Tisztázandó az ellene korábbi cikkünkben felmerülő vádakat, megkereste szerkesztőségünket a Sió-Eckes üdítőgyár egy közleménnyel, melyben reagálnak az “öngyilkos” szerződések vádjára. Mint arról beszámoltunk, a céggel szemben több súlyos vád is felmerült egyik beszállítója részéről, például, hogy a Sió rendszeresen írat alá olyan szerződéseket a beszállítókkal, amiket utólag – egyoldalúan – áraz be, de az is felmerült, hogy érdemi kifogás nélkül, önkényesen küldtek vissza több tonna gyümölcsöt a termelőnek. Ezen állítások cáfolataként juttatta el szerkesztőségünkbe álláspontját a Sió. Az ügyben a Pestisrácok.hu megkereste a MAGOSZ-t is, ahol elmondták: mindkét félnek vannak kockázatviselési kötelezettségei, ugyanakkor hozzátették, hogy Magyarországon jelenleg inkább a termelők érdekei vannak veszélyben, mintsem a felvásárlóké. Az is kiderült, hogy miközben a Sió-Eckes szerint példásan bánnak a magyar gazdákkal, Ausztriában készek az itteni felvásárlási ár többszörösét is megfizetni nekik.
Cáfolni próbálja az egyik beszállítója által felhozott vádakat a Sió-Eckes Kft., amely a Sió termékek mellett a Hohes-C, a Granini és a Suzy gyümölcslevek forgalmazója, részben gyártója is. Ahogy azt korábban videoriportban bemutattuk, legalábbis kétes tartalmú szerződésekre és a termények átvételének érdemi kifogás nélküli elutasítására panaszkodott a cég egyik beszállítója, Kerényi Ferenc. Beszámoltunk arról is, hogy az általa vezetett családi vállalkozás, amely már mintegy 20 éve áll kapcsolatban az üdítőgyártóval, nem lát kiutat a reménytelen helyzetből, amely abból fakad, hogy az előzetes szerződéskötés ellenére a gyümölcsöt mindig nyomott áron kell leadniuk, a cég ugyanis különféle kifogásokkal csökkenti az árat a leadáskor. Ráadásul a nyomorúságos, kilónkénti pár tízforintos felvásárlási ár lassan két évtizede nem emelkedik.
Az ügyben megkereste szerkesztőségünket a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes, aki egy közleményben reagált a bírálatra. Ennek részleteit változtatás nélkül közöljük:
Vállalatunk vezetése döbbenten szembesült az említett írással, mely a cégünkkel, márkáinkkal, és az ellátási láncban érdekelt termelőkkel, gazdákkal kapcsolatban valótlan és pontatlan információkat tartalmaz, amelyek kifejezetten félrevezetőek.
A hivatkozott írás és videointerjú olyan helyzetet teremtett, hogy kereskedelmi partnereinket és saját dolgozóinkat is tájékoztatnunk kell a tartalom pontos és kiegyensúlyozott értelmezhetősége érdekében. Az Önök által megjelent cikkben tényszerűtlenségekre szeretnénk reagálni (a teljesség igénye nélkül). Önök a következőt írták.: ˝Minthogy a Sió érdemi indoklás nélkül küldte vissza a termelők áruit, portálunk kérdéseire pedig nem reagált, a termelőknek és nekünk csak a spekuláció maradt, hogy vajon miért nem hajlandó teljesíteni a cég a szerződésben vállalt kötelezettségét.˝
Vállalatunk számára az elsődleges cél, hogy fogyasztóinknak folyamatosan magas minőségű termékeket biztosítsunk, ennek alapja, hogy a feldolgozott gyümölcs minősége is megfelelő legyen. A minőségi paraméterek egyértelműen szabályozottak és minden beszállítónk számára ismertek, mely szerint: ˝Ezen kritériumok a szárazanyag tartalom, ezen belül a Brix és savtartalom, valamint az, hogy megfelelően érett, ép és egészséges romlóhibától mentes legyen a termék˝.
