A Pax Televízió vendége volt Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, aki a gyermekbántalmazásról és annak megelőzéséről is beszélt – írja a Magyar Nemzet. Mint elmondta, a rendelkezésre álló ismeretek alapján hazánkban a gyermekbántalmazások, köztük a szexuális abúzusok döntő többsége családon belül történik.
A neves pszichológus egy megdöbbentő tényt is elmondott, miszerint a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések 97 százalékát ismerős személy követi el. Bagdy Emőke elmondta: minden szülőnek és nevelőnek tudnia kell, mitől szükséges megóvni a gyermekeket a normál, egészséges fejlődéshez, majd kifejtette, hogy a gyermekvállalásra készülő fiatalok felkészítésével, a közösségek megerősítésével és a normalitás melletti határozott kiállással meg lehetne előzni a bántalmazásokat.
Nagy szükség lenne szülői nevelésre, amelyet akár a gyülekezetek is kezdeményezhetnének
– fogalmazott Bagdy Emőke, aki hozzátette: a napvilágra került gyermekbántalmazások rávilágítottak arra, hogy kultúraváltásra van szükség, amelyben a hívő közösségeknek rendkívüli felelősségük van. Arra is kitért a beszélgetés során, hogy a bizalom, a szeretet, a biztonság, a gondoskodó jelenlét alapszükséglet a gyermekek számára, és ennek biztosítása egyéni, társadalmi és családi feladatunk.
Ha ezek rendben volnának, nem történne ennyi tragédia sem. Ettől eltérő viselkedésmód, amely nem tudja a gyermeket megfelelően biztonságban tartani, veszélyeket hordoz magában
– fogalmazott a szakember. Bagdy Emőke szerint a gyermeknek az első számú példaképe a szülő, ezért nagy jelentőségű, hogy az általános és alapértékeket megtanulja a fejlődése során.
A szülőkkel töltött értékes idő az egyik legfontosabb, hiszen a gyermek átveszi a viselkedési mintákat, a személyisége fejlődik, és kialakul a kognitív, szociális képessége is. Az iskolát és az iskolai nevelést is alaposan meg kell tervezni és ki kell választani. Ez befolyásolja a teljesítményt, az alkalmazkodóképességet, az önbizalmat és a motivációt, hiszen a korszellem, amelyben élünk, egyre kártékonyabb a személyiségfejlődés szempontjából. Előtérbe kerül az önző, individualista, egoista szemlélet, amelyet a gyermek természetesnek vesz. Ezáltal kialakulhat benne a hedonista attitűd
– magyarázta a pszichológus. aki hozzátette: tudatosan kell döntenünk arról is, hogy milyen közösségekbe visszük a gyermekeinket, hiszen ott alakul a világnézetük, az életküldetéséhez való viszonyulásuk.
Forrás: Mandiner; Fotó: Envato
Talpra magyar!
2024-05-01 at 18:26
Sajnos a mára felnőtt emberek semmit nem tudnak arról hogyha netalán éhínség törne ki akkor a természetben hogyan tudnának önállóan életben maradni az én nagybátyám nem volt hajlandó a II. világháborúban katonának bevonulni és a Szigetközben rejtőzködve úszta meg a frontra küldését és ott a tűzvonalban akár az elpusztulását. Ők azok a fiúgyermekek voltak akik szarvasmarhákat úsztattak át a Dunán Szigetközbe nyári legeltetésre és ők is átúszták a Dunát minden nehézség nélkül. Látom a fiatalság egy részét ahogy ücsörögve görnyedt háttartással bámulják a mobiljuk kijelzőjét.
János
2024-05-01 at 13:23
Cuki
2024-05-01 at 10:31
Hogy jön ez ide ❓
Értem én, hogy chestertoni példa, de az ő korának tárgyi értelmezései – értelemszerűen – nagyban eltértek a maitól. Másrészt, legnagyobb tévedése a progresszívek és konzervatívok összehasonlítása volt. Szerinte az egyik mindent elrontot, a másik pedig nem javítja ki az elkövetett hibát. Ez már akkor sem volt igaz. A mai időkre alkalmazni pedig teljesen fals. Ugyanis, a progresszívek mindent lerombolnak, hogy a saját lázálmaiknak megfelelő új világot hozzanak létre. A konzervatívok pedig a múlt tanulságait használják a jövőjük kialakításához.
Tanulni csak a múltból lehet, mert a jelen nem is létezik❗ Az előzőleg eltelt egy milliomod másodperc már a múlté, de tanulságul szolgálhat.
B Emőke pontosan arról beszélt, hogy a gyermek nevelésében a múlt tapasztalatait (legyen az pozitív vagy negatív [a szigetet a veszélyektől elhatároló FAL]) kell megfelelően átadni a gyermek számára.
Edit K.
2024-05-01 at 13:11
kbandi1 2024-05-01 at 10:59 Néha egyáltalán nem olyan egyszerű megmondani, hogy hol kezdődik a gyerekbántalmazás. Egy szülői pofon bántalmazás-e? És a szobafogság? Kiabálni lehet-e a gyerekkel?
Milyen módszerrel kellene a böszmék számát csökkenteni?
És mt tegyünk azokkal a gyerekekkel, akiknek a környezetében teljesen hiányzik a gondoskodás? Ha a szülő nem foglalkozik (eleget) a gyerekkel, aki ki lépjen közbe és mikor?
A bántalmazott gyerekek többsége olyan környezetből kerül ki, ahol a bántalmazott nem számíthat segítségre. Sőt sokszor azzal sincs tisztában a gyerek, hogy bántalmazásról van-e szó.
kbandi1
2024-05-01 at 10:59
A böszmék számát csökkenteni kell és akkor a gyermekbántalmazás is csökkenni fog. Normális ember nem bántja a gyermeket, a gyermeknevelés íratlan szabályai is természetesen működnek.
Cuki
2024-05-01 at 10:31
GK Chesterton: Igazságot – A falak jelentősége
Vegyünk néhány gyereket, akik egy magas tengeri sziget lapos füves tetején játszanak. Amíg volt egy fal a szikla széle körül, belevehették magukat minden eszeveszett játékba, és a gyerekszobák közül a legzajosabbá tették a helyet. De valakik a falakat ledöntötték, így a szakadék puszta veszedelme valósággá vált. Nem estek le; de amikor később rájuk nézünk, a gyerekek rémülten húzódtak vissza a sziget közepére; és a daluk is abbamaradt.