Felgyorsultak az események, mióta Cecilia Malmström szeptember végén hazánkban népszerűsítette az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A kormányoldalt is megosztó CETA a civil és környezetvédő szervezetek szerint nemcsak hazánk élelmiszerbiztonságát veszélyezteti azzal, hogy szabad utat enged a génmódosított termékeknek. Az egyezményt ugyanis hiába kötötték a tagállamok ratifikációjához, ideiglenesen már hatályba lép, így előfordulhat, hogy a multicégek anélkül is beperelhetik hazánkat, hogy nem is csatlakoztunk hozzá. Újabb fejlemény, hogy a kormány változtatni látszik korábbi elképzelésein, és bizonyos fenntartásokkal mégis elfogadná a CETA ideiglenes hatályba lépését. Az indoklás szerint ha hazánk nem csatlakozik aláírásával az egyezményhez, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg. Az országgyűlés elé kedden kerül az erről szóló határozati javaslat.
Szeptember végén látogatott hazánkba Cecilia Malmström, az unió kereskedelmi biztosa, hogy meggyőzze hazánk vezetőit a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) előnyeiről. A látogatás alkalmával civilek tüntettek az Országház előtt, mivel véleményük szerint az amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) látványos, világméretű vergődésének hátterében a lényegesen kevesebbet bírált, de ugyanolyan veszélyeket rejtő CETA révbe ér. A tiltakozók szerint a nagyvállalatoknak mindegy, melyik egyezményen keresztül tartják sakkban az unió tagállamait, továbbá aggályosnak tartják, hogy a CETA ideiglenes hatályba léptetésével a multik annak ellenére perelhetnék be hazánkat a választott bíróságokon, hogy alá sem írtuk az egyezményt. Az eseményen megjelent Schiffer András szerint az körvonalazódik, hogy a nagyvállalatok szerte a világon a demokratikusan megválasztott kormányok elé akarnak kerülni.
A CETA-t kevesebb támadás érte; Fotó: Horváth Péter Gyula
A kormány meghúzta a “vörös vonalat”, de hol?
Cecilia Malmström látogatása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter arról beszélt, a magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik. A tárcavezető felidézte, a CETA-t illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt. A miniszter arról is beszélt, Magyarországnak vannak “vörös vonalai”, ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben.
Jobbról és balról is bírálták a CETA-t
A hét elején a CETA-val foglalkozott a fenntartható fejlődés-bizottság is, ahol a Külügyminisztérium megerősítette álláspontját a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Elhangzott, ha Magyarország nem csatlakozik aláírásával az egyezményhez, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg – fejtette ki. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója az ülésen ugyanakkor kijelentette, hivatala nem támogatja az egyezmény aláírását, mivel véleménye szerint a CETA továbbgörgeti a TTIP-t, muníciót ad valamihez, amit sokkal kevésbé szeretnénk, mint a CETA-t. Hozzátette, a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus nincs összhangban az uniós joggal, ráadásul a megállapodással a NAFTA piacot is “megkapjuk”, ami szintén jelentős kockázatot jelent.
A CETA ellen foglalt állást Bencsik János (Fidesz) alelnök is, aki szerint a megállapodással a magánérdek a közérdek elé kerül, továbbá a növény- és állategészségügyi előírásokban “fekete dobozokat” tartalmaz, úgynevezett belső tanácsot hoz létre ezekre a területekre. Hozzátette, az 1600 oldalas szöveg egyetlen oldalán sem található az elővigyázatosság elve kifejezés, pedig az európai kultúra és gazdaság erre épül, ez ellentétes EU-ban alkalmazott engedélyezési elvekkel. Turi-Kovács Béla (Fidesz) alelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az egyezményt a befektetővédelmi kikötései miatt. A Jobbik és az LMP képviselői is jelezték, pártjaik nem támogatják az egyezményt.
A Viesgrádi Négyek agrárkamarái közösen utasítják el az egyezményt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint a visegrádi négyek agrárkamarái sem támogatják a szabadkereskedelmi egyezményt. A kamarák döntésüket azzal indokolták, hogy az EU-nak Kanadától és az Egyesült Államoktól jelentősen eltérőek az ökológiai termelési normái, más a génkezelés (GMO) elvi megközelítése, valamint az állati takarmányok és a növényvédő szerek használata.
Eltérő a szemlélet; Fotó: naturalsociety.com
Kiemelték, a növényi és állati termékeknek az unióba való esetleges liberalizált importja olyan invazív fajok bejutását is előidézheti, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik Európában. Mindez jelentős mértékben károsíthatja a mezőgazdasági termelést, emellett az esetleges liberalizáció veszélyezteti az uniós tagállamok élelmiszerbiztonságát is. A tagállamoknak el kell utasítaniuk az ilyen megállapodást – tették hozzá.