Kerényi Ferenc az idei évben 60 tonna sárgabarackot szállított cégünknek (bár 40 tonnára szerződött), melyből egy szállítmányt nem tudtunk minőségi probléma miatt átvenni természetesen az ilyenkor megszokott eljárásnak megfelelően, indoklással. Ezt több fényképpel is dokumentáltuk melyet csatolunk Önnek is (a fényképen különösebb szakértelem nélkül is látható pl. ahogy a kamionból is folyik ki a lé, mely a túlérett áru egyik fizikai következménye), valamint a megfelelő minőségű, szintén Kerényi Úr által beszállított és át is vett termékről is küldünk fotót. Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy mindössze egy alkalommal nem vettünk át árut, melynek oka minőségi kifogás volt
– áll a közleményben.
A magyar mezőgazdaság általános problémái…
A cég nyilatkozott az egyoldalú szerződések kérdéséről is; mint elmondták, ők kétoldalú megállapodásokban gondolkodnak, álláspontjuk szerint az árakról közös megegyezés alapján állapodnak meg:
A magyar mezőgazdaság általános problémáit feszegető kérdéseket a SIÓ-ECKES Kft. egyedül nem tudja megoldani, de továbbra is partner a megoldásban mégpedig azzal, hogy kiszámítható hosszútávú kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat köt.
A SIÓ-ECKES Kft. beszerzési árpolitikája etikai kódexben szabályozott és hosszútávú partnerségre törekszik, ezért az sem igaz, hogy ˝öngyilkos˝ szerződést íratna alá. Ezzel szemben a szerződésekben szereplő megfogalmazás a következő: ˝A felek az átadási-átvételi árakat a gyümölcsbetakarítás előtt kölcsönösen határozzák meg… A vevő (SIÓ) kötelezi magát, hogy a szerződött mennyiséget megvásárolja és átveszi a kölcsönösen kialkudott áron˝
– írják. A Sió sérelmezte továbbá azt is, hogy a cég marketingkampányában megjelenő gazdákat portálunk “kamugazdáknak” titulálta. Állítják, csak olyan gazdák szerepelnek a dobozokon, akik valóban beszállítanak a Siónak, nem színészeket alkalmaznak erre a szerepre.
A Sió “nem kamu” gazdái. Fotó: Horváth Péter Gyula
Bármi lehet a képeken
A Sió közleményével megkerestük Kerényi Ferencet, a gazdát, aki korábban kitálalt a PestiSrácok.hu-nak. Kérdésünkre elmondta: valóban lehetséges, hogy a beszállított áruban volt folyós, sérült gyümölcs, ugyanakkor hozzátette, hogy ez a szállítás következtében normális jelenség, tekintve, hogy több tonna áru saját súlyánál fogva is összenyomja az alsó rekeszekben található barackot. Megjegyezte továbbá: a neki elküldött fotókon nem volt egyértelműen azonosítható, hogy az őáltala beszállított gyümölcs lett volna a képen látható áru, ráadásul a felvétel kiragadott volt, egy rekesz kis része látszik csupán rajta, ami nem indokolná több tonna áru visszautasítását.
A szerződésekkel kapcsolatban a gazda azt is elmondta, hogy technikailag valóban közös megállapodásnak nevezhető az ár megállapítása, ugyanakkor ez csak teoretikusan igaz, mivel az ár “kialkudásában” a gazdáknak két lehetőségük van: elfogadni a felajánlott árat, vagy hagyni a termést elrohadni a fa alatt. Így nyilván minden gazda az előbbi lehetőséget választja.
Kell az érdekképviselet
A PestiSrácok.hu megkereste a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (MAGOSZ) is, hogy kommentálják az ügyet. A szervezet nyilatkozatában – utalva a Sió azon felvetésére, miszerint ők csak magas minőségű terméket vesznek át – az áll, hogy ugyan a termelő is felelősséggel tartozik a termés minőségéért, ez azonban csak addig érvényes, amíg az az ő földjén van; érkeztetett árut visszaküldeni már nem lehet (minőségi kifogással sem). Hozzátették:
friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak a felvásárló részéről már nincs helye, feltéve, hogy a felek nem határoztak meg ettől eltérő, speciális minőségi kritériumokat.
