Tisztázandó az ellene korábbi cikkünkben felmerülő vádakat, megkereste szerkesztőségünket a Sió-Eckes üdítőgyár egy közleménnyel, melyben reagálnak az “öngyilkos” szerződések vádjára. Mint arról beszámoltunk, a céggel szemben több súlyos vád is felmerült egyik beszállítója részéről, például, hogy a Sió rendszeresen írat alá olyan szerződéseket a beszállítókkal, amiket utólag – egyoldalúan – áraz be, de az is felmerült, hogy érdemi kifogás nélkül, önkényesen küldtek vissza több tonna gyümölcsöt a termelőnek. Ezen állítások cáfolataként juttatta el szerkesztőségünkbe álláspontját a Sió. Az ügyben a Pestisrácok.hu megkereste a MAGOSZ-t is, ahol elmondták: mindkét félnek vannak kockázatviselési kötelezettségei, ugyanakkor hozzátették, hogy Magyarországon jelenleg inkább a termelők érdekei vannak veszélyben, mintsem a felvásárlóké. Az is kiderült, hogy miközben a Sió-Eckes szerint példásan bánnak a magyar gazdákkal, Ausztriában készek az itteni felvásárlási ár többszörösét is megfizetni nekik.
Cáfolni próbálja az egyik beszállítója által felhozott vádakat a Sió-Eckes Kft., amely a Sió termékek mellett a Hohes-C, a Granini és a Suzy gyümölcslevek forgalmazója, részben gyártója is. Ahogy azt korábban videoriportban bemutattuk, legalábbis kétes tartalmú szerződésekre és a termények átvételének érdemi kifogás nélküli elutasítására panaszkodott a cég egyik beszállítója, Kerényi Ferenc. Beszámoltunk arról is, hogy az általa vezetett családi vállalkozás, amely már mintegy 20 éve áll kapcsolatban az üdítőgyártóval, nem lát kiutat a reménytelen helyzetből, amely abból fakad, hogy az előzetes szerződéskötés ellenére a gyümölcsöt mindig nyomott áron kell leadniuk, a cég ugyanis különféle kifogásokkal csökkenti az árat a leadáskor. Ráadásul a nyomorúságos, kilónkénti pár tízforintos felvásárlási ár lassan két évtizede nem emelkedik.
Az ügyben megkereste szerkesztőségünket a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes, aki egy közleményben reagált a bírálatra. Ennek részleteit változtatás nélkül közöljük:
Vállalatunk vezetése döbbenten szembesült az említett írással, mely a cégünkkel, márkáinkkal, és az ellátási láncban érdekelt termelőkkel, gazdákkal kapcsolatban valótlan és pontatlan információkat tartalmaz, amelyek kifejezetten félrevezetőek.
A hivatkozott írás és videointerjú olyan helyzetet teremtett, hogy kereskedelmi partnereinket és saját dolgozóinkat is tájékoztatnunk kell a tartalom pontos és kiegyensúlyozott értelmezhetősége érdekében. Az Önök által megjelent cikkben tényszerűtlenségekre szeretnénk reagálni (a teljesség igénye nélkül). Önök a következőt írták.: ˝Minthogy a Sió érdemi indoklás nélkül küldte vissza a termelők áruit, portálunk kérdéseire pedig nem reagált, a termelőknek és nekünk csak a spekuláció maradt, hogy vajon miért nem hajlandó teljesíteni a cég a szerződésben vállalt kötelezettségét.˝
Vállalatunk számára az elsődleges cél, hogy fogyasztóinknak folyamatosan magas minőségű termékeket biztosítsunk, ennek alapja, hogy a feldolgozott gyümölcs minősége is megfelelő legyen. A minőségi paraméterek egyértelműen szabályozottak és minden beszállítónk számára ismertek, mely szerint: ˝Ezen kritériumok a szárazanyag tartalom, ezen belül a Brix és savtartalom, valamint az, hogy megfelelően érett, ép és egészséges romlóhibától mentes legyen a termék˝.
Kerényi Ferenc az idei évben 60 tonna sárgabarackot szállított cégünknek (bár 40 tonnára szerződött), melyből egy szállítmányt nem tudtunk minőségi probléma miatt átvenni természetesen az ilyenkor megszokott eljárásnak megfelelően, indoklással. Ezt több fényképpel is dokumentáltuk melyet csatolunk Önnek is (a fényképen különösebb szakértelem nélkül is látható pl. ahogy a kamionból is folyik ki a lé, mely a túlérett áru egyik fizikai következménye), valamint a megfelelő minőségű, szintén Kerényi Úr által beszállított és át is vett termékről is küldünk fotót. Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy mindössze egy alkalommal nem vettünk át árut, melynek oka minőségi kifogás volt
– áll a közleményben.
A magyar mezőgazdaság általános problémái…
A cég nyilatkozott az egyoldalú szerződések kérdéséről is; mint elmondták, ők kétoldalú megállapodásokban gondolkodnak, álláspontjuk szerint az árakról közös megegyezés alapján állapodnak meg:
A magyar mezőgazdaság általános problémáit feszegető kérdéseket a SIÓ-ECKES Kft. egyedül nem tudja megoldani, de továbbra is partner a megoldásban mégpedig azzal, hogy kiszámítható hosszútávú kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat köt.
