kegyes halál
Méltósággal meghalni – Itt Az Akta drámai, nagyszabású riportfilmjének második része
A gyógyíthatatlan betegségekkel járó életvégi szenvedés és az élet emberi méltósággal való befejezésének kérdése annyira komplex téma, amelyben nagyon nehéz igazságot tenni. A kérdés ráadásul túlságosan átpolitizált, és sok olyan ember alkot véleményt, aki nem érintett, nem értheti, érezheti át úgy, mint az, aki belülről éli meg. Az életvégi döntés ügyét az amiotrófiás laterálszkelrózisban (ALS) szenvedő alkotmányjogász, dr. Karsai Dániel élesztette fel legutóbb Magyarországon, és azt egészen a strasbourgi emberi jogi bíróságig vitte. Az, hogy miként döntenek majd az ottani ítészek, kötelezik-e hazánkat az életvégi döntés törvényi biztosítására, csak februárban derül ki. A közben kirajzolódó társadalmi vita (a nyilvánosság előtt) szinte kizárólag a végletekben mutatkozott meg. A PestiSrácok.hu kétrészes riportfilmje az első, amely szigorúan állásfoglalás nélkül, a valódi érintettek megszólaltatásával, tehát releváns álláspontok felsorakoztatásával igyekszik ledönteni a haláltól való félelmünk építette falakat.
Az Akta – Méltósággal meghalni (első rész)
Halál, kegyes halál, élet végi szabad önrendelkezés, eutanázia – olyan nehéz és fájó kérdések, amelyekről nem szoktunk beszélni, pláne nem szélesebb perspektívában, kellő mélységben. Talán azért, mert ha nem érint éppen bennünket, szeretnénk minél távolabb tudni, ha pedig érint, akkor könnyebb sajnálkozva elfordulni, vagy a kegyes hazugság reményével továbblépni.
Életvégi döntés: elindult Karsai Dániel pere a strasbourgi emberi jogi bíróságon az életvégi önrendelkezésről
Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász pont két hónapja jelentette be a nagy nyilvánosság előtt, hogy halálos beteg: ALS-ben, azaz amiotrófiás laterálszklerózisban szenved. Ez azt jelenti, hogy meglátása szerint emberhez méltatlan lesz élete befejezése, ebben a helyzetben pedig véleménye szerint joggal igényelhető az életvégi önrendelkezés lehetőségének biztosítása. Mivel Magyarországon erre nincs lehetőség, Karsai Dániel a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. Sürgősségi beadványában – amelyhez azóta három sorstársa és egy egészséges ember is csatlakozott – azt kéri az Emberi Jogok Bíróságától, állapítsák meg, hogy hazánkban az életvégi döntések meghozatalának hiánya alapvető emberi jogokat sért: az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. A tárgyalás a hétfői napon kezdődött Strasbourgban, majd a keddi napon folytatódik. A második napon, november 28-án kerül sor a kérelem befogadására és az ügy tényleges elbírálására.
Ha válni lehet, pedig keresztények vagyunk, akkor az eutanázia mitől tabutéma?
A jó halálról való gondolkozás végigkíséri az egész emberi kultúrát. Nem kell ahhoz különösebben avatott ismerőjének lenni a civilizációnknak – avagy éppen civilizációinknak, erre mindjárt visszatérek –, hogy tudjuk, kevés olyan kultúrtörténeti esemény foglalkoztatta jobban a filoszokat, mint a halál maga.
Már az is kérhet eutanáziát Kanadában, aki simán csak rosszul érzi magát a bőrében – The Right Brothers
Kanadában 2016 óta legális az eutanázia, amelynek alkalmazását az elmúlt időszakban elkezdték brutálisan félreértelmezni. A szabadság és a jólét földjén már nem arról van szó, hogy gyógyíthatatlan betegeket fájdalom nélkül a halálba segítenek a lehető legszigorúbb körülmények között, hanem gyakorlatilag az abortuszhoz hasonlóan szinte bárki elvégeztetheti önmagán, ha éppen nem tudja már kifizetni a rezsiszámláit, vagy csak rosszul érzi magát a bőrében. Candace Owens témafelvetése után erről beszélgettünk a The Right Brothersben, illetve Georg Spöttlével kitárgyaltuk azt is, hogy egy új szabályozás miatt az amerikai kampuszokon egyetlen személy ítélheti el szexuális zaklatásért azokat a férfiakat, akik megpróbálnak meghívni egy lányt egy italra, vagy azokat, akik simán csak nem szimpatikusak.
Spanyolországban elfogadták az eutanázia engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot
Elfogadta az eutanázia engedélyezéséről és szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a spanyol parlament csütörtöki ülésén Madridban. A jogszabály a hivatalos állami közlönyben (BOE) való megjelenése után három hónappal lép életbe, felkészülési időt hagyva a feltételek biztosításához az egyes tartományoknak.Ajánljuk még