A MAGOSZ a szerződések és a felvásárlási ár kapcsán közölte: mezőgazdasági sajátosság, hogy a termelők piaci alkuerejüket növelhetik a termelői együttműködések különböző formáival is. Ennek érdekében termelői csoportok és termelői szervezetek szerezhetnek elismerést az agrártárcánál, ráadásul piaci feladataik ellátásához uniós és nemzeti támogatást is kaphatnak. Mentesülhetnek továbbá bizonyos versenyszabályok betartása alól is, ami hatékonyan segítheti piaci érdekeik képviseletét. Ezen szervezetek megalakítása, illetve az ilyen szervezetekbe való belépés önkéntes alapon történik.
Ausztriában nem így megy
A történet tehát szerteágazó; mindenesetre, ahogy az a MAGOSZ közleményéből kitűnik, jelenleg Magyarországon nem elég erős a termelők és beszállítók alkupozíciója, ez pedig negatívan befolyásolja szempontjukból a felvásárlási árat.
Nem így van ez a szomszédos Ausztriában, ahol a Sió-Eckes német tulajdonosa, az Eckes-Granini GmbH. ugyanúgy felvásárlóként is tevékenykedik, mint Magyarországon. A szomszédban ugyanis az Agrar Markt Austria (AMA) adatai szerint – egész megdöbbentő módon – több, mint hatszorosát fizetik (akár ugyanazok a cégek, cégcsoportok) az őszibarack kilójáért, mint Magyarországon. Hasonló az eltérés a kajszibaracknál is, sőt, a legtöbb feldogozható gyümölcsnél. Ehhez képest a MAGOSZ által szolgáltatott adatok szerint az őszibarack átvételi átlagára tavaly 77, a kajszibaracké 214 forint volt kilónként. Kerényi Ferenc a PestiSrácok.hu-nak adott nyilatkozatában ugyanakkor elmondja, hogy bizonyos esetekben csupán harminc forintot kapott egy-egy kiló feldolgozandó sárgabarackért.
Ausztriában egyébként, ha a statisztikákat nézzük, kirajzolódik, hogy 2010 óta közel másfélszeresére nőtt az amúgy sem alacsony felvásárlási ár. Ezekben az években nem nőttek jelentősen a termeléshez szükséges költségek, így a 150 százalékos növekedés erős termelői lobbit feltételez az osztrákoknál.
Ez a felvásárlói árkülönbség “meglepő módon” nem különösebben rázza meg az olyan, Magyarországon is jelen lévő vállalatokat, mint például a Sió-Eckes konszern körébe tartozó Eckes-Graninit, amely hét italcsaládot is futtat az osztrák piacon, a magyarországi felvásárlói áraknál hatszor drágább alapanyag-költség mellett. Ez ráadásul az árakat sem dobja meg különösebben: rövid kutatás után kiderült, hogy egy hazánkban is jelen lévő üzletlánc osztrák boltjában ugyanaz a fél literes Granini ital (amit idehaza is a Sió-Eckes forgalmaz) 1 euró 39 cent, vagyis nagyjából 455 forint, míg Magyarországon ugyanez az ital 599 forint.
Forrás: AMA/MAGOSZ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
bl
2019-09-03 at 16:09
Én azon “röhögtem” tavaly, hogyan lett a tizenvalahány forintos léalmából minimum 250 Ft-os almalé mire a boltokba ért.
Annamária
2019-09-04 at 11:57
1 kg léalmából nyilván nem 1 liter almalé készül. Préselés után egy bizonyos Brix °-ra besűrítik. Ennek ellenére én is “antagonisztikus’ ellentmondást látok a felvásárlási és a késztermék értékesítési ára között.
Dobi56
2019-09-03 at 16:31
A léalma csak a fán 25Ft.Az almalé már szállítás,feldogozást,csomagolást,stb igényel.DE és itt van a de.Miért nem állt fel egy feldogozói háttér az agráriumban?Nem tegnap óta van gond az értékesítéssel, és nem tegnap volt a feldolgozóipart leromboló privatizációs ámokfutás.Tán a MAGOSZ is tehetne az érdekeltek összefogására, akár feldolgozói háttér kiépítésének a kordinálásával. Lásd a valamikori Hangya szövetség.Nem csak tejcsarnokuk volt de óvodájuk is többek közt. A francia parasztok egy katasztrofális mennyiségű alma termés eladhatatlansága miatt álltak neki a calvados gyártásának.A pálinka ugyanis tárolható.Volt egykor egy ún. almavodka nevű termék, ami az akkoriban még nagyüzemi módon termelő szabolcsi almások fölös termését dolgozta fel, és ez csak egy termék a sok lehetőség közt.
