Életvégi döntés: elindult Karsai Dániel pere a strasbourgi emberi jogi bíróságon az életvégi önrendelkezésről
Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász pont két hónapja jelentette be a nagy nyilvánosság előtt, hogy halálos beteg: ALS-ben, azaz amiotrófiás laterálszklerózisban szenved. Ez azt jelenti, hogy meglátása szerint emberhez méltatlan lesz élete befejezése, ebben a helyzetben pedig véleménye szerint joggal igényelhető az életvégi önrendelkezés lehetőségének biztosítása. Mivel Magyarországon erre nincs lehetőség, Karsai Dániel a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. Sürgősségi beadványában – amelyhez azóta három sorstársa és egy egészséges ember is csatlakozott – azt kéri az Emberi Jogok Bíróságától, állapítsák meg, hogy hazánkban az életvégi döntések meghozatalának hiánya alapvető emberi jogokat sért: az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. A tárgyalás a hétfői napon kezdődött Strasbourgban, majd a keddi napon folytatódik. A második napon, november 28-án kerül sor a kérelem befogadására és az ügy tényleges elbírálására.
Dr. Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg
– írta Facebook-posztjában szeptember 27-én dr. Karsai Dániel. Az aktív sportoló jogásznál tavaly augusztusban diagnosztizálták az ALS-t. Állapota az utóbbi hónapokban rohamosan romlik. Már nem tud járni, három perc alatt képes segítséggel felállni – ezt egyébként egy sokkoló videóban is megmutatta a napokban. Már a beszéde is akadályozott, és a betegség tüneteit ismerve a folytatás az eddigieknél is drasztikusabb. Az izmokat mozgató idegsejtek egymást követően sorvadnak el. A teljes bénulást követően a nyelőizmok bénulnak, ekkor a beteg már táplálkozásra is képtelen, majd a légzőfunkciók következnek és a leépülés fulladásos halállal végződik. Mindeközben a tudat ép és tiszta. Amióta az ALS ismert, az orvostudomány nemhogy bármilyen gyógymódot, kialakulásának okát sem tudta megfejteni.
Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét
– fogalmazott bejegyzésében Karsai. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok az asszisztált öngyilkosság minden módját büntetik. Még arra sincs lehetősége egy hozzá hasonló méltatlan helyzetben szenvedő, gyógyíthatatlan beteg, szenvedő embernek, hogy külföldre utazzon, olyan országba, ahol szabadon kérhetné a kegyes halált.
Személyes és szakmai véleményem szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogaimat sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam
– írta Karsai Dániel. Az alkotmányjogász számtalan interjúban és sajtótájékoztatón is beszélt arról, hogy nem akar meghalni most, ebben a helyzetben, élete még a mostani állapotában is boldog. De eljöhet az a nap, amikor azt mondja, hogy ezt így tovább nem akarja csinálni. Azt is kihangsúlyozza, hogy ügye, strasbourgi beadványa nem az aktív eutanáziáról szól. A szabad önrendelkezési jogának biztosításával azt kéri, hogy ha úgy dönt, ő maga tehesse meg, hogy emberhez méltó módon fejezi be az életét.
A Magyar Kormány tizenhét oldalas ellenkérelemmel reagált, amelyben azt kérik, hogy nyilvánítsák elfogadhatatlannak Karsai Dániel keresetét. A kormány álláspontja szerint az aktív eutanázia, illetve asszisztált öngyilkosság tiltásával nem sérülnek alapvető emberei jogok. Hivatkoznak egy 2001-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága által elutasított hasonló beadványra, a Pretty kontra Egyesült Királyság-ügyre, a WHO eutanáziát tiltó állásfoglalására és arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának figyelembe kell vennie a nagyon különböző társadalmak és jogrendszerek széles körét, és tiszteletben kell tartania a tagállamok mérlegelési jogkörét. Részletesen felsorolják, milyen lehetőségek biztosítottak kezelés visszautasításra, illetve a palliatív ellátásban. Karsai Dániel válasza az ellenkérelemre ITT érhető el.
ALS-beteg esetében – amely egy rendkívül ritka betegség, Magyarországon körülbelül 500 embert érint évente – a kezelés visszautasítása mint életvégi döntés ugyanakkor nem értelmezhető, ugyanis a betegek legfeljebb az életük legvégén részesülnek életben tartó kezelésben, lélegeztetésben. A betegségnek ebben a stádiumában ugyanakkor már szóban és írásban sem képesek kommunikációra. Dr. Karsai Dániel több ízben idézi az ókori római filozófus, Seneca gondolatait:
Csak a gyenge és tétlen ember választja a halált a fájdalom miatt, de csak a bolond él a szenvedésért.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon a hétfői napon szakértőket hallgattak meg, egy bioetikust és egy palliatívellátás-szakértőt, valamint a beavatkozóként elfogadott két szervezet, a Dignitas és a European Centre for Law and Justice képviselőjét. A tárgyalás a keddi napon folytatódik.
A PestiSrácok.hu Az Akta című műsora rendhagyó, kétrészes riportfilmet készített a témában, amelyben kísérletet sem teszünk állást foglalni eutanáziát pártolók és elítélők között, ugyanakkor érintett megszólalók széles körével vitatjuk meg a kegyes halál kérdését, annak minden emberi vonatkozásában. Méltósággal meghalni című filmünkben nemcsak Karsai Dániel történetét ismerhetik meg annak emberi valóságában, hanem egy másik ALS-beteg, Dunavölgyi Erzsébet is őszintén vall félelmeiről, nehézségeiről, szenvedéséról és életvégi döntéséről. Dr. Fodor Réka missziós orvos, az Afréka Alapítvány vezetője férje, Greguss Sándor néhány héttel ezelőtti elvesztéséről és halálának, élete végének üzenetét adja át – hogyan lehet a halállal is tanítani és tanúságot tenni. Megközelítjük az eutanázia ügyét vallási és orvosi szempontból, valamint ellátogatunk egy hospice-házba is, ahol a jogszabályoknak megfelelően segítenek méltó módon befejezni halálos betegek utolsó napjait, heteit. A legfőbb üzenete Az Akta két elkövetkező részének az, hogy az életvégi önrendelkezés vitája hiába politikai szintéren zajlik, az nem politikai, hanem társadalmi, emberi kérdés, valamint annak részletei még azok számára sem egyértelműen fehérek és feketék, akik azt gondolják, hogy határozottan állnak az egyik vagy másik oldalon. Riportfilmünk első részét a keddi napon publikáljuk.
