kádári megtorlás

Malasenko lefejezett szovjet katonákról harsogott, katonái a német fasisztákat keresték – Ötvenhat szilánkjai

PPestiSrácok.hu Vesztegzár 2020 július 31.

Különleges, kétrészes cikk második része következik. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert kérdezett meg 1956-ról és arra kereste a választ, miként élték át a forradalmat és a szabadságharcot. Volt, aki arról mesélt, hogyan keresték a szovjet katonák Szuezt és a német fasisztákat Magyarországon. A szovjet Malasenko a magyarok állatias kegyetlenségéről, lefejezett szovjet katonákról tódított, amit Király Béla természetesen megcáfolt. Más a budai diákok koncepciós perét szenvedte meg, amellyel Kádárék a fiatalságot igyekeztek megtörni, hallgatásra bírni. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – második rész.

Kitelepítve, feljelentve, ellehetetlenítve – Egy keresztény sportházaspár a kommunista diktatúra karmaiban

PPestiSrácok.hu Vesztegzár 2020 június 1.

Felemelő és egyben tanulságos történet a következő. Földváry-Boér Mária remek műkorcsolyázó volt, de katonatiszt ősei (köztük '48-49 hőse) miatt osztályidegennek számított. Családját kifosztották, egyik testvérét a málenkij robot vitte el, a másik végül túlélte Recsket. Földváry-Boér Mária már tizenhat évesen tehetséges sportoló volt, és az ismert kommunista sportvezetőtől, Sebes Gusztávtól kért segítséget a kitelepítés ellen. Az Aranycsapat némileg dilettáns szövetségi kapitánya emberséget mutatott, és segített. A lány később megismerkedett szerelmével, a remek kajakozó Gurovits Józseffel, aki hazánk első olimpiai érmét szerezte kajak-kenuban. Templomban házasodtak össze, amiért fel is jelentették őket, de mindvégig kitartottak egymás és az elveik, hazaszeretetük, hitük, nemzeti érzelmeik mellett. Gurovits pályafutását később tönkretették, miután beszólt az egyik ostoba illetékes elvtársnak, gyakorlatilag vissza kellett vonulnia. Aztán jött 1956. Portálunk kétrészes cikkében a házaspár is megszólal, feltárul egy olyan korszak, amelyet sohasem szabad elfelejteni.

Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?

MGMező Gábor A Hálózat 2020 május 1.

Május elseje Kádár János ünnepe. 1957 május elsején négyszázezer ember gyűlt össze Budapesten (többségük kötelességből), hogy részt vegyen a Kádár-diktatúra nyitányán, a nagy hazugág-ceremónián. Kádár a zárt ajtók mögött ekkor már véres megtorlást, „körmenetben történő kivégzéseket” követelt, míg a világnak azt demonstrálták: itt minden rendben van. Május elseje előtte is a hazugság ünnepe volt, de ezután lett igazán azzá. Ma már a történelem szemétdombján lenne a helye, „olcsó sörbűzével, virsliszagával, a részeges MSZP-s kriptaszökevényekkel, a dülöngélő hordószónokokkal együtt. Mert hiába lehetünk büszkék azokra, akik a munkások jogaiért harcoltak, ezt az ünnepet végzetesen összekenték a fekáliájukkal a kommunisták. Őszintén: mi közünk nekünk május elsejéhez? Mit ünnepeljünk a munkásosztályon, ha e szlogen mögött emberek tízmillióit irtották ki? Miért is vegyünk részt a kommunisták kedvenc ünnepén?" Publicisztika.

„Füles halál” és társai – a kádárizmus szellemisége ma is itt él közöttünk

FDFerkó Dániel Magyar ugar 2019 november 3.