Mátyás
2019-09-03 at 19:48
Így van, pálinkát kell belőle csinálni, 20x haszon van rajta. Fillérekért pazarolják azt a finom almát.
Valika
2019-09-03 at 23:04
—-
A MAGOSZ egy nagy [email protected] banda, tavaly is ők állapodtak meg a léalma árában a szép léüzemmel. 25 ft-ért,
20 ft-ot sem kaptunk kézhez. Ha annyira értesz a dologhoz, elmondom, hogy a mi falunkban van eladó almás, gyere és próbáld. 10 -20 ezer mázsa almát vihetnél a főzdébe, fizethetnél érte 100 milliót a főzésért, és még ott a kérdés, ki venné meg a páleszt? Még azt bírom, amikor azt mondják, hogy fogjanak össze a gazdák és csináljanak léüzemet. Legelőször a mi falunkban volt feldolgozó /léüzem/ jött egy párteltárs és kiverte a hisztit, hogy miért nem Kisvárdán van. Elvitte oda és jött a privatizáció és eladta az osztráknak. Átkozták is érte tavaly eleget. Ilyen ez az összefogósdi. Az idén pár ft-al többet löknek az almáért, de ennyi volt 30 éve is, amikor Torgyán volt a miniszter. Nagy tiszteletem a kormánynak, mindent jól csinálnak, de ez nem megy nekik. Minden jött-ment külföldi cégnek adja a vissza nem térítendő támogatást a munkahelyteremtésért mi meg itt küzdünk, harcolunk évről-évre és nem avatkozik bele a gyümölcs értékesítésbe. Mi vagyunk az ország zabipulyája.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-04 at 08:41
Kedves Valika! A kormányzat támogatja a “jött-ment külföldi cégeket”, ha munkahelyet teremtenek. Higgye el, a hazai szövetkezetet vagy tőkést még jobban támogatná. De úgy látszik, a hazai tőkés nem lát fantáziát a dolgban (talán azért nem, mert akkor Őt átkoznák és mondanák el mindennek az örök elégedetlenkedők és mindenben korrupciót szimatolók). Addig volt szép világ az almásoknak, amíg a ruszkik töméntelen mennyiségben megvették az Európában nem értékesíthető minőségű terméket is. Ez a boldog idő már nem jön vissza. A ruszkikat addig-addig sanyargatja az EU az embargókkal, amíg mindenből önellátók lesznek.
Vízöntő
2019-09-03 at 16:45
“egy hazánkban is jelenlévő üzletlánc osztrák boltjában ugyanaz a fél literes Granini ital (amit idehaza is a Sió-Eckes forgalmaz), 1 euró 39 cent, vagyis nagyjából 455 forint, míg Magyarországon ugyanez az ital 599 forint.”
Valahol ki kell termelni az ausztriai felvásárlási árat!
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-03 at 18:47
Az a sznob, aki 599 forintot fizet fél liter gyümölcsléért (ami esetleg csak 55% gyümölcsöt tartalmaz), az nagyobbíttassa meg a bejárati ajtaját, hogy a nyaka félrefordítása nélkül is beférjenek a szarvai. Csak mondom, hogy 1 liter kerül annyiba, és nem fél.
1) Granini gyümölcsnektár 1 l pink grapefruit 55%
599 Ft / db
Egységár: 599 Ft / liter
Iga, vannak egészen elképesztő dolgok is:
2) Granini üveges barack 55 %-os 200 ml
295 Ft / db
Egysegár: 1475 Ft / liter
Géza Kékazég
2019-09-03 at 18:01
Felveszem a céget a személyes bojkott-listámra.
Fonzibá
2019-09-03 at 18:09
A magyar gazda, a magyar ember, a magyar termék, a magyar gyártmány, stb…stb… mindig másodrendű és az is marad, amíg csak a magyarok ezt elviselik!
