kitörés-emléktúra
A viperás antifa banda újabb tagját azonosították a rendőrök
Újabb körözést adott ki a rendőrség a február 11-i budapesti antifa akcióval kapcsolatban, amely során a hatóság szerint egy körülbelül 15 fős társaság viperákkal, boxerekkel, kalapácsokkal vert össze embereket a főváros utcáin. A támadásokat 6–8 fős csoportokban hajtották végre, minden esetben hátulról lecsapva a kiszemelt áldozatra. A bűncselekményeket követő 48 órában négy gyanúsítottat azonosítottak és fogtak el, őket a bírság 30 napra le is tartóztatta. További két gyanúsított ellen a múlt héten adtak ki körözést. A most azonosított, gyanú szerinti támadó, akárcsak a másik két elfogató parancs alapján körözött személy, német állampolgár, egy 22 éves nő. A csoport tagjait közösség tagja elleni erőszakkal gyanúsítják.
Német lap: kiderült, kik voltak a budapesti antifa támadók
Kiderült, kik álltak a hétvégén elkövetett Antifa támadás mögött, közölte a Bild. A német napilap szerint mindannyian a baloldali szélsőséges irányzathoz sorolhatók és több éves börtönbüntetés várhat rájuk.
Dudog László nemzeti rockzenészt és élettársát verték össze a német antifák
Feje bekötözve, szemei bedagadtak, szája eldeformálódva – gyakorlatilag szétverték a fejét áldozatuknak a német antifák szombaton, Budapesten. A 60 éves férfi Dudog László, nemzeti körökben ismert rockzenész, akit mindenkit Csöpi bácsi néven ismer. Egy barátja osztott meg róla fényképet, már a kórházi ellátás után. Barátja azt írta, többen voltak a támadók, gázspray-vel is lefújták, majd viperákkal ütlegelték – nemcsak őt, hanem élettársát is, akin késsel is sebeket ejtettek.
Viperák, boxerek és paprikaspray – Megszólaltak a PestiSrácok.hu-nak az antifák áldozatai
Öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-emléktúrára. A budai Várban, illetve a Bécsi kapu térnél sok száz fős tömeg gyűlt össze, a rendőrség is nagy erőkkel volt jelen, azonban mégsem tudták elejét venni, hogy a Bécsi kapu térről szétszéledt antifa csoportok szabályos embervadászatot folytassanak a főváros utcáin. Lapunknak az antifák három áldozata is nyilatkozott, akiket viperákkal és boxerekkel vertek véresre. Mindegyikük arról számolt be, hogy követték, követhették őket, és hátulról, minden előzmény nélkül támadt a hat-nyolc fős csoport. Egyikük még csak részt sem vett a kitörés napi rendezvényeken, csak terepnadrágban és bakancsban volt, munkába tartott, amikor nekiestek.
A rendőröknek kellett meggátolni az összecsapást a kitörés napjának résztvevői és az antifák között
A rendőrök gátolták meg az összecsapást a budai Várnál a kitörés napjára meghirdetett rendezvény résztvevői és az antifák között, akik a hírek szerint Németországból érkeztek Budapestre, kifejezetten az 1945. február 11-i kitörés 78. évfordulójára szervezett rendezvények miatt. A Németországból érkezett szélsőbaloldali aktivisták korábban félholtra vertek egy férfit Budapesten.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!Ajánljuk még
Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke Antallról, Csurkáról és a titkos paktumról a Polbeatben
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
