kádári megtorlás
Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban!
EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
Újabb ’56-os nagyság távozott - Elhunyt Fekete Pál, a forradalom Békés megyei hőse
Július 27-én, 94 éves korában elhunyt az 1956-os forradalom és szabadságharc igaz hőse, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság egykori elnöke, Fekete Pál tanár. Személye nem csupán a helytállás és az igaz ügy melletti töretlen kiállás példája volt, de annak igazolása is, hogy a jó célt egészen a földi pályafutásunk végéig szolgálhatjuk, ha megvan hozzá a belső meggyőződésünk és az elhivatottságunk. Fekete Pál tanár úrra, egy igaz magyar emberre emlékezünk.
Kádárék tudatosan törték meg ennek a büszke nemzetnek a gerincét - A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjára (2. rész)
Amint azt a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából írt tanulmányunk első részében már bemutattuk, a bolsevizmus és az emberellenesség mindig párban jár, a bolsevik lelkületű rendszer, amint erre lehetősége nyílik, azonnal terrorisztikus eszközökkel igyekszik megszilárdítani hatalmi státuszát. Nem volt ez másként a második világháború után sem, amikor a szovjet elvtársak támogatásával a hátuk mögött építették ki négy és fél évtizeden át fennálló, emberellenes rendszerüket.
A stílus maga az ember, avagy egyre erősebb a bolsevik jelleg Márki-Zay Péter kommunikációjában
Bármennyire jobboldalinak és konzervatívnak állítja is be magát az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, egy dolog biztosan van, amelyben virtigli baloldali, ez pedig a kommunikációja. Egyszerre megdöbbentő és a jövőre nézve elgondolkodtató is, hogy a saját bevallása szerint egyébként mélyen vallásos, templomba járó ellenzéki politikus hétköznapi, nyilvános kommunikációja és jelzős szerkezetei néhány hét leforgása alatt elérték a Tanácsköztársaság népbiztosainak és a recski internálótábor ÁVH-s pribékjeinek, valamint napjaink balliberális monitorharcosainak szintjét.
Az igazságot kutató, a tényeket feltáró Jobbágyi Gábor a Boomerlázadásban (Videó!)
Jobbágyi Gábor emeritus professzor, több ’56-os könyv szerzője az október 25-i Boomerlázadásban leszögezte, hogy kutatásai alapján a forradalomban nem a pesti srácok, hanem a munkások vettek részt többségben: a forradalomban harcolók 50%-a munkás, 30%-a paraszt volt, és mindössze 3–4%-a pesti srác. A beszélgetés tanulsága, hogy még mindig sok feltáratlan tény van az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, amit be kell pótolni. Ilyen feltáratlan foltok, hogy hányan haltak meg, hány embert végeztek ki vagy vertek agyon. Jobbágyi véleménye itt is eltér a hivatalos történészi állásponttól, mert szerinte 10 ezernél is többen haltak meg harcok, illetve sebesülés következtében a forradalomban, valamint legalább 5–600 embert végzett ki Kádár megtorló rendszere. A műsorban részletesen foglalkozunk az egyik legnagyobb kirakatperrel: Tóth Ilonát fiatal medikusként, ártatlanul kínozták meg és végezték ki. A Kádár-rendszer kegyetlenségét bizonyítja Mansfeld Péter halálra ítélése is.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
A népmesei hős, aki túljárt Kádár pribékjeinek az eszén – Hat évig bujkált egy veremben a kesztölci forradalmár
Hat évig bujkált a konyhája alatti gödörben Simonek Lukács, a kesztölci forradalmár. Simonek története olyan, akár egy népmese. Azt mondta, „nem volt ő egy Monte Christo, de a katonák hajszállal butábbak voltak őnála”. Simonek volt a község vezetője a forradalomban, és amikor el akarták kapni, azt mondta, még bemegy a családjától elköszönni. Aztán elszökött, bujkált, túljárt Kádár pribékjeinek az eszén. Tóth Eszter Zsófia történész írása.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
