idegenlégiós
Kevesebb ingyenélő, kevesebb légiós, kisebb keret és bérplafon – Hasznos reformokat verne keresztül Csányi Sándor a magyar futballon
Bepecsételhetünk egy „Jó tündért” Csányi Sándor ellenőrzőjébe. A milliárdos bankvezető és agrárbáró az MLSZ elnökeként hűtlen kezelést emlegetett tavaly tavasszal a magyar futball-bajnokság tulajdonosaival kapcsolatban, és úgy tűnik, tovább reformálná a labdarúgásunkat. Van mit. A csapatoknak összesen ötszáz igazolt játékosuk volt, amelyből több mint kétszáz (!) egyáltalán nem játszott. Jórészt a TAO-ból, azaz az állam, a mi pénzünkből lébecoltak. Csányi Sándorék most léptek, és az MLSZ csütörtöki ülésen 25 főben maximalizálták az élvonalbeli csapatok keretét (magyar fiatalokkal ki lehet egészíteni), és állítólag bevezetnek egy bérplafont is, az azt megsértőknek komoly büntetés jár. Az egymeccses kupaforduló is jó újításnak tűnik. Ha Csányinak sikerülne lenyomnia a béreket, eltüntetni egy rakás ingyenélőt a futball közeléből, az fantasztikus fejlemény lenne. A sok pénz most már a fejlődés gátja, mert ha a többség érdemtelenül magas fizetést kap, akkor eszébe sincsen továbblépni, fejlődni.
A Fradi csak igazodik a nemzetközi folyamatokhoz
A BL-selejtezőből való kiesés után bírálatok érték a Fradi játékospolitikáját, a csapatban a magyar játékosok kárára szereplő sok idegenlégióst, és hogy a csapat velük sem ér el kimagasló eredményt. Ezt nézte meg közelebbről a Goal.com, és az elemzéséből az derül ki, hogy a Ferencváros nem foglalkoztat sokkal több légióst, mint az őt kiejtő horvát bajnok.Ajánljuk még
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.
