatag, a gulmargi Gandola-felvonó, és a Srinagar Kasmír látképei. Fotó: iStock/PS-kollázs.

Miért fontos a terület a két országnak?

Ha már gazdaság, Dzsammu és Kasmír kifejezetten népszerű turisztikai látványosságnak számít. A Travel And Tour World cikke szerint az elmúlt két évben 4,4 millió látogatóval szárnyal, köztük 1,2 millió külföldi turistával, ami fellendíti a gazdaságot és a globális vonzerejét, de létfontosságú a munkahelyteremtésben és a regionális jólét fenntartásában és növelésében is. Olyannyira, hogy a dél-ázsiai térség legnagyobb turistacsalogató helye lett, és lehetőségei révén villámléptekkel fejlődik nemcsak turisztikailag, hanem gazdaságilag is.

A régió fontos hegyi átjárókat, valamint vízforrásokat – köztük az Indus-folyót – ellenőriz, amelyek különösen Pakisztán számára létfontosságúak.

Az jórészt pandzsábi országot nagyjából 230 millió fő lakja, és 350 milliárd dolláros költségvetéssel rendelkezik; egy főre jutó GDP-je mindössze ezer dollár. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Pakisztán hivatalos pénzneme, a rúpia egyetlen év alatt majdnem 40 százalékot veszített az értékéből a nagy valutákkal szemben, és az elmúlt években 40 százalék körüli infláció sújtja a lakosságot, akkor már érzékelhetjük, mennyire létszükséglet számára Kasmír teljes megszerzése.

A válság ugyanis olyannyira megviselte Pakisztánt, hogy 2025-re a külső adósságkötelezettségek fizetésképtelenségének szélére sodorta az országot.

Nem segített számára az IMF finanszírozása sem, amely hiába adott 7 milliárd dolláros kölcsönt Pakisztánnak, a Nemzetközi Valutaalap közölte, kölcsöne nem fordítható a korábbi, 16 milliárd dolláros kínai hitelek törlesztésére.

Jelenleg Iszlámábád vezetése 26,6 milliárd dollárral tartozik Kínának egy viszonylag nem túl magas kamat mellett.

Az IMF lépése azt eredményezi, hogy kár évtizedekre is eladósodhat az arab állam, amely ezt láthatóan jól érzékeli.

Kiemelt kép: Indiai-Pakisztáni háború. Kiemelt kép: Journals Of India

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)