Budaházy György az utolsó szó jogán szólalt meg a Hunnia-per pénteki tárgyalásán

Budaházy György tételesen értékelte a vádpontokat a mai tárgyaláson. Beszélt többek között arról, hogy a vád koronatanúja, S. Tibor esetében egy kiküldött bíró egyeztetett többször is az említett tanúval, és nem tette lehetővé Ignácz György bíró azt, hogy a védelem és a vádlottak kérdéseket tegyenek fel neki. Kiemelte, hogy 2018-ban már kimondták, hogy a vádlottaknak a tisztességes eljáráshoz való joga sérült. Hozzátette, hogy Ignácz György bíró lezárhatta volna az ügyet 2019-ben, ehelyett megismételte az egész tárgyalást. Annak ellenére, hogy elégséges lett volna a releváns kérdéseket megvitatni újra, példának okáért S. Tibor vallomását. Sérelmezte továbbá, hogy a zaklatás vétségét átminősítették terrorcselekménnyé. Ismételten kiemelte, hogy a vád nincs megalapozva, valamint véleménye szerint a terrorizmus tényállása nem áll meg. A további vádpontokat a február 22-i tárgyaláson fogja értékelni.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az ügyész szerint a terrorizmus vádjában a tényállás megalapozott, kérte, hogy állapítsák meg a vádlottak bűnösségét azon vádpontokban is, ahol felmentő rendelkezések születtek elsőfokon, valamint súlyosítást kért minden vádlott esetében. Szikinger István védőbeszédében visszaidézte azt a fordulatot, amivel 2016-ban kezdte védőbeszédét, miszerint “boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak”. Most azonban – utalva a 15 éve tartó, gyurcsányi koncepció szerinti eljárást övező rengeteg ügyészségi és bírósági visszaélésre – hozzátette: “boldogtalan az az ország, amelynek ilyen bűnüldözése és ilyen igazságszolgáltatása van”. Kifejtette, hogy az egész vád egy téves koncepción alapul. A kitűzés szerint március 1-jén várható a másodfokú határozat kihirdetése. Mind a tíz vádlott kegyelmi kérelmet nyújtott be, amelyek jelenleg az igazságügyi miniszternél vannak. Hét vádlott már eljárási kegyelmet kapott tavaly decemberben.

Kiemelt kép: PS