Kósa és Gulyás már az ideiglenes hatálybalépésről beszélnek
Kósa Lajos keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor tudatta, a kormánypárti frakció arról döntött, felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény ratifikációs folyamata. A Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy az országgyűlés júliusi határozati javaslatában az az elvárás fogalmazódott meg, hogy semmilyen olyan területen ne lépjenek hatályba átmeneti rendelkezések, „amelyekben Magyarország fenntartotta magának az önrendelkezés jogát”, és csak azokon a területeken lépetnek hatályba az egyezmény egyes szakaszai, amelyekben „Magyarország a jogait az Európai Unióval közösen gyakorolja”. Hozzátette, a frakció megállapította, hogy ez az elvárás teljesült.
Gulyás Gergely a Mandiner.hu-nak megerősítette az egyezmény ideiglenes, részleges hatálybalépésének elfogadását, amikor úgy nyilatkozott, az egyezményt a kormány a parlament előzetes felhatalmazása nélkül is aláírhatja, mivel ez nem azt jelenti, hogy azonnal hatályba is lép. Mint fogalmazott, „a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat”. Hozzátette, a határozati javaslatról kedden fog szavazni a parlament, és biztos abban, hogy el fogják fogadni.
Kanada is keresztülhúzhatja a kormány szándékait
Fidrich Róbert, az Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programfelelőse portálunknak kiemelte, a kormány úgy gondolja, a szabadkereskedelmi egyezménynek csak egy része fog ideiglenesen hatályba lépni. Ennek fényében adott felhatalmazást a miniszterelnöknek, hogy aláírásával elindítsa a ratifikikációs folyamatot. Fidrich Róbert hozzátette, továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy végül a szerződés mely elemei fognak ideiglenesen hatályba lépni, illetve, hogy Kanada beleegyezik -e ebbe. Hangsúlyozta, a CETA legvitatottab, a választott bíróságokat érintő fejezetét is gyakorlatilag csak átnevezték, és a kis változtatások ellenére a lényege nem változott. A független bíróságok tagjai továbbra is anyagilag érdekeltek abban, hogy a multinacionális cégeknek kedvezzenek. A Magyarországot is érintő biotechnológiai fejezetben pedig – amely a génmódosított termékek és termények szabad piacáról rendelkezik – továbbra sincs semmilyen változtatás.
Korábban szó sem volt ideiglenes hatálybalépésről
Kósa Lajos nyilatkozatában következetesen a nemzeti önrendelkezésre hivatkozott, nem említve föl az alaptörvényben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban fölmerül a kérdés, milyen döntési helyzetet vesz figyelembe a kormány, mikor az alaptörvény egyértelműen meghatározza a hazánk viszonyát a szabadkereskedelmi egyezménnyel. Fidrich Róbert szerint ez az utalás feltehetőleg a júniusi parlamenti határozatra vonatkozik, amely kiköti, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény vegyes egyezmény. Az országgyűlési határozat korábban arról is rendelkezett, hogy ideiglenesen se léphessen hatályba a szabadkereskedelmi egyezmény, amíg annak akár csak egy problémás, az alaptörvénybe ütköző pontja is van. A szakértő szerint az aláírásról szóló mostani döntés tulajdonképpen visszalépés az Országgyűlés júniusi határozatához képest, amely nem engedte az egyezmény ideiglenes hatálybalépését. Véleménye szerint az egyezmény befektetésvédelemre vonatkozó részei alapvetően ellentétesek az uniós joggal. Emiatt a kormánynak az Európai Bírósághoz kellene fordulnia.
A CETA a szabadkereskedelmi egyezmények trójai falova; Fotó: globalresearch.ca
Elodáznák a döntést?
Fidrich Róbert azt is hangsúlyozta, hogy a törvényalkotási bizottság időközben úgy döntött, nem a Fenntartható Fejlődési bizottság törvényjavaslatát fogadja el, hanem egy teljesen más tartalmú szöveget terjeszt a parlament elé. Ebben ugyanakkor szintén nem azt javasolják, hogy a kormány írja alá a szerződést, hanem tulajdonképpen elodázzák a döntést. A ratifikációs folyamatok során már nem lehet finomítani az egyezményen, pusztán csak alaposabban megismerni, amelynek fényében a parlament dönthet arról, ratifikálja-e az egyezményt vagy sem. Ha időközben az Európai Bíróságtól jogértelmezést kérünk az ICS jogszerűségéről, az is segítséggel lehet az esetleges majdani elutasításban
A szakértő amegemlítette még, hogy időközben kiszivárgott az EB és Kanada közös, a CETA-t érintő tisztázó nyilatkozatának tervezete. A szerződéstervezet elemzéséből kiderült, hogy a környezetvédők és civilek által megfogalmazott félelmekre nincsenek megnyugtató válaszok, maga a nyilatkozat porhintés. Az élelmiszerbiztonság, és a választott bíróságok kérdése továbbra is Demoklész kardjaként lebeg az egyezmény felett.
Forrás: MTI/mandiner.hu/mno.hu/greenpeace.org/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS