kovács ervin gellért
Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
A karácsony nemcsak egy hangulat, amely a családról, az ajándékozásról, találkozásról szól, hanem ezek mellett elsősorban Jézus Krisztus születésnapja; ezt a gyermeket kell elfogadnunk, hogy megvilágíthassa az életünket – mondta Kovács Ervin Gellért atya, premontrei szerzetes a vele készült karácsonyi beszélgetés során a Pesti TV-ben. Elmondta: nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy szidjuk a sötétséget, és közben nem vagyunk képesek egyetlen gyertyát sem meggyújtani. A negatívumok folytonos emlegetése minket is lehúz, az embernek inkább önmagán, a saját környezetén kell kezdenie a változtatást. A saját közvetlen környezetünket kell befolyásolnunk, nem a világot megváltani, mert azt Jézus már megtette. Azért érezzük üresnek a karácsonyt, mert kihagyjuk belőle az ünnepeltet – Interjú Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetessel
Évről-évre komoly pénzeket költünk el decemberben az ajándékvásárlásra, miközben gyakran hiányérzetünk támad, amiért a karácsony leragad az üres külsőségek szintjén. A valódi lényegét az adhatná meg, ha megélnénk, hogy mihez képest ünnep az ünnep, ez viszont nem sikerülhet anélkül, akinek a születésére emlékezünk ilyenkor. Kovács Ervin Gellért atyával, a gödöllői premontrei perjelség szerzetesével advent harmadik vasárnapján arról beszélgettünk, hogyan találhatunk vissza a karácsonyhoz, és kik a karácsony igazi ellenségei. Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi. Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről. Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.