A SIÓ-ECKES Kft. beszerzési árpolitikája etikai kódexben szabályozott és hosszútávú partnerségre törekszik, ezért az sem igaz, hogy ˝öngyilkos˝ szerződést íratna alá. Ezzel szemben a szerződésekben szereplő megfogalmazás a következő: ˝A felek az átadási-átvételi árakat a gyümölcsbetakarítás előtt kölcsönösen határozzák meg… A vevő (SIÓ) kötelezi magát, hogy a szerződött mennyiséget megvásárolja és átveszi a kölcsönösen kialkudott áron˝
– írják. A Sió sérelmezte továbbá azt is, hogy a cég marketingkampányában megjelenő gazdákat portálunk “kamugazdáknak” titulálta. Állítják, csak olyan gazdák szerepelnek a dobozokon, akik valóban beszállítanak a Siónak, nem színészeket alkalmaznak erre a szerepre.
A Sió “nem kamu” gazdái. Fotó: Horváth Péter Gyula
Bármi lehet a képeken
A Sió közleményével megkerestük Kerényi Ferencet, a gazdát, aki korábban kitálalt a PestiSrácok.hu-nak. Kérdésünkre elmondta: valóban lehetséges, hogy a beszállított áruban volt folyós, sérült gyümölcs, ugyanakkor hozzátette, hogy ez a szállítás következtében normális jelenség, tekintve, hogy több tonna áru saját súlyánál fogva is összenyomja az alsó rekeszekben található barackot. Megjegyezte továbbá: a neki elküldött fotókon nem volt egyértelműen azonosítható, hogy az őáltala beszállított gyümölcs lett volna a képen látható áru, ráadásul a felvétel kiragadott volt, egy rekesz kis része látszik csupán rajta, ami nem indokolná több tonna áru visszautasítását.
A szerződésekkel kapcsolatban a gazda azt is elmondta, hogy technikailag valóban közös megállapodásnak nevezhető az ár megállapítása, ugyanakkor ez csak teoretikusan igaz, mivel az ár “kialkudásában” a gazdáknak két lehetőségük van: elfogadni a felajánlott árat, vagy hagyni a termést elrohadni a fa alatt. Így nyilván minden gazda az előbbi lehetőséget választja.
Kell az érdekképviselet
A PestiSrácok.hu megkereste a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (MAGOSZ) is, hogy kommentálják az ügyet. A szervezet nyilatkozatában – utalva a Sió azon felvetésére, miszerint ők csak magas minőségű terméket vesznek át – az áll, hogy ugyan a termelő is felelősséggel tartozik a termés minőségéért, ez azonban csak addig érvényes, amíg az az ő földjén van; érkeztetett árut visszaküldeni már nem lehet (minőségi kifogással sem). Hozzátették:
friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak a felvásárló részéről már nincs helye, feltéve, hogy a felek nem határoztak meg ettől eltérő, speciális minőségi kritériumokat.
A MAGOSZ a szerződések és a felvásárlási ár kapcsán közölte: mezőgazdasági sajátosság, hogy a termelők piaci alkuerejüket növelhetik a termelői együttműködések különböző formáival is. Ennek érdekében termelői csoportok és termelői szervezetek szerezhetnek elismerést az agrártárcánál, ráadásul piaci feladataik ellátásához uniós és nemzeti támogatást is kaphatnak. Mentesülhetnek továbbá bizonyos versenyszabályok betartása alól is, ami hatékonyan segítheti piaci érdekeik képviseletét. Ezen szervezetek megalakítása, illetve az ilyen szervezetekbe való belépés önkéntes alapon történik.
Ausztriában nem így megy
A történet tehát szerteágazó; mindenesetre, ahogy az a MAGOSZ közleményéből kitűnik, jelenleg Magyarországon nem elég erős a termelők és beszállítók alkupozíciója, ez pedig negatívan befolyásolja szempontjukból a felvásárlási árat.
Nem így van ez a szomszédos Ausztriában, ahol a Sió-Eckes német tulajdonosa, az Eckes-Granini GmbH. ugyanúgy felvásárlóként is tevékenykedik, mint Magyarországon. A szomszédban ugyanis az Agrar Markt Austria (AMA) adatai szerint – egész megdöbbentő módon – több, mint hatszorosát fizetik (akár ugyanazok a cégek, cégcsoportok) az őszibarack kilójáért, mint Magyarországon. Hasonló az eltérés a kajszibaracknál is, sőt, a legtöbb feldogozható gyümölcsnél. Ehhez képest a MAGOSZ által szolgáltatott adatok szerint az őszibarack átvételi átlagára tavaly 77, a kajszibaracké 214 forint volt kilónként. Kerényi Ferenc a PestiSrácok.hu-nak adott nyilatkozatában ugyanakkor elmondja, hogy bizonyos esetekben csupán harminc forintot kapott egy-egy kiló feldolgozandó sárgabarackért.
Ausztriában egyébként, ha a statisztikákat nézzük, kirajzolódik, hogy 2010 óta közel másfélszeresére nőtt az amúgy sem alacsony felvásárlási ár. Ezekben az években nem nőttek jelentősen a termeléshez szükséges költségek, így a 150 százalékos növekedés erős termelői lobbit feltételez az osztrákoknál.
Ez a felvásárlói árkülönbség “meglepő módon” nem különösebben rázza meg az olyan, Magyarországon is jelen lévő vállalatokat, mint például a Sió-Eckes konszern körébe tartozó Eckes-Graninit, amely hét italcsaládot is futtat az osztrák piacon, a magyarországi felvásárlói áraknál hatszor drágább alapanyag-költség mellett. Ez ráadásul az árakat sem dobja meg különösebben: rövid kutatás után kiderült, hogy egy hazánkban is jelen lévő üzletlánc osztrák boltjában ugyanaz a fél literes Granini ital (amit idehaza is a Sió-Eckes forgalmaz) 1 euró 39 cent, vagyis nagyjából 455 forint, míg Magyarországon ugyanez az ital 599 forint.
Forrás: AMA/MAGOSZ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS