álzöldek
Saját magunk gyilkosai vagyunk: a zöld őrület, amikor a mezőgazdaságból vegyipar lesz – Kocsmai igazságok
A nagyipari mezőgazdaság hiába alapja elvileg az európai élelmiszerbőségnek, a modernitás egyik legnagyobb tévútja. A mennyiség ára ugyanis a minőség egészen elképesztő mértékű romlása és általában az ember teljes elszakadása a természettől. Már régóta zömében vegyipari termékeket eszünk, nem élelmiszereket. Ráadásul erre az ipari őrületre rátelepedtek ideológiailag a zöldeknek nevezett szobatudósok, akik a városi idióták legvadabb részét alkotják: ők azok, akik szerint egy tehén környezetszennyező, de az ő műanyagba csomagolt életük maga a környezettudatosság. A történelemben eddig az volt a tapasztalat, hogy a sikeres ordas ideológiákat okos pszichopaták menedzselik, és a dühöngésbe hajló vakbuzgóságot meghagyják az utcai rohamosztagosoknak. A haragoszöld mozgalmakban azonban nem lehet okos embereket találni, azokat utcai verőlegény szintű intellektussal rendelkező, a szellemi fogyatékosság alsó határán mozgó kretének vezetik. Persze van tartótisztjük, általában Amerikában, de a "mozgalom" maga önjáró, a gazdái alól is kipusztítja a termőtalajt. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Botka László, Szeged ellenzéki polgármestere is kérlelhetetlen ellensége a gonosz „vegyiparnak”!
A rossz hír az, hogy a modern, a posztmodern társadalom, sőt, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, a szójalatte és a vegán kaja is a vegyiparon múlik, ugyanis szinte minden ipar vegyipar is részben-egészben. A festéket például, amit szétlocsol a Momentum, még ha állítólag környezetbarát is, a vegyipar csinálja. Nagyon kíváncsi lennék, amikor Botka elvtárs a gonosz kapitalistákkal tárgyal, milyen alapon gondolja azt, hogy a világon egyedül Szegeden lesz olyan ipar, ami egyetlen molekulányi melléktermék nélkül állítja elő Greta Thunberget, nyilván valami természetes anyagból, mondjuk bambusz szívószálak reciklálásával. Ha jobboldali vagy, nem lehetsz igazán zöld, mert ahhoz vegánnak és LMBTQ-szimpatizánsnak is kell lenned – Portrébeszélgetés Susánszky Mátyással (VIDEÓ!)
Egy könyvesboltban dolgozott, de közéleti gondolatait a közösségi médiában osztotta meg, így lett rá figyelmes Ambrózy Áron, akivel az egyetem óta ismerik egymást, de a megnyilvánulásait látva csapott rá és hívta dolgozni a PestiSrácok.hu-hoz. A Tutiblogon jelentek meg ezek után az írásai, de jó tollának köszönhetően számos más feladatot is rábíztak, azóta pedig politikai, vallási, külhoni magyarokkal foglalkozó és agrár cikkek sokaságát tette már le az asztalra, de a Kormányinfón is általában ő képviseli a portálunkat. Úgy gondolja, hogy jobboldaliként az ember nem lehet igazán zöld, mert ehhez a szerephez kell az is, hogy egyetérts az LMBTQ-val és legyél vegán. Azt pedig dekadens viselkedésnek tartja, hogy a baloldali sajtó sokszor negatív kontextusban beszél a magyarságról és "bezzeg nyugatozik", holott ezzel saját műveletlenségükről tesznek tanúbizonyságot. A közéletet egyébként egy gőzkieresztő területnek tartja, ahol az emberek a mindennapi problémáikért a rendszert teszik felelőssé. A péntek esti olvasókat viszont nagyon szereti, mert sokan közülük már ekkor megisznak egy-két sört és ez meglátszik a hozzászólásokban is, ami nagyon szórakoztató tud lenni. Ismerjék meg közelebbről Susánszky Mátyást! Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.