david beasley
Valóban felszámolhatná az éhínséget és a migrációt a világ leggazdagabb embere?
A rövid válasz a címben feltett kérdésre, hogy nem valószínű. Nemcsak azért, mert a világ leggazdagabb embere vagyonának sokszorosa pihen válságövezetekben tevékenykedő, jórészt végtelenül korrupt kormányok számláján, hanem mert csak az amerikai kormány évi több mint húszmilliárd dollárt költ a USAID-program keretei közt leszakadó régiók támogatására, adott esetben pedig ennek sokszorosát demokráciaexportra. Arról nem is beszélve, hogy a jótékonysági NGO-k gyakran egészen érdekes dolgokra fordítják nem éppen alacsony költségvetésüket. A hipergazdagok pénze önmagában kevés, mindig is kevés volt, hiszen az éhínség, valamint a migráció nem feltétlenül gazdasági, financiális kérdés. Az ENSZ több, mint háromszorosára növelte a világjárvány elleni harchoz kért összeget
Az ENSZ 6,7 milliárd dollárt kért csütörtökön tagországaitól a koronavírus okozta világjárvány elleni harchoz a legsebezhetőbb országokban; ez az összeg több, mint a háromszorosa annak, amelyért másfél hónapja folyamodott. Az ENSZ március 25-én indította el a világjárvány elleni harcot célzó programját, és kétmilliárd dollárt kért, 37, segítségre szoruló országot jelölve meg benne. Eddig a kért összeg mintegy fele, egymilliárd dollár folyt be, most pedig az eredetileg kért összeget megemelte 4,7 milliárd dollárral.