Pesti Srácok

Brüsszelben sopánkodnak, hogy kapuzárási pániktól szenved a negyvenéves schengeni álom

Brüsszelben sopánkodnak, hogy kapuzárási pániktól szenved a negyvenéves schengeni álom

Negyven éve még fickós, fiatal és üde volt a szabad határok schengeni terve, negyven év elteltével azonban máris életközépi válságban szenved – állítja a Politico. A brüsszeli szócső szerint mindez a tagállamok túlzó aggodalmának köszönhető a migráció miatt. Pedig várható volt, hogy ha azon tagállamokat büntetik, amelyek a külső határokat védik, miközben a belső határok fokozatosan visszaépülnek.

Mondhatni, szinte perverz örömet okozna a brüsszeli bürokraták szócsöve, a Politico hasábjait olvasni, ha nem lenne tragikomédia, ahogyan a valóságot magyarázzák. A propagandaportál ezúttal a negyvenéves schengeni övezet létrejötte kapcsán kesereg arról,

Az angol „middle-life-crisis”-t még stílszerűbben fordíthatnánk magyarra kapuzárási pánikként, különösen amiatt, mert a cikk ezt a krízist az egyes tagállamok belső határellenőrzéseinek tulajdonítják.

PestiSracok facebook image
Személygépkocsi halad át a durankulaki határátkelőhelyen, a Bulgária és Románia között húzódó államhatár bolgár oldalán 2025. január 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev

Magyarország gigabüntije kimaradt...

Annyira árulkodó, és annyira jellemző Brüsszelre és az ott lengedező valóságtagadó ideológiára, hogy külön térképen ábrázolták azt a tizenegy országot a schengeni huszonkilencből, ahol visszaállították a belső határellenőrzést. Milyen különös,

Ezért is fontos előre megjegyezni megint, ami a cikkből kimaradt. Hogy volt ország, aki nem a schengeni belső határokat állította vissza, hanem a külső határokat védte. Ezt úgy hívják, hogy Magyarország. Ennek a Magyarországnak a határvédelem miatt kiszabott büntetésből napi több száz milliós bírságot kellene fizetnie. (Magyar Péter kifizetné.) De erről a tényről, a külső határvédelem eredményeiről, szükségességéről szó sem esik a Politico cikkében. Sem a büntetés. Mindennek tudatában nézzünk szembe, hogyan emlékezik meg a negyvenéves schengeni elképzelés múltjáról és jelenéről a Politico.

Schengen már nem eleven

Szóval, a brüsszeli propagandaportál arról ír, hogy

Holott pontosan negyven évvel ezelőtt Belgium, Németország, Luxemburg, Franciaország és Hollandia miniszterei szimbolikusan felszálltak a Princess Marie-Astrid nevű hajóra, és a Moselle folyó közepén, egy Európa szívében található hármashatár pontján írták alá a határok fokozatos felszámolásáról szóló dokumentumot.

Tizenegy aggodalmaskodó tagállam

A schengeni övezet mára 29 országot, illetve 450 millió embert ölel fel, és kínál számukra szabad átjárást. Azaz, csak kínálna, hiszen a 29 országból 11-en, közöttük olyan jelentős országokkal, mint Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia jelezték az Európai Bizottságnak, hogy ki rövid, ki hosszabb távon visszaállította a belső határellenőrzést.

– kesereg a Politiconak a spanyol szociáldemokrata Juan Fernando López Aguilar. A Covid-járvány után ő tevékenykedett a szabad utazási szabályok visszaállításában. Aguilar az a tipikus baloldali EP-képviselő, aki a belső határellenőrzés visszaállítását igyekszik a Covid nyakába varrni, holott egyértelműen egy járványnak nincs köze a schengeni elvekhez. Az egy egészségügyi haváriahelyzet. A spanyol szociáldemokrata szerint „a világjárvány óta jelentősen romlott a helyzet” a szabad áramlások terén, mert szerinte a tagországok

Persze az sem véletlen a Politico, és a cikkben általuk megszólaltatott politikusok szemét leginkább Németország szúrja, ahol Merz a koalíciós ellenállás ellenére, a választói elvárásoknak is megfelelve igyekszik szigorítani a határellenőrzésen, „túlzottan aggódva” az illegális migráció okozta közbiztonsági fenyegetés miatt. A cikk idézi is a mintademokrata Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, aki elfogadhatatlannak nevezte a német törekvéseket, hasonlóképpen Vít Rakusan cseh belügyminiszterrel.

Még csak nem is szisztematikusak az ellenőrzések

A határellenőrzések miatt Luxemburg tiltakozott is az Európai Bizottságnál, nyilván Németország miatt árulkodva, amelyben azt fejtegetik, a schengeni övezet egy olyan élő projekt, amely az együttműködéstől és a határok nélküli Európába vetett szilárd meggyőződésből táplálkozik. Léon Gloden luxemburgi belügyminiszter a Politiconak adott írásbeli nyilatkozatában kiemeli,

A Politico cikke sopánkodva megjegyzi, hogy bizony „migráció” a leggyakoribb hivatkozási alap Németország mellett Szlovénia, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Franciaország és Bulgária esetében a határellenőrzések visszaállítása miatt. Az Európai Bizottság viszont egy jelentésben megállapította, hogy ezek az ellenőrzések

A korábban is említett López Aguilar szerint a Bizottság ennek ellenére is kvázi elégtelen módon vizsgálta a problémát, mert nem tért ki arra, mennyiben voltak az említett határellenőrzési tervek szükségesek és arányosak.

Durankulak, 2025. január 1. Bolgár határőr áll a durankulaki határátkelőhelynél, a Bulgária és Románia között húzódó államhatár bolgár oldalán 2025. január 1-jén. Ezen a napon Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, így Bulgáriával közös határátkelőjén megszűnik a rendszeres határellenőrzés. Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev

Azért még nincsenek lezárva a határok...

A cikk végén a Politico idézi az osztrák Magnus Brunnert, az EU belügyi és migrációs biztosát, aki arra hívta fel a figyelmet,

Hasonlóképpen nyilatkozott a belga belügyminiszter Bernard Quintin is, aki kiállt országa szigorúbb migráció politikája mellett. Ugyanakkor kiemelte, ugyan vannak határellenőrzések,

Nem kéne ezt a középkorúak válságát emlegetni

Látható tehát, milyen nehezen emésztik meg Brüsszelben, hogy ha nem védik a schengeni és az uniós határokat, akkor az a belső határellenőrzések visszaállításához vezet. De még az a szám sem figyelmeztető, hogy a huszonkilenc schengeni tagországból már tizenegy erre a következtetésre jutott, és cselekedett is. Velük szemben is megalázó, ha ezt a jelenséget a migráció miatti túlzott aggodalmakkal magyarázzák. Tizenegy állam aggódik túlzottan, csak Brüsszel a helikopter. A másik oldalról, ami a történetből kimaradt, hogy a külső határvédelem mellett kiálló országokat igyekszik elhallgattatni, sőt, egyenesen büntetni Brüsszel.

Ha már a negyvenéves schengeni övezet kapcsán a Politico a középkorúak válságát emlegeti, inkább azon aggódnék, hogy a szemellenzős politika miatt akkor még jó esetben további negyven éve maradt a középkorú schengeni tervnek. És ha majd, bár ne legyen úgy, a haláltusáját vívja, vajon kik fogják emlegetni a migráció miatti eltúlzott aggodalmakat?

Forrás: Politico; Vezető kép: MTI/KKM/Király Márton

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.