félidős választások
Ma dől el, hogy jöhet-e gyors fordulat a háborúban (is) – Félidős választások az USA-ban
A normalitás hívei, a békepártiak, a szuverenisták és a konzervatívok világszerte nagyjából két éve várnak 2022. november 8-ra, ugyanis ezen a napon tartják az Egyesült Államokban a félidős választásokat, vagyis ezen a napon lehet vége az amerikai haladó demokraták, Joe Biden és csapata vezette „önkényuralomnak”, ha az amerikaiak és a Jóisten is úgy akarja. „De miért is fontos ez nekünk?” – teheti fel a kérdést joggal egy átlag magyar ember. Sajnálatos módon jelenleg nagyon is az, mivel az Ukrajna területén zajló amerikai–orosz háború hatásai Magyarországra és az egész európai gazdaságra hatással vannak: a trappista sajt ára az egekben, vajat már szinte senki nem engedhet meg magának, nem is beszélve egy kiterjedtebb és komolyabb fegyveres konfliktus lehetőségéről, ami a nukleáris fenyegetést is magában hordozza. A béke lehetőségeinek megteremtése, vagy a háborús helyzet fenntartása jelen pillanatban pedig nagyban függ az USA külpolitikájától és úgy általában véve az ottani politikai elit hozzáállásáról, nem is beszélve olyan, globálisan is aktuális kérdésekkel kapcsolatban diktált trendekről, mint például az abortusz, vagy a gyerekek nemátalakító műtéte. Az ezekkel kapcsolatos végső döntéseket fogja a közeli jövőben befolyásolni a Kongresszus összetétele, amiről ma döntenek az amerikaiak. A verseny elég szorosnak ígérkezik.
GEOrgPOLITIKA – Félnek a demokraták a félidős választástól, a spanyolok fegyvert szállítanak és nem lesznek béketárgyalások
A front megmerevedett, egyik oldalról sincs komolyabb előretörés. Ukrajna csak akkor hajlandó a békéről tárgyalni, ha Oroszország visszavonul a 2014-es határok mögé, tehát feladja a Krím-félszigetet is. Moszkva viszont csak akkor ül le a tárgyalóasztalhoz, ha Kijev lemond az elfoglalt területekről. Ez az állandósult fegyverszállítmányok miatt azonban a közeljövőben nem várható. Most Spanyolország is bejelentette, hogy légvédelmi rendszereket és egyéb eszközöket szállít Ukrajnának.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
