lovas dániel
Lovas Dániel: a Városliget hagyományosan a nyüzsgő közösségi élet, a zene és az innováció tere
Amikor a Városliget funkciójáról szóló vitát figyeljük, magától értetődő érv, hogy a közpark kiszolgálja a főváros zajától elszakadva pihenni, kikapcsolódni vágyók igényeit. A park túlhasználása miatt aggódó hangok azonban hamisan keresnek visszaigazolást a Városliget múltjában, mert eredeti funkciójában a Liget a nyüzsgő polgári mindennapok közösségi tereként funkcionált, amelyben jól megfértek egymás mellett a kulturális programok, a szórakozás és a pihenés lehetőségei. Lovas Dániel kultúrtörténeti szakíró, a Városliget történetének kitűnő ismerője, számtalan vonatkozó cikk szerzője segített eligazodnunk abban a kérdésben, hová is kell visszanyúlnunk, ha a Városliget szerepét és funkcióját érteni akarjuk. Elöljáróban felhívta a figyelmet: téves az a ma elterjedt, naiv elképzelés, hogy a XIX. századi látogatók madárcsicsergés közepette, a viktoriánus illemtan szabályait betartva, kizárólag illedelmesen fel-alá sétálgattak a parkban. A Városliget egy mindenki előtt nyitott közpark, nyüzsgő közösségi tér volt a II. világháborús pusztítást megelőzően, amely a pihenés, szórakozás, zenehallgatás és sportolás mellett a magyar gazdasági és kulturális teljesítmények, az innováció reprezentációs teréül is szolgált. Ajánljuk még
Robogóval akart betörni az ügyészségre az ex-X-faktoros nőrfi
Most készüljenek fel, mert mély lesz a nyúl üreg. A dolog ott kezdődik, hogy egy "nő" robogóval akart betörni az ügyészség épületébe. Ott folytatódik, hogy a "nő" született Kaffka Tibor anno arról lett híres, hogy élőadásban verte az élettársát, miközben az RTL megpróbált sztárt csinálni belőle. Petíció indult, hogy a Charlie Kirk halálát ünneplő kutyapártos képviselő mondjon le
Lázár Jánosnak is megüzente a balos csürhe, hogy kivégzés vár rá, de nehogy azt higgyük, hogy ezek megállnak majd a politikusoknál
A Tisza Párt alelnökének is az a mániája, hogy le kellene mondanunk a szuverenitásunkról