Ide kell az állami segítség!
Megvenni azokat a gépeket, technológiákat, módszereket, amikkel jobbat, szebbet és kedvezőbb árú termékeket tudunk előállítani
És ha verseny, hát legyen verseny!
Hulljon a férgese!
utálat
2019-09-03 at 18:24
A kurva életbe nem veszek többet sió terméket.Rohadjanak meg a labancok .Egyébként nem értem a kormányt és a mezőgazdasági minisztériumot hogy miért nem támogat magyar gyümölcsfeldolgozókat.Ipari beruházás igen , magyar gazdák nem!!!Fidesz párti vagyok de ez nagyon b.ssza a csőrömet.A gazdák is összefoghatnának már végre !!! Állami támogatást biztosan kapnának , csak össze kellene fogni.Nem csak siránkozni kell.Tudom hogy rohadt sok munka van a terményekkel , de már tíz éve ez megy.Magyar gazdák !!! Fogjatok össze és ne adjatok ezeknek a szemeteknek semmit.Én eddig úgy tudtam , hogy a sió egy magyar cég.TÉVEDTEM. soha többet sió termék a házamban.
fo in
2019-09-03 at 20:04
Azért nem tudnak összefogni a magyar gazdák, mert a gyurcsányi időkben nagybirtokossá lett, külföldről idevándorolt, ex “magyar” prozelita kereskedő és felvásárló réteg véd és dac szövetségben van a magyar gazdák ellen. Ellenük fellépni azt eredményezi amit a cikkben olvastunk. Sajnos a félretájékoztatott emberek megszavazták az EU belépést úgy, hogy nem lehetett fogalmuk arról, mennyire át lesznek verve. Az is igaz, hogy a szavazás nem volt ügy döntő. Magyarország megszállását Washingtonban és Tel-Avivban döntötték el és vezényelték le. A szomorú az, hogy a “nemzeti”, “magyar emberek érdekeit előtérbe helyező”, jobboldali kormány ezt tűri, nehogy antiszemitizmust kiáltsanak a kiválasztottak.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-03 at 18:38
A cikkben ez szerepel: “Ausztriában egyébként ha a statisztikákat nézzük, kirajzolódik, hogy 2010 óta közel másfélszeresére nőtt az amúgy sem alacsony felvásárlási ár. Ezekben az években nem nőttek jelentősen a termeléshez szükséges költségek, így a 150 százalékos növekedés erős termelői lobbit feltételez az osztrákoknál.”
Ha Ausztriában másfélszeresére növekedett az átvételi ár, az nem 150%-os növekedés, hanem 50%-os. 150%-os növekedés azt jelenti, hogy az ár két és félszeresére emelkedett.Szeretném, ha ezt a bejegyzést korrekció követné a cikkben, ebben az esetben hozzájárulok a bejegyzésem kicenzúrászásához.
Krump Lee
2019-09-03 at 18:47
azt is mondják gyakran pl, hogy minusz fél százlákkal csökkent…
a negativ nővekedés is nővekedés :DDDDDD
Nahát
2019-09-03 at 18:52
A Sió addig volt jó, ameddig magyar volt. Amióta az osztrákok pancsolják, ihatatlan.
Tőke József
2019-09-03 at 19:06
Csak azt nem értem,hogy az Agrárkamara miért nem tesz semmit? A tagdíjakat bezzeg bahajtják a gazdáktól, de az érdekükben szembeszállni a felvásárlókkal az már büdós.
fo in
2019-09-03 at 20:11
Az Agrárkamarából az igazi gazdálkodókat, a parasztokat zsarolással ( nem kapsz hitelt), #meetoo fenyegetéssel kitúrják, pesti ügyvédek kerülnek a helyükre, elzárják a hitel csapokat.
Ehhez pedig kormányzati szemhunyás szükséges. Lehetségesnek tartom, hogy a fidesz ’22-ben bajba fog kerülni.Jönnek vissza a gyurcsányék, akkor viszont akár nagy balhé is lehet. Talán ez a cél.
sorry
2019-09-03 at 21:54
Inkább alulról kellene indítani egy országos összefogást a zöldség- és gyümölcstermelőknek. Legyen igény az összefogásra, a közös jövőre és úgy menjenek a kamarához, a bankokhoz, terveztessenek….stb. Ne hagyjátok magatokat kedves Gazdás. Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség.
