Pesti Srácok

Budapest rendőrkapitányai kiálltak társuk mellett

Budapest rendőrkapitányai kiálltak társuk mellett

Védelmébe vette Budapest volt és jelenlegi főkapitánya a rendőrtábornokok elleni büntetőper negyedrendű vádlottját, a 2006-os tévészékház ostromakor az akció parancsnoki feladatait a vád szerint el nem látó Mittó Gábort. Szerintük a vádlott „ízig-vérig rendőr”, szakmailag felkészült, fegyelmezett és lelkiismeretes volt. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy mindkét tanú javasolta Mittó előléptetését, annak ellenére, hogy tisztában voltak a vádlott 2006-ban elkövetett hibáival.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Budapest volt és jelenlegi főkapitányait hallgatták meg tanúként Bene László, Gergényi Péter, Dobozi József és társaik ügyében kedden a Fővárosi Törvényszéken. Tóth Gábor és Tóth Tamás tanúkénti kihallgatására a negyedrendű vádlott és védőjének az indítványa miatt került sor. Álláspontjuk szerint a tanúk érdemben tudnak nyilatkozni Mittó Gábor személyiségéről, szakmai felkészültségéről, illetve a munkájával kapcsolatos tapasztalataikról. Tóth Gábor - aki a 2006-os őszi események idején Gergényi bűnügyi-helyettese volt- elmondta, hogy ismerte Mittót, hiszen szakmai elöljárója volt a vádlottnak. Miután 2007 július 1-jén Gergényi Péter utódaként Budapest rendőrfőkapitányává lépett elő, javasolta a negyedrendű vádlott kispesti rendőrkapitányi kinevezését Bencze József akkori országos főkapitánynál. A tanú ezt annak ellenére így gondolta, hogy Bencze elődje, Bene László a televízió székházánál megélt rendőri kudarc után a vezetők közül egyedüliként Mittó Gábort marasztalta el.

PestiSracok facebook image

A volt budapesti főkapitány meg volt elégedve Mittóval

A nyugalmazott vezérőrnagy szerint az ORFK volt vezetője azért nevezte ki mégis a vádlottat a XIX. kerületi kapitányság élére, „mert szakmailag alkalmas vezetőt kerestek”. A tanú ezt azzal magyarázta, hogy maga is jól ismeri azt a kerületet, s egy olyan kapitányt szerettek volna az élére, akinek közterületi, közrendvédelmi tapasztalatai vannak. Kispesten ugyanis többször kell a városrész labdarúgócsapata miatt mérkőzéseket biztosítani, aminek az irányítása és végrehajtása mindig a helyi rendőrkapitány feladata. Úgy gondolták, hogy Mittó ezt „magabiztossággal le tudja vezényelni”- tette hozzá a volt főkapitány, aki azt is elmondta, hogy véleménye szerint a negyedrendű vádlott „ízig vérig rendőr”, és neki ez nem csak munkája, de hivatása is. Tóth Gábor hangsúlyozta, mindig meg volt vele elégedve, azt pedig elképzelhetetlenek tartotta, hogy beosztottja szándékosan „elszabotáljon” egy parancsot. A vezérőrnagy szerint Mittó személyiségéből sem lehet arra következtetni, hogy szándékosan parancsot tagadjon meg. „Mindig pontos volt, fegyelmezett, szakmailag felkészült és lelkiismeretes” – ismertette véleményét Mittóról a tanú.

