Pesti Srácok

közpénzcsilliárdok

A gyűlölködő Baranyinak ferencvárosi polgármesterként fájnak a Fradi sikerei, lassan mindenkit maga ellen fordít

Magyar ugar 2022 november 23.
Azt már jól tudjuk, hogy Baranyi Krisztina mindenhez is ért. Elsősorban a sajtóhoz és ahhoz, hogy eldöntse egy személyben, hogy ki az újságíró és ki nem az. Azt is eldöntötte nérói mélységekbe süllyedve – különös demokratikus érzékkel –, hogy azt a Vágvölgyi B. Andrást nevezi ki újból a ferencvárosi újság régi-új sztálinista főszerkesztőjévé, akit tulajdonképpen senki sem szeretett volna, még a szövetségesei sem. De Baranyi ferencvárosi polgármesterként természetesen a nemzet csapatát, a Fradit is lángoló gyűlölettel, az ötvenes éveket megszégyenítő undorral tünteti ki, és vélhetően ő lenne az első, aki ismét Budapesti Kinizsinek keresztelné át a csapatot, ha azt tehetné, amit Rákosi művelt 1951-ben. A ferencvárosi polgármester láthatóan minimális bölcsességgel sincs megáldva, hiszen a Fradi Európa Liga-csoportkörbe jutását és első helyen történő továbbjutását, a több évtizede várt sikert kicsinyes irigységgel fogadta és többek között azt mondta, hogy "attól nem kell hasra esni, hogy közpénzcsilliárdokból összejön az európai középmezőny alja". Baranyi ezzel (is) látványos öngólt rúgott, hiszen egyrészt nem mond igazat, másrészt vélhetően fogalma sincs sem arról, hogy egy klubcsapat miből gazdálkodik, mit ér ez a siker, ha meg igen, az még méltatlanabb.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.