bányászjárás
Vádat emeltek a magyarellenes kommunista államfővel szemben – Egy semmit nem érő tárgyalás margójára
Miközben elvileg örülni kellene, hogy Ion Iliescu, az 1990-91 közötti pogromokért felelős volt román államfővel szemben vádat emelt a legfőbb ügyészség, van hiányérzetünk. A tárgyalás olyan érzést kelt, mintha egy kommunistát, aki minimum több tíz ember haláláért felelős, bolti lopás miatt ítélnek el. Harmincöt év elteltével a román ügyészek ugyanis kizárólag az 1990 júniusi eseményekre koncentráltak, kihagyva többek között a márciusi marosvásárhelyi atrocitásokat is. Ekkor vertek agyon több, addig békésen tiltakozó magyart az Iliescu által felbérelt román soviniszták, hogy a securitates kommunista ezzel is megtartsa hatalmát. Az eredmény: a román soviniszták a mai napig azt híresztelik, hogy valójában magyar ütött románt, amelynek táptalaja a nyugati sajtó. Kérdések és helyrehozhatatlan következmények vannak, felelősök viszont nincsenek. Harminc éve alighogy megszületett, Iliescu és bányászai vérbe fojtották a román demokráciát
Harminc évvel ezelőtt nemcsak a kisebbségben élő magyarságnak, hanem saját népüknek is nekiestek a rendszerváltás utáni Románia új vezetői. Az 1990. június 13-15. között lezajlott bukaresti bányászjárás a sarjadó demokráciával és az éppen csak születőben lévő civil társadalommal való aljas leszámolás volt. A bukaresti Egyetem téren tüntető fegyvertelen, antikommunista jelszavakat skandáló tömeget a XX. századi európai történelemben páratlannak számító, állatias kegyetlenséggel verette szét a bányászokkal a posztkommunista hatalom. A "Le az értelmiségiekkel" rigmusokat skandáló bányászok ütöttek, vágtak mindenkit, aki az útjukba került, akiről kinézete alapján úgy gondolták, hogy értelmiségi. Az eredmény a hivatalos adatok szerint 20 halott és 500 súlyos sebesült volt. Pár éve előkerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem volt hálátlan a piszkos munkát elvégző bányász "légiók" iránt. Az 1990. júniusi bányászjárás nemcsak, hogy zárójelbe tette, de évtizedekre vissza is vetette a román demokratikus átalakulást. 2016-ben a – már nemcsak feltételezett – elkövetőkkel, Ion Iliescu volt államfővel, Petre Roman ex-miniszterelnökkel és Virgil Magureanu, a Szekuritáté volt tisztjével, egyben a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat első igazgatójával szemben a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ügyben azóta nem történt semmi érdemi előrelépés. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren. Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.