fertő-part
Osztrák gazdasági érdekeket védő álcivilek és csak kívül zöld politikai aktivisták gáncsolják a Fertő-tavi fejlesztéseket
Tragikomédiára kezd lassan hasonlítani az a szervezett, felépített politikai akció, amivel a 30 milliárdos Fertő-tavi fejlesztést igyekszik nemcsak lejáratni, hanem gátolni, megakadályozni az ellenzék, illetve magukat civilnek mondó politikai aktivisták. A tó magyar oldalán még soha nem volt akkora rehabilitációs fejlesztés, mint most, a Modern Városok Program keretében. Míg a határon túl igazi turisztikai paradicsom épült ki, nekünk maradt a vadregényes sűrű nádas, az illegális szemétlerakókkal színesített part, a cölöpökön álló nádfedeles házak, illetve azoknak csak a látványa, mert bár közösségi munkában, két kezükkel építették fel a sajátos üzemi üdülőket a környéken élők, azokat a rendszerváltás zűrzavarában osztrák gazdagok szerezték meg. Egy részük ráadásul két éve le is égett egy tűzvészben. Itt, ezen a páratlan szépségű – de tegyük hozzá: elfeledett és magára hagyott – vidéken tavaly év végén indult el az ország legnagyobb turisztikai beruházása, ami végre a magyar oldalon is természeti értékéhez méltó állapotokat és turizmust teremt. Természetet és embert összehozó közösségi tereket alakítanak ki az elvadult, zsombékos és teljesen eliszaposodott, így fürdésre szinte már alkalmatlan strand területén, látogatóközponttal, vidra- és madármegfigyelő állásokkal, ökoparkkal, játszóterekkel és sportpályákkal, de helyet kap a területen a régi murvás, poros parkoló helyett egy, a kor elvárásainak megfelelő parkoló, étterem és egy kisebb szálloda is. Mindezektől szeretné megvédeni a Fertő-tavat egy maroknyi hangoskodó, az ellenzéki összefogásból kimaradt helyi Párbeszéd-politikus figyelemfelhívó ötletétől vezérelve. Az ellenállás élére pedig a nevét is németesítő jobbikos országgyűlési képviselő és osztrák zöld-kommunista (nem túlzás!) megmondóemberek álltak, akik újabban a soproni MSZP-székházába járnak fórumozni. De rárepültek a témára olyan országos ellenzéki politikusok is, akik talán témahiányban szenvedve kénytelenek Budapestről vagy akár Szekszárdról kinyilatkoztatni, hogy mit gondoljanak a soproniak. A legelkeserítőbb az, hogy a legmagasabb szakmai fórumok közreműködésével összeállított és egyeztetett projektet politikai heccből és idegen érdekből támadók szava felerősítést nyer az ellenzéki médiában. Ám miután a sokszor mosolyogtató okoskodásuk nem váltotta ki az áhított visszhangot – sőt, az osztrák kormánnyal, de még a szomszédos burgenlandi tartományi vezetőkkel sem sikerült konfliktust gerjeszteni –, bedobták a jolly jokert. Először csak az volt a mantra, hogy túl nagy a titkolózás, és nem lehet tudni, kik lesznek az állami beruházásban épülő létesítmények üzemeltetői – bizonyára a NER akarja zsebrevágni a Fertő-partot –, majd elterjedt, hogy többször is láttak egy barna hajú, nem odavalósi nőt Fertőrákoson, aki – ha egyszer szálloda is épül, meg turizmust fejlesztünk – csakis Orbán Ráhel lehet.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
