Pesti Srácok

Európa, ahol a keresztények üldözése lassan mindennapossá válik

Európa, ahol  a keresztények üldözése lassan mindennapossá válik

Európának évtizedek kellettek ahhoz, hogy eljusson arra a szintre, hogy egy büszke európai keresztény kontinensből átváltozzon egy olyan hellyé, ahol a kereszténység már nemcsak, hogy nem kívánatos, de annak üldözése lassan mindennapos lesz. Európa, azon belül is az uniós tisztségviselők és politikusainak többsége csendben figyeli és egyben sietteti kontinensünk keresztény gyökereitől való elszakadását, és a szolidaritás és tolerancia jegyében segíti az iszlám vallás terjedését főként Nyugat-Európában. A kereszténység templomainak és az abban található kegyképeknek és szobroknak a megtámadása és megszégyenítése nem vált már ki védelmi ösztönt a "nagy" európai politikusok vezetőiből, mert szerintük a kereszténység csak visszahúz és röghöz köt, míg az iszlám csak előre visz.

Nemcsak az európai tapasztalatok, hanem az Európai Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Megfigyelő Központ (OIDAC Europe) friss jelentése szerint is megemelkedett a templomok elleni, keresztényellenes gyújtogatások száma Németországban, és nő az intolerancia légköre. Azok számára, akik külföldi híreket is olvasnak, nem újdonság a fentebbi adat, hiszen Németországban már évekkel ezelőtt is lehetett olvasni a kereszténység ellen intézett támadásokról. 

keresztény
Európában rohamosan nő a keresztények elleni támadás száma. 

Rohamosan nő a keresztényellenes támadások száma Európában

A számok pedig magukért beszélnek: 

Németországban 2024-ben 33 templomgyújtogatás történt.

A Die Welt beszámolója szerint ez rekordmagas számot jelent az országban, és a legtöbbet az összes európai országhoz képest. Erről akaratlanul eszünkbe jut a Merkel-féle bevándorláspárti politika, amikor a német kancellár megnyitotta az ország láthatatlan kapuit a migránsok előtt, akik ellenőrizetlenül, hivatalos iratok nélkül érkeztek meg Európa határaihoz, hogy hazugságokkal bejussanak az schengeni övezetbe, és végül a befogadó állam pénzén tengessék az életüket. Merkelnek és a németeknek nem számított a kulturális ás vallási különbség, a lényeg számukra a liberalizmus kiteljesedése volt, amely felülírja a polgárok érdekeit és biztonságát. 

Idén augusztusban már a Német Püspöki Konferencia (DBK) is arra figyelmeztetett, hogy a templomok elleni támadások fokozódnak, és hogy mostanra minden tabu megdőlt. Hangsúlyozták, hogy évek óta egyre súlyosbodó problémával küzdenek:

ürülék a szenteltvíztartókban és a gyóntatószékekben, lefejezett Krisztus- és szentszobrok, cigarettacsikkek és egyéb szemét a kegyképek előtt, megrongált ima- és énekeskönyvek, felborult padok, betört ablakok, oltárképek és egész oltárok felgyújtása és lerombolása.

Az OIDAC jelentése szerint a rendőrség által regisztrált keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma Németországban tavaly 22 százalékkal, 337-re emelkedett.

Franciaország: az európai iszlám állam?

A francia állam német barátjukénál sokkal rosszabb számot produkált: 

ugyanis ott történt a legtöbb keresztényellenes bűncselekmény az európai országok közül,  a mintegy 770 rendőrség által regisztrált incidenst és további 139-et civil társadalmi csoportok által jelentett incidens jelent. 

Franciaország, amelynek vezetője Martell Károly még visszaverte a muszlim hadsereget megvédve ezzel Európát és a kereszténységet, most bővelkedik a keresztényellenes támadásokban, amelyekben - a szélsőbaloldali nézeteket valló polgárokon túl- az iszlamisták nagy számban részt vesznek. 

Utóbbihoz kapcsolódik egy dél-franciaországi temető meggyalázását, ahol több mint 50 sírt és a templomot is megrongálták, olyan feliratokkal, mint például „Vessétek alá magatokat az iszlámnak”.

A The European Conservative hírportál felidézte, hogy szeptemberben Lyonban brutálisan meggyilkolták az Iszlám Állam üldöztetése elől menekülő iraki keresztényt, Ashur Sarnayát. Ashurt az iszlámkritikája miatt vették célba. A Közel-Keletről elmenekült keresztények egyre gyakrabban szembesülnek hasonló erőszakkal Európában.

De egyéb helyeken is üldözik a keresztényeket, ugyanis büntetőeljárásokkal is szembe kell nézniük hitnyilvánításuk miatt, például ha abortuszklinikák közelében imádkoznak vagy bibliai verseket akarnak békésen megvitatni.

Az OIDAC az igazolható indítékú támadások között talált kapcsolatokat a radikális iszlamista ideológiával, a radikális baloldali ideológiával, más politikai tényezőkkel és 15 olyan incidenssel, amelyek sátáni szimbólumokat vagy utalásokat tartalmaztak.

Európában tavaly összesen 2211 keresztényellenes bűncselekmény történt, de sok rendőri szerv csak a politikai indíttatású keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményeket rögzíti, míg a más indíttatású keresztényellenes támadásokról nincs adatuk.

E mögött a szám mögött konkrét templomrongálási, gyújtogatási és fizikai erőszakos esetek állnak, amelyek valós következményekkel járnak a helyi közösségek életére nézve. 

– hangsúlyozta Anja Tang, az OIDAC igazgatója a Die Weltnek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy sokkal több bejelentés nélküli esetre utaló jel mutatkozik: egy, körülbelül ezer lengyelországi pap körében végzett felmérés szerint az elmúlt évben sokan szembesültek keresztényellenes agresszióval, de kevesebb mint 20 százalékuk jelentette az ilyen eseteket a rendőrségnek. Vagyis a rögzített szám sokkal nagyobb annál, mint amelyet a politikusok a kezükhöz kapnak. 

Ha egy túlnyomórészt katolikus országban a papok fele bántalmazást tapasztal, a keresztényekkel szembeni ellenséges hozzáállást már nem lehet marginális kérdésként elintézni.

 – figyelmeztetett Tang.

Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy az uniós vezetőknek sokkal jobb dolguk van annál, minthogy olyan konzervatív témakörbe tartozó területtel foglalkozzanak, mint a keresztényvallás üldözése. Megjegyeznénk, a beavatkozás a részükről nem tűrne halasztást, ha a sértetti oldalon az iszlám közösség lenne. 
 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.