doni hősök emléktúra
Áldozatkultusz helyett hőskultusz kell – Indul a huszadik doni emléktúra
Hetvenhét évvel ezelőtt ezekben a napokban zajlott a magyarság egyik legnagyobb XX. századi katonai katasztrófája. A szovjet hadsereg 1943. január 12-én indított nagy erejű támadást a Don-kanyarban a hiányosan felszerelt, a nyári-őszi támadó harcokban már addigra is megtépázott 2. magyar hadsereg frontszakasza ellen. A németek által pajzsként használt hadsereg rendkívüli hősiességgel, de esély nélkül védekezett, végül felbomlott a szovjet nyomás alatt. A frontot 1942-1943-ban megjárt 260 ezer magyar katona fele elesett, megsebesült, fogságba esett a harcokban, vagy megfagyott a rettenetes hidegben. A szocializmus évtizedeiben hallgatni kellett a katasztrófáról, a magyar családok nem gyászolhatták el rendesen a hősi halottjaikat, most viszont már más szerepet kell kapnia a történetnek az emlékezetünkben. Leginkább erről szól a jubileumi huszadik Doni Hősök Emléktúra, amelynek a főszervezője elmondta lapunknak, hogy a gyász ideje lejárt; most már nem az áldozatot, hanem a nekünk is példát mutató hőst kell látnunk a katonáinkban. Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.