Hónapokig tartó hallgatás után most be sem áll a szája Matolcsynak, de vajon mit ér el a válaszokkal a felhergelt tömegnél?

Matolcsy György a közleményben a többi között arról ír, hogy az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya. A volt jegybankelnök leszögezi, hogy az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank munkáját teljesen külön kell választani az alapítványoktól. Matolcsy azt is leszögezi, hogy ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013–2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljeskörűen hozzájárul.

„Dr. Matolcsy György − Közlemény 

2026. április 22. 

Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013-2025 között végzett munkámat. Az alábbiakban tényekkel alátámasztva ismertetem a valós helyzetet. 

1. Az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya 

A Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába. Nem gyakorolhatott irányítást a befektetéseik felett és a befektetések értékelésére sem volt lehetősége.. Az alapítványok önállóan, az MNB befolyásától mentesen, függetlenül működtek. Sem a jegybank mérlegében, sem a jegybanki feladatok ellátásában nem szerepelnek. 

Mint a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, természetesen tisztában vagyok az alapítványok adataival és a legfontosabb befektetések számadataival, ezért tudom tényekkel alátámasztva ismertetni a valós helyzetet. A közbeszédben keringő 270 milliárd forintos ,,veszteség” névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből, amely átértékelési körülmények miatt évről évre szükségszerűen változik (nő, csökken, stagnál). Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel, és bárki számára ingyenesen ellenőrizhető az állami hivatalos e-beszámoló rendszerben. 

A legnagyobb befektetéssel érintett eszköz a Globe Trade Centre S.A. 62,6%-os többségi részvénycsomagja. A GTC S.A. a Varsói tőzsdén forgó ingatlancég, amely mögött valós, nagy értékű és tömegű bérbe adott ingatlanportfólió áll. 

Miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni ezt a befektetést? 

A GTC S.A. részvényeinek pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét. Ennek több szakmai oka van: 

Először: a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke. 

Másodszor: az ingatlanszektorra kidolgozott EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszer pontosan azért létezik, mert a tőzsdén forgó ingatlancégek árai tartósan és jelentősen eltérhetnek a valós és tényleges eszközértéktől. Az EPRA NTA az ingatlanok piaci értékéből kivonja az ingatlanokat terhelő tartozásokat ez az ingatlanbefektetések szakmailag elfogadott, nemzetközileg alkalmazott értékelési standardja, amelyet az Európai Nyilvános Ingatlan Szövetség dolgozott ki, és amelyet a szektor összes szereplője alkalmaz. A GTC által közzétett részvényenkénti adatok alapján egy részvény EPRA NTA értéke 2025. szeptember végén 2,19 euró (9,36 PLN) volt, amely 787 millió euró (kb. 308 milliárd forint) értéknek felelt meg. 

Harmadszor: a befektetés 2020-ban történt, hosszú távú, ún. „,buy-and-hold” stratégia keretében tehát nem rövid távú spekulációként. Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni. Erre a legszemléletesebb párhuzam az MNB saját aranybefektetése: az 5,8 milliárd dollárért vásárolt arany ma közel 17 milliárd dollárt ér. Senki nem minősítette volna,,veszteségnek” az aranybefektetést az elmúlt évek mélypontjain sem, és mindenki nyereségként kezeli a mai értéken. Ugyanez az elv vonatkozik a GTC-részvénycsomagra is. A mögöttes ingatlanvagyon értéke nem a tőzsdei kereskedési hangulat, hanem a bérbe adott ingatlanok hosszú távú hozama alapján ítélendő meg. 

Az alapítvány a részvénycsomagot árfolyamtól függően kb. 550 millió euróért vásárolta – ez nem veszteség, hanem könyv szerinti nyereség. A GTC S.A. mérlege és tőzsdei bejelentései, valamint az érintett magyar cégek beszámolói nyilvánosak és ingyenesen elérhetőek minden magyar állampolgár számára a hivatalos cégbírósági elektronikus rendszerben (e-beszámoló). 

