mártírok
Ferenc pápa: a mai világban is sok a mártír
A hitükért üldözött keresztényeket említette a szeretet és a megbocsátás példájaként Ferenc pápa a Szent Péter-térre néző ablakból mondott beszédében hétfőn délben, Szent István ünnepén, amelyet az egyház az első keresztény vértanúnak szentel. Ferenc pápa rámutatott, hogy éppen a karácsonyi ünneplés napjaira esik az első keresztény vértanú halála.
„Mindent odaadtak Krisztusért” – A délvidéki népirtás ferences mártírjainak története a PestiTV-n
A PestiTV A hálózat című műsorának harmadik adásában ismét a délvidéki mészárlással, népirtással foglalkoztunk. Ezúttal három ferences szerzetes történetét mutattuk be. Ketten mártírok lettek, a harmadik, Mihály atya megmenekült, és elmesélte az egészet. Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf szerzeteseket a jövőben talán boldoggá avatja a Vatikán, erről a folyamatról is beszélgettünk a ferences történésszel, Kálmán Peregrin atyával. Egy egyszerre szomorú és felemelő utazásra hívjuk Önöket!
Kövér László a PS-nek: Nagy az igény a kommunizmus örököseinek körében a múlt eltörlésére (Videóval!)
Az ezredforduló óta február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja – erre emlékeztek ma a nemrégiben újra felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművénél, ahol koszorúzásokkal és a diktatúra szörnyűségeinek felidézésével adóztak az áldozatok előtt. A szimbolikus emlékművet, amelynek eredetijét 1945-ben a megszálló szovjet csapatok pusztították el, majd helyére Nagy Imre szobra került, októberben avatták újra. A hely szimbolikáját az adja, hogy a teret és a rajta álló Nagy Imre-szobrot a baloldal évtizedekig használta a kommunizmus bűneinek szőnyeg alá söprésére és relativizálására. Erről beszélt a PestiSrácok.hu stábjának Kövér László, akit arról is kérdeztünk, hogy vajon elég-e a kommunizmus mai képviselői elleni harcban az emlékezetpolitika. Emellett videónkból az is kiderül, hogy miért érdekük a velünk élő kommunistáknak a nemzeti politika és oktatás ellen hergelni a közbeszédet, ahogy az is, hogy miért érdemes az előző generációk tudását a felnövekvő nemzedéknek továbbadni.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
