hargita
Van hazánk, van Istenünk! - Így vonultak a huszárok a Hargitán (kisfilm)
A székelyföldi Szentegyházán évről évre összegyűlnek a huszár hagyományőrzők, hogy az 1848-49-es szabadságharc csatáira emlékezve, Bem József altábornagy és Görgey Artúr tábornok előtt tisztelegve lovakon és szekereken végigvonuljanak a környékbeli faluközpontokon és a Hargita lankáin. A huszárok több helyen megállva toborzást is tartanak. Idén a PestiSrácok stábja is elkísérte az "őszi hadjáratok" rendszeres résztvevőjét, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt és kormánybiztost. Mellette Mihály Ágostont, a főszervező Mihály József huszárparancsnok fiát is megkérdeztük a szekéren ülve, hogy mit jelent számára a magyar-magyar összetartozás és a szabadságharcaink emlékének, dicsőségének ápolása. A toborzáson feltűnnek barna egyenruhás honvédek is, ők pedig az 1848/49 Budai 2-ik Honvédzászlóalj a fővárosból és környékéről érkezett vendéghuszárai. Kisfilmünkből kiderül az is, hogy Szentegyházán a magyar átlagnál jóval több gyermeket vállalnak, sok család három-négy büszke székely gyermeket nevel. Közülük sokan fellépnek az egész magyar világon páratlan Szentegyházi Gyermek Filharmónia ünnepi estjén, mely évről-évre a megelőzi a huszármenetet. Életigenlés, az ősi földünk iránt érzett szeretet – Újév a Hargitán, avagy mit tanulhatunk a székelyektől
Elmúlt 2020, elmúlt január elseje, itt az ideje egy kicsit elcsöndesednünk, magunkba mélyednünk. Munkatársunk egy székelyföldi szilveszter történetét eleveníti fel, a völgy csendjét, a mély beszélgetést, a házigazdákat jellemző életigenlést, az ősi föld iránti szeretet, rajongást. Mit nekem te zordon Kárpátok? – Petőfi gargantuális tévedése
Persze, persze, gyönyörű, különleges, magával ragadó az Alföld – és a mienk. És persze, persze, Petőfivel szemben sem én leszek az első, aki szerint a költőnek nem volt igaza, amikor úgy vélekedett, hogy a hegyeink, melyek közül akkor még jóval több volt belőlük a mienk, nem érnek fel a síksághoz – mármint szépségükben. Született is egy adekvát válasz erre, tán még valamikor a hetvenes években: „Mit nekem te zordon Kárpátok?” „Ezt neked!” – és egy jókora nagy fügét mutatott ilyenkor a versmondó. (Azért nem merek lófaszt írni, mert a múlt heti, a liberálisok pöcsmutogatási kényszeréről szóló vezércikkem kapcsán több kommentelő is kifogásolta – komoly morállófasz-lóbálások közepette – a szóhasználatot.) Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.