Brüsszel engedi be Európába az Iszlám Államot?

Bár a legtöbben a földközi-tengeri emberáradat megoldásaként tekintenek az Európai Unió államai által befogadandó húszezer menekültre, egyre inkább előtérbe kerülnek a kérdés biztonságpolitikai aspektusai.

Brüsszel a menekültügyi válság mihamarabbi rendezése céljából múlt héten nyilvánosságra hozta a migrációs stratégiájának új irányát, amelynek alapján az uniós tagállamok összesen húszezer menekültet lesznek kötelesek befogadni. Az EU kivételesen gyors válságkezelése azonban megannyi buktatót tartogathat, hiszen sokak szerint a szervezet túl kapkodó volt,és nem mérte fel a menekültek beengedésének lehetséges következményeit. Abdul Basir Harun, a nemzetközi közösség által elismert líbiai kormány egy tanácsadója szerint az Európai Uniónak mindenképp fel kell készülnie arra, hogy a lélekvesztőkön az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet harcosai is a kontinensre érkezhetnek.

Harun szerint az ISIS-nek rendkívül egyszerű dolga van, hiszen a tagállami hatóságok egyáltalán nem tudják megállapítani, ki a terrorista és ki érkezik valóban menedékjogért. Az Észak-Líbiában működő embercsempész-hálózatok gyakran kényszerülnek együttműködni a militáns szervezettel, hiszen azért cserében, hogy folytathassák működésüket, mindössze egyetlen feladatuk van: harcosokat bújtatni az Európába induló hajókon.

A figyelmeztetések persze nem új keletűek, hiszen az egyiptomi brit nagykövet, Nasser Kamer már januárban jelezte az EU-nak, hogy óvatosabban kellene kezelnie a menekültek kérdését. „Akadnak, akik bevándorolnának, és ezért szelik át a Földközi-tengert. A következő hetekben azonban ezekkel a hajókkal terroristák is útnak indulhatnak” – hangoztatta Kamer. Az arab világon kívül, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége sem tartja kizártnak, hogy az illegális migráció és a földközi-tengeri válság jó lehetőség lehet az Iszlám Állam harcosainak Európába juttatására.

A szervezet nem titkolt célja az európai kontinens „elfoglalása”, hiszen egy januárban készült, 21 egyiptomi keresztény lefejezését megörökítő videójukban Róma meghódítását helyezték kilátásba. A Quilliam nemű brit kutatóintézet szintén Olaszország stratégiai jelentőségére hívja fel a figyelmet, szerintük olyan délen fekvő olasz szigetek, mint Lampedusa kényelmes úticélt jelentenek a terroristáknak, hiszen közel vannak a líbiai partokhoz.

Líbia jelentősége az Iszlám Állam számára szintén meghatározó, hiszen Moammer Kadhafi bukása óta káosz uralkodik az országban, és könnyen ki tudják használni az egymással harcban álló törzsek megosztottságát. Az Iszlám Állam előszeretettel alkalmaz erőszakot Líbia területén, és csak áprilisban harminc keresztényt végeztek ki a tengerparton, amit videóra is vettek.

A Harun által is hangoztatott képlet tehát rendkívül egyszerű, hiszen az ISIS Líbia megosztottságából táplálkozva,és annak hálózati szerveit felhasználva könnyen ki tudja játszani az Európai Unió által teremtett kiskaput. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy az EU nem készült fel a terroristák által jelentett veszélyre, ugyanis a megelőzést szolgálnák a Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő által elővezetett célzott akciók, amelyek a líbiai csempészhálózatok ellen irányulnának. A problémát az jelenti, hogy Líbiának nincs központi, az egész országot irányítása alatt tartó kormánya, és a nemzetközi közösség által elismert jelenlegi végrehajtó hatalomnak nem áll módjában az erőszak alkalmazását engedélyezni. Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-nagykövete korábban már jelezte, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy az akciók során különbséget tudnak tenni az embercsempészek és a halászhajók között, nem támogatják az uniós kezdeményezést.

Forrás: Napi Gazdaság Online