Pesti Srácok

dezertálás

Ukrán és magyar egyetlen dolgot remél: békét (Három exkluzív miniriport a háború sújtotta Ukrajnából)

Exkluzív 2023 március 21.
"A férjem a házunk előtt állt, az utcán, amikor odament hozzá egy katona, átadott neki egy behívót, ott helyben alá is íratta vele. Három nap kiképzés után már vitték is a frontra. Hetek óta nem tudok semmit felőle. Rettegek, hogy esetleg Bahmutban van" - írta lapunknak egy munkácsi asszony. Nevezzük Katalinnak. Több mint két hónapja állunk kapcsolatban. Amikor először beszéltünk, még csak a közelükben portyáztak a mozgósítók. "Már a szomszéd faluban járnak. Félek, mi leszünk a következők" - írta akkor. Katalin ugyanúgy érzi a több száz kilométerre dúló háborút, s férje által a hadkötelezettség elkerülhetetlen fenyegetését, mint az a beregszászi édesapa, aki ugyan három gyermeket nevel a feleségével, mivel csak kettő közös. Az semmit sem ér - mondja. Tudja, bármelyik nap elvihetik. Alekszander ukrán állampolgár, aki hazájáért harcolt Bahmutban. Egy tank támadásban két bajtársa mellette halt szörnyet, amikor egy épületben a becsapódó lövedéktől rájuk zuhant egy betonlap. Ő túlélte, de megsérült a gerince, nem műtötték meg, sőt állítása szerint megfelelő ellátást sem kapott. Bár írásban kérvényezte, hogy hazaengedjék kivizsgálásra és kezelésre, nem csak, hogy minden kórház elutasítja, mivel katona, még dezertálással is vádolják. Ha visszamegy, így, sérült gerinccel, ha nem is börtönzik be, jóval kisebb az esélye az életben maradásra, mint azoknak, akik egészségesen harcolnak. Három történet, három hadköteles fiatal férfi és közös sors. Ott, ahol nem számít, hogy magyarul vagy ukránul beszélsz, hisz mindent elnyom a fegyverek zaja, mindenki a békéért imádkozik.
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)