A Pulai András-féle Publicus Intézet és az eddig kevésbé ismert 21 Kutatóközpont egyaránt azt az eredményt publikálták múlt héten megjelent közvélemény-kutatásaikban, hogy a Tisza Párt – hibahatáron belül, de – megelőzte a Fidesz-KDNP-t a biztos szavazók körében. A Nézőpont Intézet ugyanakkor legfrissebb mérésében belerondított az ellenzéki idillbe, a „tégláról téglára” lebontott Orbán-rendszer álomképébe: ők arra jutottak a minap készített kutatásukban, hogy 46-35-re vezet a Fidesz a biztos szavazókat tekintve.
Hoppál Hunor írása
Persze fülünkbe cseng a szoci doyen, Kovács László örökbecsű intése: nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. A június 9-i EP-szavazáson a jogosultak mintegy 60%-a kinyilvánította, merre szeretnék fordítani hazánk sorsát; és a magyarok meggyőző, 15 százalékpontos előnyt adtak a Fidesznek kihívójával szemben.
Önmagában egy vagy több mérést kár lenne teljes egészében megkérdőjelezni, és alapjaiban kritizálni, ám ha azt látjuk, hogy egy másik intézet (jelen esetben: a Nézőpont) merőben eltérő támogatottsági adatokat mutat, akkor az mindenképp elgondolkodtató. Ezen túl szintén nem segítette az O1G-párti vágyvezérelt gondolkodást az, hogy a később publikált Századvég-kutatás szerint 40-31-re vezet a Fidesz a biztos pártválasztók körében.
Ha a „záruló olló” hívószava és a „fej-fej mellett” eredményeket kimutató mérések valamennyi esetben valós képet tükröznének, ma már Márki-Zay-kormányról beszélnénk. A 2022-es, zsinórban negyedik fideszes kétharmadot hozó választás előtti napon a Pulai-féle Publicus éppen döntetlenre álló küzdelmet mért a hatpárti baloldali szövetség és a jobboldal között. Az eredmény ismert, a többi azóta történelem.
Ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy a baloldal által megrendelt kutatások Magyar Péter javára újramelegítik a Churchill-nek tulajdonított mondást, mely szerint a néhai brit miniszterelnök úgy fogalmazott: „csak abban a statisztikában hiszek, amit én hamisítottam.” Felmerülhet, hogy a fő cél egy önbeteljesítő jóslat létrehozása lehet, amellyel a méréseket manipulálva, a győztesnek húzás társadalomlélektani jelenségével igyekeznek Magyar mellé állítani a bizonytalan és a Tisza mögé eddig be nem sorolt ellenzéki választókat, vagy akár a Mi Hazánk és a Fidesz peremszavazóit.
Október 23. azonban megmutatta, mik a valódi erőviszonyok, ha az utcai jelenlétről van szó. Becslések szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök beszédén több mint 70 ezren vehettek részt, míg Magyar Péter rendezvényén már csak néhány ezren voltak. Lényeges különbség, ami talán többet mutat, mint a sokszor félrevezető közvélemény-kutatási módszertanok.
Illusztráció: Svetlana Shamshurina / Getty Images
Facebook
Twitter
YouTube
RSS