Budapest élen jár az otthoni munkavégzés lehetőségeiben, és ahol van rá mód, ott a munkavállalók általában mindenhol élnek is vele – közölte a Reacty Digital novemberi online kutatásának eredményei alapján. Reprezentatív kutatásuk szerint Magyarországon főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások segítették a távmunka szélesebb körű elterjedését.
A járványidőszak előtt a 18-79 éves, legalább részmunkaidőben foglalkoztatott magyarok mindössze 18 százalékának volt lehetősége arra, hogy otthonról végezze el a munkáját. A tavaszi és az őszi lezárások alatt azonban az arány megnőtt, novemberben a foglalkoztatottak harmadának biztosított lehetőséget otthoni munkavégzésre a munkahelye. Nyáron megfigyelhető volt egyfajta visszarendeződés – összefüggésben a járványügyi korlátozások enyhülésével –, ami azt mutatja, ha nincsenek állami korlátozó rendelkezések, akkor a cégek is kevésbé hajlamosak a távmunka lehetőségét felajánlani – tették hozzá.
Adataik szerint az otthoni munkavégzést már év elején is az arra lehetőséget kapók kétharmada vette igénybe, míg a tavaszi lezárások alatt ötből négyen tettek így, legtöbben a diplomások közül. Leginkább a fővárosiak tudnak otthon dolgozni, a tavaszi és az év végi korlátozó intézkedések idején a budapesti, legalább részmunkaidős foglalkozatottak felének volt lehetősége távmunkára. A legalacsonyabb az otthonról dolgozók aránya a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, ahol csak minden ötödik foglalkozatott munkahelye nyújt ilyen opciót – írták.
Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a novemberi korlátozások bevezetése óta az otthonról is dolgozók 45 százaléka a teljes munkaidejét távmunkában, míg 17 százalékuk a munkaidő nagyobb részét munkahelyén tölti. A teljes távmunka különösen jellemző a részmunkaidős munkavállalókra, akiknek 67 százaléka egyáltalán nem jár be munkahelyére, míg a teljes állásban foglalkoztatottak csupán 40 százaléka marad folyamatosan otthon. Az otthoni munkavégzésről a szolgáltatási szektorban dolgozók átlag feletti arányban nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem elégedettek a nekik biztosított lehetőségekkel annak ellenére, hogy ebben a szektorban egész évben kifejezetten magas volt a távmunka lehetőségének aránya.
Kiemelték: a cégek és a munkavállalók közti folyamatos kommunikáció a járványhelyzetben különösen fontos, a munkáltatóknak szükségük van arra, hogy megismerjék dolgozóik véleményét. Ezért a Reacty Digital az országos reprezentatív kutatást követően 2020 végétől felméréssorozatot indít, amelyben célzottan vizsgálják a dolgozók egészségtudatossághoz, járványügyi intézkedésekhez, illetve távmunkához való viszonyát.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Marjai János
Lajos
2020-12-10 at 06:48
A csákányt még csak hazaviszem, de a csille nem fér be az ajtón.
khm
2020-12-09 at 22:05
Valahogy vidéken egyetlen Impex sem volt.
khm
2020-12-09 at 22:04
Régebben sem járt be a munkahelyére egynéhány főfőfővárosi vezető….
sass
2020-12-09 at 18:38
Mert a vidék gyarmat, a nagy helyigényű kétkezi munkákhoz. A híresen fejlett győri Dunántúlon leginkább található állások : rosszul fizetett kersekedelmi dolgozó – árufeltöltő, különféle szalagmunkák, autóipari beszállítóknál vagy egyéb fémmegmunkáló telepeken krampácsolás, építőipari fizikai munka. Meg keresnek még pl. teherautó sofőrt, targoncás. Azt’ végezd távmunkában nagyokos.
Vidéken ritkaság egyáltalán a szellemi munkahely. Informatika sehol, irodaházak nuku, SSC sehol semmi. Pedig ide lehetne hozni sok mindent, de nem mert minden jó lehetőség BUDAPESTEN kell hogy legyen – a górék spekulálnak a lakásokkal, itt lehet a legdrágábban eladni őket, tehát ide kell terelni akit csak lehet.
A több műszakos munka egészségromboló hatásai miatt alacsonyabb a várható vidéki élettartam.
Keleten meg még ez sincs.