2. Hosszú távú küldetés 

Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat, folytatva ezáltal a létrehozásuk során eszközölt közcélú ráfordítással érintett több tucat milliárd forintnyi támogatást és kifizetést. Ezen a távon a piaci (tőzsdei) ingadozások ellenére és mellett is folyamatos jelleggel teljesülhetnek az alapítványi célok. 

3. A jegybank teljes 12 éves mérlege 

A Magyar Nemzeti Bank munkáját teljesen külön kell választani az alapítványoktól, mivel azok függetlenül, az MNB befolyásától mentesen működtek. Az MNB-nek semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy az alapítványok befektetéseivel, gazdálkodásával vagy értékelésével foglalkozzon 

Tizenkét év alatt számos olyan stratégiai döntést hoztunk, amelyekre különösen büszke vagyok, mert ezek hosszú távon jelentősen erősítették a magyar gazdaságot és a nemzet pénzügyi függetlenségét. Ezek közül a legfontosabbak és legjelentősebbek a következők: 

Történelmi mélypontra, 0,6 százalékra csökkentettük az alapkamatot, amely példátlan mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a beruházásokat és a vállalkozások versenyképességét. 

Az NHP (Növekedési Hitelprogram) és kapcsolódó konstrukciói keretében több ezer milliárd forint értékben nyújtottunk közvetlen, kedvezményes hitelforrást a magyar vállalkozásoknak. Ezzel tízezreknek biztosítottunk fejlődési lehetőséget, és jelentősen hozzájárultunk a reálgazdaság élénkítéséhez. 

A COVID-válság idején extra forrásokkal és gyors, hatékony intézkedésekkel segítettük a gazdaságot, megvédve a munkahelyeket és a vállalkozásokat a legsúlyosabb sokktól. 

Az aranytartalék stratégiai növelése pedig az egyik legbüszkébb eredményünk: az MNB összesen kb. 5,8 milliárd dollárért vásárolt aranyat, amely ma kb. 17 milliárd dollárt ér. Ez több mint 10 milliárd dollár, azaz 3400-4000 milliárd forint nyereséget jelent a magyar állam számára az aktuális USD/HUF és aranyárfolyamtól függően. Ez az aranytartalék egy olyan tartós, nemzetstratégiai érték, amely geopolitikai stabilitást és hosszú távú biztonságot ad az országnak. 

Ezek és hasonló döntések együttesen alkotják azt a 12 éves jegybanki munkát, amely a magyar gazdaság fundamentumainak valódi megerősítése − egy olyan örökség, amely ma is szolgálja Magyarország érdekeit. 

4. Az MNB székháza 

Szóba kerültek az MNB székházának felújítási költségei is. Ezzel kapcsolatban a tények a következők: A Magyar Nemzeti Bank épülete a magyar pénzügyi rendszer szimbolikus és funkcionális sarokköve – kívülről és belülről egyaránt. A beruházás célja a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója. Az épület a következő évtizedekben – a rekonstrukciót követően immár korszerű és biztonságos műszaki állapotban − kiszolgálja a jegybanki szakmai munkát és biztosítja a következő generációk szakmai műhelyét. Egy ilyen léptékű, több évtizedes életciklusra tervezett intézményi infrastrukturális beruházás igazságügyi szakértők által megerősített arányos értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni. Az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja. 

Nem reagáltam a kampány során a napi politikai támadásokra, mert pártpolitikától függetlenül ezeket a tárgyköröket szakmai kérdésnek ítélem meg. A jövőben is csak szakmai és jogszabályi alapokon lehet megítélni a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását. Egy évvel ezelőtt, 2025 márciusában az Indexnek adott interjúban egyértelműen kifejtettem, hogy az ÁSZ-jelentés módszertani megközelítését szakmailag vitathatónak tartom – különösen azt, hogy kizárólag a pillanatnyi tőzsdei árfolyamokat veszik figyelembe az EPRA NTA módszer helyett. Ezt az álláspontomat határozottan fenntartom. 

