anticionizmus
Antiszemitizmus és a képzelt zsidó egység – Honi felderítés
Cionizmus, anticionizmus, antiszemitizmus... A felsorolt fogalmak alatt sokan – zsidók és nem zsidók egyaránt – sokfélét értenek, ám Magyarországon mindhárom fogalomnak elég hosszú és tartalmas múltja van, így aligha szorulunk bármelyikből importra vagy idegen minták átvételére. De vajon mennyire képez monolit tömböt az antiszemita körökben rendszerint egységes ellenségképként feltűnő zsidóság? Valójában a politikai és vallási megosztottságon túl még a modern kori Izrael állam létéhez való hozzáállás is megosztja őket elejétől fogva: cionistából és anticionistából is van köztük vallásos és nem vallásos, nem beszélve arról, hogy a vallási irányzataik sokasága, továbbá a jobboldali–baloldali, nacionalista–internacionalista ellentét egyaránt felszorozza azt a számot, ahányféleképpen a zsidók elképzelték és elképzelik az útjukat. Ezek az egymást keresztező elképzelések többször politikai gyilkosságba torkolltak ebben a nemhogy nem egységes, de nem is feltétlenül békés közegben. A különböző politikai, vallási irányzatok és ezek kombinációinak magyarországi múltjáról és hátteréről, a nemzetközi tértől elválaszthatatlan összefüggéseiről, az antiszemitizmus egymással nem összemosható fokozatairól beszélgettünk Veszprémy László Bernát történésszel. Ajánljuk még
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget. Fizetési meghagyásos módszerrel támad a lakásmaffia - Itt az első ítélet!
Az ingatlanárverési piacon szerzett résztulajdonokból induló, hamis alapú fizetési meghagyásokkal (FMH) operáló maffiamódszer egyre több családot sodor kilakoltatás vagy hatalmas tartozás veszélyébe. Itt az első ítélet a fizetéses meghagyási módszerrel támadó maffia ellen. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.