kitörés-emléktúra
A viperás antifa banda újabb tagját azonosították a rendőrök
Újabb körözést adott ki a rendőrség a február 11-i budapesti antifa akcióval kapcsolatban, amely során a hatóság szerint egy körülbelül 15 fős társaság viperákkal, boxerekkel, kalapácsokkal vert össze embereket a főváros utcáin. A támadásokat 6–8 fős csoportokban hajtották végre, minden esetben hátulról lecsapva a kiszemelt áldozatra. A bűncselekményeket követő 48 órában négy gyanúsítottat azonosítottak és fogtak el, őket a bírság 30 napra le is tartóztatta. További két gyanúsított ellen a múlt héten adtak ki körözést. A most azonosított, gyanú szerinti támadó, akárcsak a másik két elfogató parancs alapján körözött személy, német állampolgár, egy 22 éves nő. A csoport tagjait közösség tagja elleni erőszakkal gyanúsítják.
Német lap: kiderült, kik voltak a budapesti antifa támadók
Kiderült, kik álltak a hétvégén elkövetett Antifa támadás mögött, közölte a Bild. A német napilap szerint mindannyian a baloldali szélsőséges irányzathoz sorolhatók és több éves börtönbüntetés várhat rájuk.
Dudog László nemzeti rockzenészt és élettársát verték össze a német antifák
Feje bekötözve, szemei bedagadtak, szája eldeformálódva – gyakorlatilag szétverték a fejét áldozatuknak a német antifák szombaton, Budapesten. A 60 éves férfi Dudog László, nemzeti körökben ismert rockzenész, akit mindenkit Csöpi bácsi néven ismer. Egy barátja osztott meg róla fényképet, már a kórházi ellátás után. Barátja azt írta, többen voltak a támadók, gázspray-vel is lefújták, majd viperákkal ütlegelték – nemcsak őt, hanem élettársát is, akin késsel is sebeket ejtettek.
Viperák, boxerek és paprikaspray – Megszólaltak a PestiSrácok.hu-nak az antifák áldozatai
Öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-emléktúrára. A budai Várban, illetve a Bécsi kapu térnél sok száz fős tömeg gyűlt össze, a rendőrség is nagy erőkkel volt jelen, azonban mégsem tudták elejét venni, hogy a Bécsi kapu térről szétszéledt antifa csoportok szabályos embervadászatot folytassanak a főváros utcáin. Lapunknak az antifák három áldozata is nyilatkozott, akiket viperákkal és boxerekkel vertek véresre. Mindegyikük arról számolt be, hogy követték, követhették őket, és hátulról, minden előzmény nélkül támadt a hat-nyolc fős csoport. Egyikük még csak részt sem vett a kitörés napi rendezvényeken, csak terepnadrágban és bakancsban volt, munkába tartott, amikor nekiestek.
A rendőröknek kellett meggátolni az összecsapást a kitörés napjának résztvevői és az antifák között
A rendőrök gátolták meg az összecsapást a budai Várnál a kitörés napjára meghirdetett rendezvény résztvevői és az antifák között, akik a hírek szerint Németországból érkeztek Budapestre, kifejezetten az 1945. február 11-i kitörés 78. évfordulójára szervezett rendezvények miatt. A Németországból érkezett szélsőbaloldali aktivisták korábban félholtra vertek egy férfit Budapesten.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!Ajánljuk még
A kipróbált harcosokkal küzd meg az örményekkel és a portugálokkal Marco Rossi
Kihirdette keretét a magyar labdarúgó-válogatott októberi világbajnoki selejtezőire Marco Rossi szövetségi kapitány.
Csepreghy Nándor államtitkár: Tisztelet a nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak! – Harmincöt éves a SZORAKÉSZ (PS-exkluzív!)
Fennállása harmincötödik évfordulóját ünnepelte a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) a hétvégén, Siófokon.
Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.
Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.