5. Felhívás és záró gondolat 

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a GTC S.A. részvénycsomag - az alapítványi portfólió meghatározó értékhordozója – az EPRA NTA módszer szerint megközelítőleg 800 millió eurót képvisel. Minden magyar állampolgár elemi érdeke, hogy ez az érték ne egy kényszereladás pillanatának tőzsdei árfolyamán, hanem valós piaci értékén realizálódjon akár hozam formájában, akár egy átlátható, versenyeztetett értékesítési eljárásban, és ne egy átláthatatlan, zártkörű, gyanús körülmények között előre elrendezett eladásban. 

Különösen fontos, hogy az MNB munkájának megítélése – bármely politikai oldal részéről – kizárólag tényeken és jogszabályi alapokon történjen. Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok. Magyarország érdeke a tényeken alapuló, szakmailag tisztességes párbeszéd, amelyre magam is készen állok. 

Politikai propaganda, szakmai kérdések, feltűnő hallgatás, avagy a Matolcsy-ügy

Az Index felidézi, hogy Magyar Péter eközben Matolcsy Ádámról azt állította, hogy állandó letelepedési vízumot kapott az Egyesült Arab Emírségekben. Ezt azonban a jegybank korábbi elnökének fia cáfolta, és szerinte a Tisza Párt elnöke rossz színben tüntette fel személyét. Megjegyezte, hogy a jövedelme törvényes, átlátható vállalkozói tevékenységből származik. Majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalra vonatkozó kérdésre úgy reagált, amennyiben vizsgálat indul az üzleti tevékenységével összefüggésben, mindenben együttműködik a hatóságokkal.

Korábban az a feltételezés merült fel, hogy a Matolcsy család Dubajba szállította a vagyontárgyait, de ezt az értesülést Matolcsy Ádám alaptalannak nevezte. Ezzel szemben azt állította, hogy a bútoripari vállalkozása a közel-keleti régióban is rendelkezik megbízásokkal, így a térségbe irányuló szállítmányozás csupán üzleti tevékenysége részét képezi.

A helyzet tehát a következő. Az MNB-ügy teljesen nyilvánvalóan egy politikai célokra felhasznált kommunikációs "trenddé" vált az elmúlt időszakban és a közel két évig tartó választási kampányban. A gondolkozó tömegnek teljesen nyilvánvaló volt, hogy ez nem egy egyszerű ügy, amelyet le lehet tudni annyival, hogy "Matolcsy lopott, tehát O1G", hanem ennek számtalan szakmai része van, valamint azt sem szabadnak figyelmen kívül hagyni, hogy ha visszaélés történt, azt alaposan, hosszan és bonyolult módszerekkel ki kell vizsgálnia az ehhez szükséges hatóságoknak. Azt is fontos látni, hogy a kommunikációs térben Matolcsyék feltűnő hallgatása, illetve a "klán" körül kialakult legendák és híresztelések totális szétáradása nem segítette sem az ügy megértését, sem a kivizsgálását sem pedig a társadalmi feszültségek csökkentését. Aki akarta, az minden tény nélkül lopást kiáltott, aki pedig gondolkozni akart, az pedig várt a "magyarázatokra" és az ügy körüli vizsgálatok letisztulására, hogy megérthesse mi történt. A kampány végetért, Matolcsyék rendre megszólalnak, az ügy tisztázódni látszik, bár még sehol sincs a vége. Az viszont már teljesen világos, hogy a felhergelt és leegyszerűsített közvélemény nagy része a lincselésen és az O1G-n kívül semmi mást nem akar a mai napig megérteni a történetből. Ez pedig egy nagyon súlyos társadalmi problémát jelez. Mi mindenesetre várjuk a fejleményeket és nagy figyelemmel kísérjük a lincshangulattól elalélt közvélemény reakcióit a valóságra. Érdekes lesz.