brüsszel
Európa már lábon lőtte magát, de ismét merényletre készül önmaga ellen
Biztos sokan kerültek már abba a helyzetbe, hogy rájöttek, valamit elbaltáztak, hogy belevágtak valamibe, amibe nem kellett volna. Bölcs ember ilyenkor mérleget von, elgondolkodik, és van annyi esze és bátorsága, hogy feltegye a kezét és kimondja: hibáztam, csináljuk másképp. Az ostoba és csökönyös ember ilyenkor egészen más döntést hoz; belül ugyan tudja, hogy az irány nem jó, de nincs elég bátorsága változtatni, nem képes beismerni a hibát és inkább zakatol tovább a szakadék felé. A baloldal beismerte, külföldről akarta megdönteni a kormányt, de azt is, hogy ez nem sikerült
Az ellenzéket a választási vereséget követően újabb érzelmi hullámvasút zilálta tovább, ami (ismét) betekintést adott a magyarellenes lelkület legmélyebb bugyraiba. Miután a magyar kormány egy huszárvágással megnyitotta az utat az EB-vel való megegyezéshez, az ellenzék megmutatta az igazi arcát: a kárörvendő orbánozást helyenként a valóság tagadása, máshol a beismerés váltotta fel. Donáth Anna például nemcsak azt ismerte el, hogy meg fognak érkezni az uniós források, hanem azt is, hogy külföldi segítséggel akarták megbuktatni a kormányt – más kérdés, hogy ez nem sikerült. Persze a hazaárulás sem maradhat ki a baloldal repertoárjából, hiszen miközben folyamatosan hergelik a Bizottságot, hogy fossza meg hazánkat a nekünk járó uniós pénzektől, beismerték azt is, hogy az országnak szüksége lenne ezekre a forrásokra. És hogy ki a hibás azért, hogy Magyarország támaszkodik a neki járó pénzekre? Kettőt találhatnak.