Nem kaptak információkat a szolgálatoktól

A tárgyaláson röviden szóba került egy 2007. október 23-i esemény is. Ennek lényege, hogy a jelenlegi országos főkapitány, Papp Károly, még a Rebisz vezetőjeként átvette a biztosítási parancsnokságot az arra kijelölt, ám feladatát el nem látó BRFK-s vezetőtől. A tanú szerint Papp helyesen járt el, arra bírói kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy az ORFK mostani vezetője éppen a tévészékháznál elkövetett hibákból tanulva cselekedett volna így. Tóth Gábor szerint ez elképzelhető, hiszen Papp részt vett a 2006-os eseményeket feldolgozó Ignácz-bizottság munkájában. A tanú, mint Gergényi akkori bűnügyi helyettese az operatív, az eseményeket előre jelző hírszerző tevékenység kapcsán azt közölte, hogy ez a fajta munka elsősorban nem a BRFK feladata volt. Az igazgatósága felvette a társzervekkel, az NNI-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal a kapcsolatot, „akik ezeken a területeken jobban képben voltak”. A volt budapesti főkapitány azt azonban hozzáfűzte, hogy utólag több, súlyos bűncselekményt elkövető személyt is eljárás alá vontak. Mint ismert, több korábban meghallgatott rendőr tanú is azt állította, hogy a bűnügyi hírszerzéstől és a szolgálatoktól semmilyen érdemleges információt nem kaptak, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása után milyen esetleges zavargásra lehet számítani.

A vádlott kilógott a sorból

Budapest jelenlegi főkapitánya, Tóth Tamás dandártábornok szintén arról számolt be, hogy Mittó Gábort jó munkabírású, „tisztességes és becsületes embernek ismerte meg”. A dandártábornok, - aki a Gyurcsány-kormány idején a XVII. és az V. kerületi rendőrkapitányságot vezette - elmondta, hogy Mittó városi kapitányként is „kilógott a sorból”, hiszen nem csak a helyi, kerületi ügyekkel foglalkozott, hanem megmaradt közrendvédelmi szakembernek. A budapesti főkapitány arról is beszélt, hogy a 2010 júliusi kinevezését követően a negyedrendű vádlott is új, eggyel magasabb, ezredesi beosztást kapott. A tanú ezt azzal indokolta, hogy „jó rendészeti szakembernek tartották”. Tóth Tamás főkapitány azt is hozzátette, hogy a vádlott kinevezésekor sem ő, sem Papp Károly elődje, Hatala József országos rendőrkapitány nem volt tisztában azzal, hogy Mittó Gábort a 2006-os események miatt elmarasztalták. Sőt, a vádlott a 2011-es meggyanúsítása után is a helyén maradt. A tanú elmondta, a bizalom Mittó irányába megmaradt, akit a főkapitány tisztességes embernek ismert meg, olyannak, „aki mindig ott volt az első sorban”.

Több tanú a vádlott mulasztásairól beszélt

Noha a két ma meghallgatott rendőri vezető kiállt Mittó Gábor mellett, több tanú és az Ignácz-jelentés is hiányosságokról számolt be a televízió székházának helyszínparancsnoki tevékenységével kapcsolatban. Például az elsőként a székház főlépcsőjéhez vezényelt baranyai század tagjai egyszer sem találkoztak - a civil ruhában lévő - Mittó Gáborral. A helyzetet az ott lévő rendőr szemtanúk „kaotikusnak” látták, s azt is elmondták, hogy szervezetlenség volt tapasztalható a székházat védő állomány körében. Az eseményeket feldolgozó Ignácz-jelentés is említést tett Mittó Gáborról, aki polgári ruhában jelent meg a helyszínen, azonban az épület körbejárása után „a rendőri tevékenység irányítását nem vette át”, s „egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”. Volt olyan tanú is a baranyai század tagjai közül, aki úgy hallotta, hogy „ott volt a székházban egy magas rangú rendőri vezető, de nem hajlandó átvenni az irányítást, mert civilben van.” Sőt, Pregun Kálmán alezredes, a Pest megyei század parancsnokának nyomozati vallomásából az is kiderült, hogy Mittó Gábor néhány hónappal az események után közölte vele, „nagyon sajnálja ami történt, „de ő lefagyott, ledermedt” a televízió ostromakor.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

Fotó: 168óra.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.