A Fradi csak igazodik a nemzetközi folyamatokhoz
A BL-selejtezőből való kiesés után bírálatok érték a Fradi játékospolitikáját, a csapatban a magyar játékosok kárára szereplő sok idegenlégióst, és hogy a csapat velük sem ér el kimagasló eredményt. Ezt nézte meg közelebbről a Goal.com, és az elemzéséből az derül ki, hogy a Ferencváros nem foglalkoztat sokkal több légióst, mint az őt kiejtő horvát bajnok.
A Goal.com cikke idézi Kele János bloggert, miszerint a Ferencváros a nemzetközi átlag alatt „használja” a hazai labdarúgóit. Összehasonlították ilyen szempontból a magyar és a horvát bajnokot, és az derült ki, hogy a 18 fős meccskeretbe a Fradi mindkét találkozóra 6 magyar játékost nevezett, míg a Zágráb az odavágóra 9, a visszavágóra 8 horvátot. A Ferencváros 6 magyarjából mindkét meccsen hárman, a Dinamo Zágráb 9, illetve 8 horvátjából pedig előbb öten, majd négyen voltak kezdők.
Itt tehát nem látható markáns különbség; az inkább a csereként lehetőséget kapó futballistáknál jelentkezik. A magyar bajnoknál ugyanis Zágrábban a másik három magyar végig a padon maradt, és a Groupamában játszott visszavágón is csak további egy magyar játékos állt be, ellenfele viszont mindkét találkozón további két-két hazai játékost vetett be. A tendenciát egyébként erősíti a Fehérvár is, amely 2012-ben, amikor először szerepelt az Európa Liga csoportkörében, 14 idegenlégióst foglalkoztatott. Úgy tűnik, valóban akkor van esély akár csak részsikerre is a magyar klubfoci számára, ha külföldiekre támaszkodva vág neki a nemzetközi kupaszereplésnek.
Az alapprobléma tehát az, hogy igencsak korlátozott azon magyar játékosok száma, akikkel egyáltalán esély van némi sikerre a nemzetközi porondon. A klubok számára ez érthetően fontos, ezért úgy próbálják elérni, ahogy lehet, viszont a magyar foci szempontjából legalábbis kérdéses a haszna. Ahhoz ugyanis a kluboknak kellene kinevelniük a nemzetközi szinten is helytállni képes fiatal játékosokat. Ez alól azok a klubok sem kivételek, amelyek jó magyar focisták híján tele vannak idegenlégiósokkal.
Kellemes emlékként idézzük fel az 1995/96-os idényt a még nemzeti jelleggel bíró klubok idejének legvégéről, amikor a Fradi beverekedte magát az akkor csak 16 csapatos Bajnokok Ligájába! Igaz, a szűkebb mezőnyben csupán egy selejtezőkörben kellett bravúrt elérnie, Belgium bajnokát kiejtve. Akkor két selejtezőt és hat csoportmeccset játszott a magyar bajnok, ezeken kétszer győzni tudott, és három döntetlent ért el három vereség mellett. A nyolc meccsből egyen kilenc, a többin nyolc magyar volt a kezdőcsapatban, és összesen öt idegenlégiós játszott ezeken a találkozókon. Akkor még előtte voltunk az akár tizenegy vendégmunkással kiálló csapatoknak, és még csak formálódtak a végtelen pénzükkel a Bajnokok Ligáját és a játékospiacot is leuraló óriásklubok, amelyek a Bosman-szabályra építve beindították a korlátlan játékoskeringőt.
Azóta nemcsak a Fradi változott meg, hanem sajnos az egész klubfoci.
