Pesti Srácok

bírói botrány

Nem csitul a botrány! - A szegedi piacról elüldözött kereskedők ügyét is Botkáékkal összefonódott bírák kapták (1. rész)

Magyar ugar 2020 február 3.
A Szeviép-ügy után egy másik hosszú évek óta húzódó, Szegeden a figyelem középpontjában álló ügyben bukkantunk összeférhetetlenségek gyanújára, amelyek nem zavarták sem a Szegedi Járásbíróság, sem a Törvényszék vezetését abban, hogy letárgyalják az ügyeket, határozatokat hozzanak. A Mars téri kereskedők polgári és pótmagánvádas pereinek alperesi, vádlotti oldalán az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló cége, illetve annak vezetője áll. A Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék vezetése, vezető beosztású bírái és az önkormányzat közötti családi összefonódások miatt már az is kérdéses, miért nem passzolta elfogultság miatt egyik bíróság sem az ügyeket. Az önkormányzatot érintő ügyekben ugyanis folyamatosan olyan bírók jártak el, akik több szálon kötődnek vagy az önkormányzathoz, vagy a vádlotti oldalon álló, önkormányzati cégvezetőt képviselő ügyvédhez. Ezért vagy sem, nem tudjuk, de ténykérdés: a pereskedésben nagyon nem az új piacról kártalanítás nélkül kiszorított kereskedőknek áll a zászló: egy polgári perüket bizonytalan időre felfüggesztették, egy pótmagánvádas büntetőügyet első fokon elbuktak, panaszaikat elutasították. Egy második pótmagánvádas eljárásuk, amelyben már személyesen Botka László polgármester is vádlott, elfogultságok okán négy megyét is megjárt mire bíróságra került, Kecskemétre, onnan viszont illetékes hiányában szépen visszautalták a Szegedi Törvényszékre. A Mars téri piacosok jogi kálváriája kirakati példája annak, hogyan szövi át Botka-hivatalának kapcsolati hálója az egész szegedi bíróságot a járásbíróságtól a törvényszékig, a büntető kollégiumtól a polgáriig.
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!