A kamara nem fogja azt mondani gyertek hozzám,úgy szeretnélek felkarolni Titeket.
Zita
2019-09-03 at 22:52
aki a multival üzletel, az előbb ( mint utóbb) nagyon megszívja. Így van ez az bevásárlóközpontos multival, a műszaki cikkes multival is. Nekik 50-100 ügyvédjük van, az egyszeri beszállítónak pedig 1 ( de inkább 1 sem) A szerződések jól ki vannak találva. Egy valóban magyar logisztikai központot kellene létrehozni, virtuálisan és/vagy fizikailag. És akkor talán az egyszeri vásárlónak sem kellene 4-500 ft-t fizetni pl.az őszibarack kg-jáért.
Ragnar
2019-09-03 at 22:53
Egyszerű a válasz: bojkott. Nem veszünk buzivízet és nem veszünk labanc Siót. Ennyi. A gazda pedig kezdje el gyártani a saját gyümölcslevét. Megvesszük. Ahogy nem kell a “koca kóla” van helyette Márka kóla és ennyi. Sok a komment kevés a tett…
Nahát
2019-09-04 at 07:17
Valóban nagyon furcsa, hogy egyre több autógyártó cég jön Magyarországra, de ezt a gyümölcsfeldolgozási problémát a kormány képtelen megoldani. Pedig milyen régi probléma!
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-09-04 at 08:24
Logikai bukfenc. Autógyártó cégek jöttek Magyarországra, ez Ön szerint és minden normális ember szerint is jó dolog. Gyümölcslégyártó cégek is jöttek Magyarországra. Akkor mi a gond? Talán az, hogy nincs meghatározó jelentőségű hazai feldolgozó. De kérdem én, ki az az önsorsrontó tőkés, aki erre beruház? Mészáros Lőrinc talán, akinek köszönhető a tiszapüspöki és visontai gabonafeldolgozó, és tisztességes szerződéseket köt a magyar termelőkkel, cserébe azt kapja a rövidlátóktól, hogy elmondják mindennek és gyanúsítják mindennel? Egyébként a hazai feldolgozónál is előfordulhat, hogy a szerződött mennyiségen felül is vesz át, aztán merészel egyetlen tétel selejtes, levét folyató szállítmányt visszautasítani. (Lásd a lavinát elindító panaszos nagy valószínűséggel hamisan vagy nagyon egyoldalúan tálalt ügyét.) Egyébként, ha van életképes és hitelképes vállalkozó csoport és vállalkozik ilyesmire, hatalmas állami támogatásra számíthat. De azt már ne várjuk el kapitalista viszonyok között, hogy az állam létesít vállalatokat termelő szférában. Az ötéves tervek világát már magunk mögött hagytuk. Egy ilyen vita során feltettem a kérdést, hogy miért nem szövetkeznek a gazdák? Az egyik állandóan elégedetlenkedő almás hölgytől azt a választ kaptam, hogy azért, mert nem bíznak egymásban. Akkor ki teremtse meg a bizalmat közöttük? A kunbéla? A katonaságnál volt ez a szólás (kevésbé finom szóhasználattal), amikor valaki a sült galambot várta: ” a feltüzesített menyasszonyt a kezébe adtuk, mit akar még?”
Ujsag
2019-09-04 at 09:50
Ne igyunk sió-t 🙂 A termék drága is, simlisek is.
ómió
2019-09-04 at 14:43
Az a fránya “piac”!
Jurka
2019-09-08 at 14:52
Nem szabad megvenni a fent említett 4 terméket,ami ennek a cêgnek a terméke,azt elhuznak innen a francba.Ausztriában éltem 20évet (azt hittem jobb lesz) ,ismerem a mentalitást.Megbas.nák anyjukat 1 euróért.Ami ennél rosszabb,az a Német.Ő már 50 euro centért is megcsinálná az anyját.Hosszú távon nem járunk jól egyikkel sem,csak most úgy tűnik!