kitörés-emléktúra
A viperás antifa banda újabb tagját azonosították a rendőrök
Újabb körözést adott ki a rendőrség a február 11-i budapesti antifa akcióval kapcsolatban, amely során a hatóság szerint egy körülbelül 15 fős társaság viperákkal, boxerekkel, kalapácsokkal vert össze embereket a főváros utcáin. A támadásokat 6–8 fős csoportokban hajtották végre, minden esetben hátulról lecsapva a kiszemelt áldozatra. A bűncselekményeket követő 48 órában négy gyanúsítottat azonosítottak és fogtak el, őket a bírság 30 napra le is tartóztatta. További két gyanúsított ellen a múlt héten adtak ki körözést. A most azonosított, gyanú szerinti támadó, akárcsak a másik két elfogató parancs alapján körözött személy, német állampolgár, egy 22 éves nő. A csoport tagjait közösség tagja elleni erőszakkal gyanúsítják.
Német lap: kiderült, kik voltak a budapesti antifa támadók
Kiderült, kik álltak a hétvégén elkövetett Antifa támadás mögött, közölte a Bild. A német napilap szerint mindannyian a baloldali szélsőséges irányzathoz sorolhatók és több éves börtönbüntetés várhat rájuk.
Dudog László nemzeti rockzenészt és élettársát verték össze a német antifák
Feje bekötözve, szemei bedagadtak, szája eldeformálódva – gyakorlatilag szétverték a fejét áldozatuknak a német antifák szombaton, Budapesten. A 60 éves férfi Dudog László, nemzeti körökben ismert rockzenész, akit mindenkit Csöpi bácsi néven ismer. Egy barátja osztott meg róla fényképet, már a kórházi ellátás után. Barátja azt írta, többen voltak a támadók, gázspray-vel is lefújták, majd viperákkal ütlegelték – nemcsak őt, hanem élettársát is, akin késsel is sebeket ejtettek.
Viperák, boxerek és paprikaspray – Megszólaltak a PestiSrácok.hu-nak az antifák áldozatai
Öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-emléktúrára. A budai Várban, illetve a Bécsi kapu térnél sok száz fős tömeg gyűlt össze, a rendőrség is nagy erőkkel volt jelen, azonban mégsem tudták elejét venni, hogy a Bécsi kapu térről szétszéledt antifa csoportok szabályos embervadászatot folytassanak a főváros utcáin. Lapunknak az antifák három áldozata is nyilatkozott, akiket viperákkal és boxerekkel vertek véresre. Mindegyikük arról számolt be, hogy követték, követhették őket, és hátulról, minden előzmény nélkül támadt a hat-nyolc fős csoport. Egyikük még csak részt sem vett a kitörés napi rendezvényeken, csak terepnadrágban és bakancsban volt, munkába tartott, amikor nekiestek.
A rendőröknek kellett meggátolni az összecsapást a kitörés napjának résztvevői és az antifák között
A rendőrök gátolták meg az összecsapást a budai Várnál a kitörés napjára meghirdetett rendezvény résztvevői és az antifák között, akik a hírek szerint Németországból érkeztek Budapestre, kifejezetten az 1945. február 11-i kitörés 78. évfordulójára szervezett rendezvények miatt. A Németországból érkezett szélsőbaloldali aktivisták korábban félholtra vertek egy férfit Budapesten.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.
Nem állt volna félre Totka, ezért lelövették
