Egyre elkötelezettebb a brüsszeli vezetés azzal kapcsolatban, hogy 2050-re karbonsemlegessé tegyék az Európai Uniót. Erről szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette a klímavédelmi jogszabálytervezetét. A Politico brüsszeli hírportál részleteket is megjelentetett a tervezetből.
Szerda délelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette az Európai Bizottság klímavédelmi jogszabálytervezetét, amelynek segítségével el akarják érni, hogy az unió harminc év múlva teljesen karbonsemleges legyen.
Az európai klímatörvény tervezete az Európai Unió jogi formába öntött politikai elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa 2050-ig a világ első karbonsemleges kontinensévé váljon
– fogalmazott Ursula von der Leyen Brüsszelben. A politikus azzal folytatta, hogy az új uniós klímatörvény az úgynevezett európai zöld megállapodás központi eleme, amely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára.
Meghatározza továbbá a zöld növekedési stratégia irányát, és garantálja, hogy a tagállami és lakossági átállás a zöld energiahordozókra fokozatos és méltányos legyen
– mondta a bizottság elnöke.
A lengyelek nem tudnak változtatni egykönnyen
Lengyelország időközben bejelentette, hogy nem fogja teljesíteni a 2050-re kitűzött uniós célt, inkább a saját útjukon haladnak. Varsó szerint az ország energiaellátásának 80 százalékát az amúgy rendkívül környezetszennyező szénerőművek adják, és több időre és még több pénzre van ahhoz szükségük, hogy ezt a számot visszaszorítsák. Michal Kurtyka lengyel környezetvédelmi miniszter szerint amennyiben Brüsszel a klímasemlegességet egy megvalósítható célként akarja kitűzni, akkor ideje lenne méltányosan elosztani a kötelezettségvállalásokat. Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország ezzel szemben jelezte, hogy ők már az unió által kitűzött 2050-es dátum előtt is képesek lesznek kiiktatni és/vagy minimálisra redukálni a szénhasználatot és elérni a teljes karbonsemlegességet.
Tízéves célok
A brüsszeli hírportál megjegyzi, hogy szerepel egy másik fontos időpont is a tervezetben, az pedig 2030. A jelenlegi szabályozások szerint tíz év múlva negyven százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátásokat, azonban von der Leyen és Frans Timmermans bejelentette: ezzel nem elégszenek meg, és készek akár ezt 50 vagy 55 százalékra is megemelni. A Politico megjegyzi, hogy itt éles a törésvonal az egyes uniós tagállamok és a brüsszeli vezetés között. Míg egyes nyugat- vagy észak-európai államok teljes mellszélességgel kiállnak az 55 százalékos kibocsátás-csökkentés mellett, addig a keletebben elhelyezkedő országoknak ez tarthatatlan, mivel földrajzi és egyéb adottságok miatt azok sokkal inkább rá vannak szorulva a Brüsszel által visszaszorítandó szénenergiára.
Fizetni nem akarnak
A brüsszeli portál egy másik problémára és egyben néhány tagállam kétszínűségére is felhívja a figyelmet. Egyes tagországok – mint például Hollandia, Svédország vagy Dánia – rendre azt hangoztatják, hogy magasabb klímacélt kell belőni, hogy minél jobban vissza lehessen szorítani a károsanyag-kibocsátást. Ehhez azonban rengeteg pénzre van szükség, amit már nem ők akarnak kifizetni, ugyanis rendre megakadályozzák, hogy a jelenleginél nagyobb összeget kelljen befizetniük a közös brüsszeli kasszába. Így történhetett meg, hogy a múlt hónapban nem sikerült elfogadni az uniós költségvetést, akkora vita kerekedett a tagállamok között. Ezektől eltekintve amúgy az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy segítsen azoknak a tagországoknak, amelyek rá vannak szorulva a szénenergiára, mint például Németország, Lengyelország, Románia vagy Csehország.
Bejelentés sztárvendéggel
A szerdai nagy bejelentés előtt Ursula von der Leyen és Frans Timmermans még megejtett egy fontos találkozót: Brüsszelben fogadták Greta Thunberg svéd klímaaktivistát.
A találkozó annak fényében érdekes különösen, hogy a koronavírus európai terjedése miatt körülbelül 130 parlamenti eseményt töröltek az EP naptárából, a tinédzserkorú klímaaktivista találkozója azonban kivételt jelent ez alól
– írta az esetről a V4NA hírügynökség.
Fotó: Twitter
Hivatalos közlemény arról, hogy miről is volt szó a politikusok és Thunberg között, nem jött ki, azonban Thunberg végig ott feszített von der Leyen mellett az Európai Bizottság elnökének beszéde közben.
Forrás: Politico, MTI; Kiemelt kép: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS