brády zoltán

Hálót fontak Márai Sándor és Wass Albert köré – A nemzetinek álcázott hálózati kiadók, avagy a média lenyúlásának története (6.)

MGMező Gábor A Hálózat 2019 szeptember 8.

Fegyvercsempészet, lopott autók és Márai Sándor, Wass Albert, illetve a III/III.-as főnök könyveinek megjelentetése. Durva? Pedig a hírszerzés és a kádári diktatúra sajtócárja, Siklósi Norbert véghez vitte. Siklósiék több kiadót létrehoztak a rendszerváltás folyamán, a PallWestet a papíron konzervatív költő, Tamási Orosz János titkos megbízott vezette, ők adták ki az állambiztonsági főnök, Horváth József könyvét is, de az újra kiadhatónak ítélt Wass Albert életműből is hasznot akartak húzni. A Molnár János ügynök vezette Griff Kontinent Kft. Márai Sándor műveit akarta megjelentetni, Siklósi és a hírszerzés komoly pénzt remélt a legendás, éppen akkor elhunyt író köteteiből. A Griff összejátszott a Skála World Trade-del, azzal a leányvállatattal, amelynek anyacégét korábban az a Demján Sándor vezette, aki később, már a Hitelbank vezéreként ezt az egész reformos, mai napos társaságot ellátta tőkével. A történet összes szereplője befutott a rendszerváltás után, „Orosz” ügynök, azaz Érsek Iván is saját lapot kapott, amit a KGB-hez köthető Bara István adott ki. Ha az összképet nézzük, érthető, hogy miért is dolgozhatott Tamási Orosz később tíz évig a posztkommunista Vasárnapi Híreknél. És persze az is, hogy miért bukkant fel a Kaput vezető Brády Zoltán annyi zavaros, zűrös ügynél (Fenyő János halála, Eduardo Rózsa-Flores halála, őszödi beszéd).

A székely mártír, akit két diktatúra is beszervezett – A nemzeti oldal és az állambiztonság, avagy a média lenyúlásának története (5.)

MGMező Gábor A Hálózat 2019 szeptember 1.

A Hálózat nagy trükkje: A lázadó Kaput az állambiztonság cége adta ki – a média lenyúlásának története (4.)

MGMező Gábor A Hálózat 2019 augusztus 11.

A KGB-hez köthető Siklósi Norbert élet-halál ura volt a magyar sajtóban a rendszerváltás előtt. És persze utána is fontos sakkfigura maradt. Siklósi sohasem tagadta, hogy Moszkvához lojális igazán, így irányította a Lapkiadó Vállalatot, amelyből a nyolcvanas évek végén megpróbálták kilapátolni a lehető legtöbb pénzt. Ekkor az állambiztonsággal megalapították az Interedition leányvállalatot, amely 1988-ban megjelentette a később legendássá vált Kapu című folyóiratot. Főszerkesztője Brády Zoltán lett, elmondása szerint Demján Sándor adott volna pénzt a lapra, és a Reform Rt. állt volna mögötte, de ő inkább Siklósi cégét választotta, akit pár éve is "vagány bolseviknek" nevezett. A később "rendszerellenes" Brády az ELTE ateista körét vezette egyetemistaként, aztán a Rádió és média futatott újságírója lett, a hetvenes évek közepén a Magyar Ifjúság propagandistája volt, Moszkvába utazott, május elsejéről lelkendezett, hogy aztán bűnügyi újságíró legyen belőle. Aztán jött a hírszerzéssel, Siklósival és az Intereditionnal megjelentették a Kaput.