bányászjárás
Harminc éve alighogy megszületett, Iliescu és bányászai vérbe fojtották a román demokráciát
Harminc évvel ezelőtt nemcsak a kisebbségben élő magyarságnak, hanem saját népüknek is nekiestek a rendszerváltás utáni Románia új vezetői. Az 1990. június 13-15. között lezajlott bukaresti bányászjárás a sarjadó demokráciával és az éppen csak születőben lévő civil társadalommal való aljas leszámolás volt. A bukaresti Egyetem téren tüntető fegyvertelen, antikommunista jelszavakat skandáló tömeget a XX. századi európai történelemben páratlannak számító, állatias kegyetlenséggel verette szét a bányászokkal a posztkommunista hatalom. A "Le az értelmiségiekkel" rigmusokat skandáló bányászok ütöttek, vágtak mindenkit, aki az útjukba került, akiről kinézete alapján úgy gondolták, hogy értelmiségi. Az eredmény a hivatalos adatok szerint 20 halott és 500 súlyos sebesült volt. Pár éve előkerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem volt hálátlan a piszkos munkát elvégző bányász "légiók" iránt. Az 1990. júniusi bányászjárás nemcsak, hogy zárójelbe tette, de évtizedekre vissza is vetette a román demokratikus átalakulást. 2016-ben a – már nemcsak feltételezett – elkövetőkkel, Ion Iliescu volt államfővel, Petre Roman ex-miniszterelnökkel és Virgil Magureanu, a Szekuritáté volt tisztjével, egyben a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat első igazgatójával szemben a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ügyben azóta nem történt semmi érdemi előrelépés.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