A bolsevizmus követői arra esküdtek fel, hogy lerombolják azt a világot, ami a rendet, a kiszámítható életet, a boldogulást testesítette meg. A Lenin-fiúk kalapáccsal estek neki a nemzet, hazaszeretet, család, vallás intézményeinek. A bolsevikok gyűlölték azokat, akik a tehetségükkel, szorgalmukkal, értékelvűségükkel értek el bármit is. A nemzetükhöz, hitükhöz ragaszkodó és a rájuk bízottakat ebben a szellemben vezető, szolgáló személyeket ellenségnek tekintették és igyekeztek likvidálni. Többnyire fasisztának, reakciósnak bélyegezték őket és emléküket is igyekeztek kitörölni a történelemből. Ezt művelték évtizedeken keresztül Mindszenty Józseffel, Prohászka Ottokárral, Klebelsberg Kunóval. Ezt művelték az 1956-os forradalmárokkal.

Lucifer, vörösben: Major Tamás, aki osztályharcos megtorlást követelt 1956 után

MGMező Gábor A Hálózat 2018 október 14.

Kevesen tudják, hogy Major Tamás színész, színházigazgató '56 után az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, és 1957 nyarán a megtorlásról szónokolt. Major osztályharcos megtorlást követelt, kiállva az akasztások mellett. „Polgári humanizmus az álhumanizmus. A mi humanizmusunk az igazi humanizmus – mondta. Major egyedül a kommunista Gáli József mellett állt ki, mivel a világ közvéleménye felkapta Gáli és Obersovszky Gyula ügyét, ezért látványos gesztust gyakorolhatott a diktatúra. Major testvére, Major Ákos a Horthy-rendszer hadbírójaként (!) mentette át magát, 1945-ben már ő ítélte halálra Imrédy Béláékat. A Major testvérek ismeretlen portréja - 1. rész.

A kádári megtorlás mint „konszolidáció” – Az MTA díjjal jutalmazta a mártírok emlékének meggyalázását

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2018 június 26.

Kétszázharmincegy embert öltek meg, és közel tizenháromezer ötvenhatost internáltak 1956 és 1963 között. Balogh Margit, az MTA most májusban Akadémia díjjal megtisztelt kutatója ezeket az éveket is a konszolidáció esztendeinek nevezte Mindszenty Józsefről szóló monográfiájában. Az általunk megkérdezett történészek szerint ezzel az áldozatok és mártírok emlékét is meggyalázták.

Békés Márton: Kezükhöz hősök vére tapad, de a mai napig köztünk élnek

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2018 június 25.

"Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak ’62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak" - jelenti Békés Márton történész a látószögblog.hu-n közölt kutatásában. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója már korábban hétrészes cikksorozatot publikált, amelyben öt olyan bíró és ügyész (egészen pontosan: egy hadbíró, két vezető ügyész, egy statáriális eljárásban részt vevő közvádló és egy „mezei ügyész”) életpályáját mutatta be, akik 1956 és 1961 között halálos ítéletek meghozatalában vettek részt és még élnek. Az öt, részletes életrajzot bemutató sorozatban szó esett Grátz Endréről, Jacsó Jánosról, Lázár Ernőről, Mátsik Györgyről és Sajti Imréről. Most újabb két névvel és az általuk elkövetett bűnök lajstromával egészíti ki munkáját.

Biszku Béla az olimpián – Rajk Lászlót várta a világsajtó, de őt kivégezték

Sport exkluzív 2018 február 14.

Ez írás az észak-koreai diktatúra olimpiai látogatására, és az azt követő médiakampányra született. Az összecsengések és átírások nem a véletlen művei.

Horn „Harcos” Gyula „pufajkás volt... vágott, lőtt, mint a bolond”

MGMező Gábor A Hálózat 2018 január 3.

Pufajkás volt, ott volt egy megtorló sortűznél, de több irat hiányzik. Ügynök volt, a kémelhárításnak dolgozott "Harcos" fedőnéven, de erről is hiányoznak fontos dokumentumok. Volt kommunista elvtársa kegyetlennek tartotta, aki "lőtt, vágott, mint a bolond". Most számos vezető portálon olyan cikkekben említik, ahol - kommentár nélkül - erkölcsileg kikezdhetetlennek nevezik. Egy igazi hős - Horn "Harcos" Gyula.