magyarok
Salvini: a lengyelekkel és magyarokkal új európai parlamenti képviselőcsoporton dolgozunk
Nem szerepel napirenden az olasz jobboldali Liga párt belépése az Európai Néppártba (EPP) Matteo Salvini pártvezető keddi nyilatkozata szerint, amelyben elmondta, hogy lengyelekkel és magyarokkal új európai parlamenti frakció létrehozásán dolgozik. Erre véleménye szerint azért van szükség, mert valami új megteremtésén Európa, idejétmúlt gondolkodásmóddal, nem képes választ adni a vészhelyzetekre, 2021 igényeire.Szijjártó: folyamatosan dolgoznak a külföldön rekedt magyarok hazajuttatásán
Sokan vannak még, akik haza akarnak térni, ezért a külföldön rekedt magyarok hazajuttatásával foglalkozó munkacsoport tovább dolgozik - közölte vasárnap este Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.Egy felmérés szerint Európában a magyarok a legkevésbé eladósodottak jövedelmükhöz képest
A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése – derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből, amelyet csütörtökön küldött el az MTI-nek.Meggyilkolná Orbán Viktort Botka László képviselőjelöltje, aki szerint őseink nőket erőszakoló állatok, a magyarok pedig idióták
Orbán Viktor halálát kívánja Botka László képviselőjelöltje. Szeged MSZP-s polgármesterének embere, Koromné Fenyvesi Rozika szerint a magyarok ősei nőket erőszakoló állatok, emellett pedig bevándorlók is, ezért ő is befogadná a menekülteket a városba. Az ellenzéki Koromné Fenyvesi Rozika egyébként már régóta terjeszti a gyűlöletet a közösségi felületeken, amit bizonyítanak Facebook-bejegyzései is. "Magyarország miniszterelnöke fasiszta", "sok a hülyítő, még több a meghülyített", "idióta vezető idióta nemzetet vezet" – ilyen és ehhez hasonló durvaságokat böfögött fel magából Botka embere a közösségi oldalon.Félázsiai fajta V. – Ravasz kerülőkkel a hadak útján
Szabadságharcok összefüggő láncolata a történelmünk, mert szabadságvágyó nép vagyunk, amely nem viseli el az elnyomást. Így tartja a közvélekedés, ami valójában csak a történelmünk Mohács utáni részéről szól, de az azt megelőző fél évezred Magyarországát is mi, magyarok csináltuk meg, méghozzá kényszerpályák nélkül olyanra, ahogy nekünk megfelelt. Akkor még nem a szabadságharcokról szólt az életünk, hanem az aktív külpolitikáról, ám mindkét korszakon átível az a harcászati felfogás, amely a nyers erő mellett gyakorta sikerrel használta a csavaros megoldásokat.Félázsiai fajta IV. – A betyárnak kell felépítkeznie
Közismert a korabeli amerikai vélekedés a forgóajtón az átlagember mögött bemenő, de előtte kijövő magyarról. Szívesen és büszkeséggel is szokták idézgetni mifelénk, mint a magyar talpraesettség jelképét. Ahogy ott van ez a talpraesettség a Mátyás királlyal találkozó okos lány népmeséjében is, aki fonákból csapja le az összes lehetetlen kérést. Önmagunk szerint is ilyenek vagyunk tehát, mégis pejoratív felhangja van az ügyeskedésnek, amely ráadásul az „ügyes” kifejezésből ered. Tényleg ügyeskedők lennénk? És jó ez, vagy rossz?Félázsiai fajta III. – Gondold át, mit ér a nyelved!
Egyedül vagyunk, rokonok nélkül, magányosan – valami hasonló a magyarok jelentős részének a meggyőződése, ha a nyelvünkről van szó. Sokan még arra is hajlamosak, hogy irigyeljék a germánokat, latinokat, szlávokat azért a testvéries közegért, amelybe magyarként hajlamosak vagyunk beleképzelni őket. Pedig a németek és az angolszászok két világháborút vívtak egymás ellen, a franciák és a szomszédaik barátságáról szóló könyv is elég rövid lenne, beleértve a nyelvrokonaikat, míg a jugoszlávok minden háborúban elkezdik az egymás elleni népirtásaikat. Mi ilyen testvérek nélkül Európa egyik legkülönlegesebb nyelvét beszéljük, amelyet nyelvi csúcstechnológiának is neveztek már. Ez pedig az észjárásunkban is nagy szabadságot ad.Félázsiai fajta II. – Az vagy, aki voltál (őstörténeti áttekintés)
Ha tudni akarjuk, kik vagyunk, tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, és kik voltunk. Erős bennünk az igény önmagunk megfogalmazására, ezért foglalkoztat sok laikust is az eredetünk kérdése. A keresztény magyar állam történetéről is számos rosszindulatú, marxista ferdítést tanítanak az iskolában, de még nyomasztóbb volt a homály az őstörténetünk terén. Ám az elmúlt egy-két évtizedben, amióta történészek, régészek, genetikusok álltak a kutatások élére, tisztulni kezdett a nyelvészek által felrajzolt történet. A magyarság születése már jól kivehető, de az még mindig sokismeretlenes egyenlet, hogy kikből születtünk.Félázsiai fajta I. – A magyarok felfedezése
Miért vannak szinte minden magyar erasmusos diáknak lengyel, olasz, vagy éppen brazil haverjai, és nem németek meg hollandok? Miért tartunk nagyobbra egy 6:3-at, mint egy 3:0-át? Tényleg sírva vigadunk? Az önképünk ugyanúgy ellentmondásos, mint a történelmünk, és egyik sincs egészségesen feldolgozva és a helyére téve. Sokszor azt se engedték az elmúlt évtizedekben, hogy rendesen kibeszéljük ezeket a dolgokat, és megértsük, kik vagyunk, milyenek vagyunk mi, magyarok. Így aztán rendszeresen előjön ennek az igénye, amikor éppen nem azzal kell foglalkoznunk, hogy idegen hadseregek lövöldöznek az országunkban. Ebben a sorozatban utánajárunk, mit jelent magyarnak lenni gondolkodás, életmód, képességek, ügyesség szempontjából. Azt is megpróbáljuk kideríteni, mi köze mindehhez, hogy a legnyugatibb keleti és a legkeletibb nyugati nép vagyunk, és hogy mit jelenthetne, ha kiaknáznánk mindazt, amire képesek vagyunk.Ajánljuk még

















