kitörés-emléktúra
A viperás antifa banda újabb tagját azonosították a rendőrök
Újabb körözést adott ki a rendőrség a február 11-i budapesti antifa akcióval kapcsolatban, amely során a hatóság szerint egy körülbelül 15 fős társaság viperákkal, boxerekkel, kalapácsokkal vert össze embereket a főváros utcáin. A támadásokat 6–8 fős csoportokban hajtották végre, minden esetben hátulról lecsapva a kiszemelt áldozatra. A bűncselekményeket követő 48 órában négy gyanúsítottat azonosítottak és fogtak el, őket a bírság 30 napra le is tartóztatta. További két gyanúsított ellen a múlt héten adtak ki körözést. A most azonosított, gyanú szerinti támadó, akárcsak a másik két elfogató parancs alapján körözött személy, német állampolgár, egy 22 éves nő. A csoport tagjait közösség tagja elleni erőszakkal gyanúsítják.
Német lap: kiderült, kik voltak a budapesti antifa támadók
Kiderült, kik álltak a hétvégén elkövetett Antifa támadás mögött, közölte a Bild. A német napilap szerint mindannyian a baloldali szélsőséges irányzathoz sorolhatók és több éves börtönbüntetés várhat rájuk.
Dudog László nemzeti rockzenészt és élettársát verték össze a német antifák
Feje bekötözve, szemei bedagadtak, szája eldeformálódva – gyakorlatilag szétverték a fejét áldozatuknak a német antifák szombaton, Budapesten. A 60 éves férfi Dudog László, nemzeti körökben ismert rockzenész, akit mindenkit Csöpi bácsi néven ismer. Egy barátja osztott meg róla fényképet, már a kórházi ellátás után. Barátja azt írta, többen voltak a támadók, gázspray-vel is lefújták, majd viperákkal ütlegelték – nemcsak őt, hanem élettársát is, akin késsel is sebeket ejtettek.
Viperák, boxerek és paprikaspray – Megszólaltak a PestiSrácok.hu-nak az antifák áldozatai
Öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-emléktúrára. A budai Várban, illetve a Bécsi kapu térnél sok száz fős tömeg gyűlt össze, a rendőrség is nagy erőkkel volt jelen, azonban mégsem tudták elejét venni, hogy a Bécsi kapu térről szétszéledt antifa csoportok szabályos embervadászatot folytassanak a főváros utcáin. Lapunknak az antifák három áldozata is nyilatkozott, akiket viperákkal és boxerekkel vertek véresre. Mindegyikük arról számolt be, hogy követték, követhették őket, és hátulról, minden előzmény nélkül támadt a hat-nyolc fős csoport. Egyikük még csak részt sem vett a kitörés napi rendezvényeken, csak terepnadrágban és bakancsban volt, munkába tartott, amikor nekiestek.
A rendőröknek kellett meggátolni az összecsapást a kitörés napjának résztvevői és az antifák között
A rendőrök gátolták meg az összecsapást a budai Várnál a kitörés napjára meghirdetett rendezvény résztvevői és az antifák között, akik a hírek szerint Németországból érkeztek Budapestre, kifejezetten az 1945. február 11-i kitörés 78. évfordulójára szervezett rendezvények miatt. A Németországból érkezett szélsőbaloldali aktivisták korábban félholtra vertek egy férfit Budapesten.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.
