hargita
Van hazánk, van Istenünk! - Így vonultak a huszárok a Hargitán (kisfilm)
A székelyföldi Szentegyházán évről évre összegyűlnek a huszár hagyományőrzők, hogy az 1848-49-es szabadságharc csatáira emlékezve, Bem József altábornagy és Görgey Artúr tábornok előtt tisztelegve lovakon és szekereken végigvonuljanak a környékbeli faluközpontokon és a Hargita lankáin. A huszárok több helyen megállva toborzást is tartanak. Idén a PestiSrácok stábja is elkísérte az "őszi hadjáratok" rendszeres résztvevőjét, Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt és kormánybiztost. Mellette Mihály Ágostont, a főszervező Mihály József huszárparancsnok fiát is megkérdeztük a szekéren ülve, hogy mit jelent számára a magyar-magyar összetartozás és a szabadságharcaink emlékének, dicsőségének ápolása. A toborzáson feltűnnek barna egyenruhás honvédek is, ők pedig az 1848/49 Budai 2-ik Honvédzászlóalj a fővárosból és környékéről érkezett vendéghuszárai. Kisfilmünkből kiderül az is, hogy Szentegyházán a magyar átlagnál jóval több gyermeket vállalnak, sok család három-négy büszke székely gyermeket nevel. Közülük sokan fellépnek az egész magyar világon páratlan Szentegyházi Gyermek Filharmónia ünnepi estjén, mely évről-évre a megelőzi a huszármenetet. Életigenlés, az ősi földünk iránt érzett szeretet – Újév a Hargitán, avagy mit tanulhatunk a székelyektől
Elmúlt 2020, elmúlt január elseje, itt az ideje egy kicsit elcsöndesednünk, magunkba mélyednünk. Munkatársunk egy székelyföldi szilveszter történetét eleveníti fel, a völgy csendjét, a mély beszélgetést, a házigazdákat jellemző életigenlést, az ősi föld iránti szeretet, rajongást. Mit nekem te zordon Kárpátok? – Petőfi gargantuális tévedése
Persze, persze, gyönyörű, különleges, magával ragadó az Alföld – és a mienk. És persze, persze, Petőfivel szemben sem én leszek az első, aki szerint a költőnek nem volt igaza, amikor úgy vélekedett, hogy a hegyeink, melyek közül akkor még jóval több volt belőlük a mienk, nem érnek fel a síksághoz – mármint szépségükben. Született is egy adekvát válasz erre, tán még valamikor a hetvenes években: „Mit nekem te zordon Kárpátok?” „Ezt neked!” – és egy jókora nagy fügét mutatott ilyenkor a versmondó. (Azért nem merek lófaszt írni, mert a múlt heti, a liberálisok pöcsmutogatási kényszeréről szóló vezércikkem kapcsán több kommentelő is kifogásolta – komoly morállófasz-lóbálások közepette – a szóhasználatot.) Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget. „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.