csúcs lászló
Fenyő-gyilkosság – Az egyik tanú szerint Gyárfás és Fenyő mérhetetlen módon nem szerették, sőt, utálták egymást
Fegyverrel ment tárgyalni a később meggyilkolt Fenyő János Csúcs Lászlóhoz – mondta a Magyar Rádió egykori elnöke csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken, amely tanúként hallgatta meg őt a néhai médiamágnás meggyilkolásának ügyében. A bíróság arra volt kíváncsi, hogy Fenyő és a merénylet egyik felbujtójának tartott Gyárfás Tamás között mennyire mérgesedett el az a vita, amely az RTV újság kiadói joga miatt alakult ki közöttük, de Csúcs nem emlékezett annak részleteire. A másik tanú, Born Ádám – aki Fenyő János médiabirodalmában dolgozott, ám 1996-ban Gyárfásék megkerülésével a Nap-kelte főszerkesztőjévé nevezték ki – azt mondta: Gyárfás és Fenyő mérhetetlen módon nem szerették, sőt, utálták egymást; két, egymásnak feszülő ember voltak.
Vinnyogás és reszketés Budapesten – Amikor a "békés" tüntetők fekáliával összemocskolták a rádióalelnök székét
Antall József halála után talán még jobban bedurvult a médiaháború. A balliberális média elképesztő dühvel esett neki az új miniszterelnöknek, Boross Péternek, akit ragadozóként, a diktatúra híveként festettek le. Közben a rádiónál Csúcs László több embert elbocsátott, köztük olyanokat is, akik nem voltak véresszájú hírhamisítók. Ez taktikai hiba volt a választások előtt. Válaszul a Győrffy Miklós vezette posztkommunista, szektás rádiós társaság az SZDSZ támogatásával nagy tüntetést szervezett, amely – a legújabb korok szokása szerint – rombolással végződött. A felbőszített emberek betörtek az alelnök irodájába, és az elmondások szerint összekenték fekáliával Csúcs László székét. Ekkor már semmi sem volt szent, és csak ezután jöttek vissza Hornék. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát, itt a huszadik rész.Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
