Pesti Srácok

Árpád-kor

Megdöbbentő népirtás az Árpád-kori Magyarországon – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 május 30.
Felfoghatatlan pusztítást végeztek a mongolok Magyarországon 1241–42-ben: az elfoglalt területek férfilakosságát elhurcolták és segédhadként besorozták a mongol hadseregbe, ahol hamar halál várt rájuk, a kezükbe került falvakat és városokat földig rombolták, a nőket és a gyerekeket pedig tömegével legyilkolták a lakóhelyükön. A vérfürdő, amivel a magyarság szembesült, egészen megdöbbentő; még a XX. századi népirtásokkal is simán állja az összevetést mind léptékében, mind kegyetlenségében, mind iparszerű végrehajtásában. Magyarország 2–3 milliós lakosságának feltehetően a negyede, de talán a fele is belehalt a tatárjárásba, az ország közepén – a későbbi Kunságban – szinte nem maradt élő ember a dúlás után. Amíg azonban idáig eljutottak a támadók, addig nekik is nagyon kemény útjuk vezetett, ők is igencsak sok katonát vesztettek a szívós magyar ellenálláson. De miért vonultak vissza olyan váratlanul? – régóta sokakat foglalkoztat ez a kérdés, amelynek a megválaszolásához egészen közel kerültünk a legújabb régészeti kutatások révén. Ezekből az is kiderült, hogy az Árpád-kori Alföldet nem olyan, kevés településsel tagolt pusztaként kell elképzelnünk, mint ma, hanem a Dunántúlhoz hasonlóan sűrűn lakott és művelt terület volt, és éppen a tatárjárás után kezdte el felvenni a ma is ismert képét. A korabeli Magyarországról, annak pusztulásáról és a mongolok eltakarodásának okairól Rosta Szabolcs régész mondott el érdekes részleteket a Honi felderítésben.
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?